A foglalót lehet úgy intézni hogy mindkét fél, mind az eladó mind a vevő letegye?

" Más a mák más a tészta és megint más a mákostészta"

Vagyis más az előleg és más a foglaló. Az egyik visszajár a másik nem.

Jellemzően az eladó akkor lép vissza, ha menet közben talált valakit, aki annyival többet fizet, hogy megéri neki az első vevőnek a foglaló kétszeresét visszafizetni. Addig viszont nincsen pénze, amíg idáig nem jut el.

Ő az eladó, neki áruja van, pénze a vevőnek van.

Mi van? Ez eladó még is mire tegyen le foglalót? Kicsit gondold át a dolgot.

Egyébként úgy van, hogy te mimt vevő leteszed a foglalót és a ha te lépsz vissza elveszíted. Ha az eladó lép vissza akkor duplán fizet, mert visszaadja a foglalót és még ezen felül a foglaló összegét. Vagyis teljesül amit akarsz, anélkül hogy ilyen baromságot kérnél, hogy az eladó a semmire tegyen foglalót. Mindezt persze szövegbe kell foglalni, aláírni, tanuzni. Lehet akár ügyvéd előtt is.

"Mert többnyire a vevő teszi le, de ha az eladó meggondolja magát akkor meg pereskedjen az összegért."

Miért kéne pereskedni az összegért? Az eladó csak simán visszaadja, amennyit kell.

Van benne valami logika, amire a kérdező gondol. Hiszen ha a vevő hibájából hiúsul meg az adásvétel, akkor akkor nem jár vissza a foglaló. Ami ott van az eladónál, tehát az biztosítva van, hogy az tényleg az eladónál maradjon. Ha az eladó hibájából hiúsul meg az adásvétel, akkor pedig kétszeresen jár vissza a foglaló, viszont hogy az tényleg ki is lesz fizetve, arra nincs garancia (illetve esetlegesen hosszú pereskedéssel jár annak a behajtása).

Azonban a foglaló egy vételárrész, tehát foglalót csak a vevő fizethet. Azon kívül a foglalót a másik fél kapja, annak meg nem lenne értelme, hogy az eladó azt visszafizesse a vevőnek.

Elvben valami olyasmiben megegyezhetnek a felek, hogy mindketten ügyvédi letétbe helyeznek egy bizonyos összeget, aminek a sorsát pontosan szerződésben rögzítik: milyen esetben kinek adhatja ki az ügyvéd. De ebbe egyrészt egy eladó sem fog belemenni. Ő a foglalót, meg a további vételárrészeket is meg akarja kapni minél előbb (abból foglalózza ő is a következő lakását rendszerint), nem pedig még további pénzt letétbe helyezni. Ezen kívül ügyvéd sincs, aki ebbe belemenne, hiszen sok esetben nem olyan egyértelmű, hogy ki a hibás az ügylet meghiúsulásában. Ha ő valahogy dönt, és az egyik félnek kiadja a pénzt, majd esetleg egy hosszabb pereskedés végén kiderül, hogy rosszul döntött, baja lehet. Ha meg nem adja ki, csak az eljárás végén, akkor meg a pernyertes fél kérheti az ügyvédtől, hogy térítse meg a késedelem miatti kárát.