Kinek van igaza?
5 éve vagyunk házasok, van egy 2,5 éves gyerekünk. Én gyesen vagyok, a férjem a vállalkozását vezeti. Kétszintes családi házunk van, óriási kerttel.
A háztartással, a kerttel elsősorban én foglalkozom. Nem mindig - pl. terhesen képtelen voltam főzni, akkor a férjem hordta haza a kaját. (Ő nem tud főzni.)
Ha kérem, a házimunkában is segít, de kérni kell, igazából ritkán kérem rá. Kint füvet nyírt, de idén már jön egy srác, aki lenyírja helyettünk. Ő szervezett egy manyust is, aki permetezett, metszett tavasszal. A veteményest, díszkertet egyedül csinálom.
A férjem inkább rakodni szokott. Elviszi a szelektív szemetet, télen begyújt, átválogatja a régi CD-ket, ilyesmi.
Én sajnos halogató, ide-oda kapó fajta vagyok, sokszor "kiesnek" a kezemből tárgyak itt-ott, és elfelejtődnek. Észre se veszem. A férjem sokszor rakodik utánam, utánunk. De valahogy szemrehányóan csinálja, nem érződik segítségnek.
Már mondogatja egy ideje, hogy neki milyen fontos a rend. De nem a "felszíni" rend, hanem pl. hogy a fiókokban ne legyen kupi. Őt a tisztaság, a takarítás nem érdekli (úgyis a mosógép, mosogatógép, porszívó csinálja, nem én, ugyebár), csak legyen rendszer az életében, a lakásban.
Én meg elvagyok az átlag rendrakással, takarítással, a fiók meg azért van, hogy be lehessen zárni az ömlesztett cuccokat, eszembe se jut glédába állítani, így is mindent megtalálunk.
Neki meg a privát asztalán a féltett csetreszei pöpec rendszer szerint sorakoznak, de ujjnyi porban.
Szóval, én csinálom a mindennapi ganajozást, de elég lazán, a férjem meg a nagyobb lomtalanítás-szerű, rendszerező projekteket, ha meg valami részemről elmarad, vagy szól érte, vagy kummogva megcsinálja.
Mostanában viszont számon kéri, hogy miért nem rakodok (értsd: pl. a fiókokban) többet. Hiszen tudhatnám, hogy ez neki fontos.
Tudom is, mégis berzenkedek ellene, hogy ez is rám maradjon. Tehetnék többet, elismerem, de a szabadidőm vagy a gyerekkel töltött idő számomra értékesebb, semhogy beáldozzam, hogy a kamrapolcon méret szerint legyenek a befőttesüvegek.
Jogos a kérése?
válasza:Hogy jogos vagy nem jogos, tök mindegy, a lényeg az, hogy nem tegnap lett ilyen.
Alapvetően nem egyezik a természetetek, ezt előbb kellett volna megbeszélgetni, mint összeházasodni, gyereket életre hívni.
Így később pokol lesz az életetek.
Csak pozitívan! ;)
Régen nem volt ilyen, vagy legalábbis nem ennyire. Szerintem ez a hozzáállása részben a munkájának a hozadéka.
válasza:Vegyetek fel még egy "pakolós embert" is, aki heti 1x pakol utánad a szekrényekben is! :D
Mert ha a férjed adja be a derekát, akkor el fog lepni benneteket idővel a kupleráj és ő boldogtalan lesz.
Ha te kényszerülsz bele egy számodra terhes feladatsorba egész életedre, akkor te leszel boldogtalan.
Nem cserélnék veletek!
Nem lep el a kupleráj, takarítok, rakodok, csak mások a prioritásaim, mint neki.
Nem ez alapján választottuk egymást.
A kérdésem épp arról szól, hogy valamelyikünknek át kell értékelnie a fennálló helyzetet, mert a házasságunk értékesebb, semhogy egy ilyen kis hülyeség hazavágja. A magam részéről meggyőzhető vagyok, és igen, akár a "pakolós ember" is egy végső opció. :)
válasza:Itt nincs olyan, hogy "kinek van igaza".
Mások vagytok.
Nem, nem tegnap lett egyikőtök sem ilyen, de eddig el voltatok foglalva valami mással (rózsaszín köd, gyerek stb.)
Vagy mindketten alkalmazkodtok, vagy egymás idegeire mentek és végül elváltok:(
válasza:Ha nem olyan mint Monk, akkor a férjednek van igaza.
Általában a rend még nem ártott meg senkinek.
Annál is inkább, hogy az idődbe belefér, hogy valamit rendesen összehajtva tegyél a helyére, nem pedig behányva, "Hiszen tudhatnád, hogy ez neki fontos"
Ha beteges jelleget ölt, akkor pszichológus, mert nem ártana megkeresni az okát.
Igazából elméletileg tök jól ki is tudnánk egészíteni egymást: én takarítanék, szinten tartanám a házat, ő meg lehetne felelős a "mélyebb rétegekért", ami kevésbé idő-, hanem inkább figyelemigényes dolog.
Nem kényszeres, de a munkahelyén sok embert koordinál, a szájukba kell rágni a dolgokat, szervez, számon kér, és ezt a menedzsermentalitást itthon se tudja levetni.
Na, jó, belátom, jobban oda kéne figyelnem, többet rakodni. Ártani nem árt.
A következő kérdés: akkor ő mit csinál itthon? Nem várom el, hogy fifti-fifti osztozzunk a házimunkán, elvégre "gyesen vagyok, semmi dolgom", de na...
válasza::)) Nekrofília.:)
Őt tényleg zavarja!
válasza:#8
Ez a "mit csinál itthon"-t nem igazán értem, mert leírtad, hogy elég sok mindent csinál.
Mit szeretnél, hogy még mit csináljon, amikor hazaér?
A jelenlegi helyzet amúgy sem végérvényes, amikor visszamész dolgozni, akkor egyenlően veszitek majd ki a részeteket, de egyelőre te vagy otthon.
Vagy úgy gondolod, hogy megvárod a porszívózással, vagy a mosogatással, csakhogy bizonyíts valamit?
Megjegyzem ugyanezt mondanám neki is, ha ő lenne gyesen, ez nemtől független.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!