Mennyire lesz nyugalmunk, ha egy faluban fogunk lakni ugyanúgy?

Nektek kell felállítani a szabályokat.

Ez nehezen fog menni, hogy segítsen is a háztartásban, de ne menjen oda...

Vagy nem az anyósra értetted a segítést?

Nem kell a semmire gyereket szülni.

Vagy akkor már szülj hármat és vegyél fel csokot.

Komolyan lehetetlen ép ésszel felfogni, ahogy egyes emberek az életüket élik. Már nem a középkorban élünk, a fogamzásgátlást rég feltalálták.

"napi szinten van valami megjegyzése"

A SAJÁT házában akkor és arra tesz megjegyzést, amikor és amire akar. Ha ezt nem tudod elfogadni, nem kellett volna csupasz seggre bevállalni egy (?) gyereket, amíg nincs saját lakhatásotok. Lehet lepontozni, de ez az igazság.

"Fogalmam sincs milyen lesz igazán egyuttélni szülőktől külön és hogy fogunk mindent ketten megoldani."

Értem, tehát eleged van a szülőkből, jó lenne nélkülük, de azért az jó volt hogy eddig besegítettek? El kell dönteni mit akarsz, de azt annak minden előnyével és hátrányával együtt kell vállalni.

Majd ha elköltöztök, akkor szépen megbeszéled a férjeddel a szabályokat, hogy a jó házasság érdekében veled beszélje meg a gondokat, nőjön fel, és ne anyucihoz szaladgáljon, na meg beszélje meg az anyucival, hogy nem jöhet akármikor, van heti egy fogadónap, és akkor jöhet, de akkor is tartania kell magát a ti szabályaitokhoz. Lehet, hogy kísérletezni fog, de következetesnek kell lenni.

Nincs mit ezen bonyolítani, ennyi.

Aztán meg minél kevesebb segítséget kérni az anyóstól, hogy ne legyetek lekötelezve, ill. ne legyen vita. Ill. ha arról van szó, hogy szeretnétek, hogy a gyerekre vigyázzon néha, akkor azt úgy, hogy rá is tekintettel vagytok, és neki is legyen valami öröme belőle, pl. valami gesztust tegyetek cserébe. Adtok neki valamit, ill. ti is tesztek szívességet neki, ami azért alap.

De ti se szóltok bele az ő életébe, és ő sem szólhat bele a tietekébe, ennyi. Nem kell ezt túlbonyolítani.

A különköltözéssel lesz a legnagyobb esélyetek a függetlenedésre, a határok lefektetésére, megmondani az anyunak/anyósnak, hogy ez és ez a szabály, általában ezt jó, ha mindenki a saját szüleivel közli, nem alapból te az anyóssal, de azért nem kuss a neved, ha gondod van vele, akkor te is megbeszélheted, csak úgy nagyobb eséllyel lesz sértődés és harag köztetek, ha most sem rózsás a viszony. Viszont kérdés, hogy a férjed miért nem áll ki melletted.

Javaslom, hogy egy párterápiára menjetek el.

"Nekik biztos volt már önerőből 19 éves korukra házuk lakásuk"

Valóban nem volt lakásom, de annyi eszem viszont volt, hogy gyereket sem vállaltam a semmire...