20-40 év közöttieknek, hogy lett saját lakásuk?

Párommal elköltözünk Budapestről, vállaltunk olyan állást ahol adtak szállást, 3 év alatt lett annyi pénzünk hogy vegyünk egy felújítandó házat, utána meg 2 évig ujitgattuk.

30 évesek voltunk mire bekoltoztunk.

Semmi támogatást nem kaptunk a szuleinktol.

A realitások talaján kell maradni. Oké, hogy huszonévesen Gellért-hegyi felújított napfényes panorámás lakást szeretnél (de hát ki nem), de sajnos ennek nagyon kevesek számára van realitása, és még kevesebben vannak (szinte senki), akik ezt önerőből el tudják érni.

A realitás az, hogy félreteszel, amennyit tudsz, kompromisszumokat hozva ésszerű kereteken belül. Azt neked kell tudni, hogy mennyit ér meg a célod, pl. lakhatsz még néhány évig a szülőkkel, járhatsz kevesebbet étterembe/bulizni, vagy kimehetsz külföldre is tőkét építeni. Harminc éves korod előtt szerintem egyébként se érdemes semmit venni, mert annyi minden változik még egy-két év alatt (hol akarsz élni, akarsz-e gyereket, hányat, a jó közlekedés a fontosabb vagy a sok zöld stb.). Ha meg már van valamennyi pénzed és konkrét elképzeléseid, a hiteltől se kell félni, csak ne vállald túl magad azzal se.

És ha egyszer lesz stabil párkapcsolatod, az tényleg nagyjából "megkétszerezi" a lehetőségeiteket anyagi szempontból. Jó eséllyel akkor se Buda elit részein lesz az első lakásotok, és/vagy nem akkora, nem olyan lesz, mint amire vágytok, de ez megint csak a realitás.