Bérelt házban vagy lakásban élők! Megosztanátok a tapasztalaitokat, hogy milyen bérelt lakásban illetve házbérben élni gyerekkel illetve gyerek nélkül?

Nyílván, ha nagy a lakás, akkor elfértek, ha kicsi, akkor kevésbé. :)

Én csak annyi előnyét látom, hogy mobilis az egész. Például ha találasz egy nagyon jó melót az ország másik végén, akkor simán elköltözöl.

Hátrány, hogy nehéz kifogni jó áron albérletet, legalábbis Budapest belvárosában. Van egy kutyusom, amit sok helyen nem engednek, 6 hónap volt mire találtam lakást, 75.000.- a bérleti díj.

Szerintem az albérlet addig jó, amíg nem akarod lekötni magad hosszú távon az adott városban, városrészen. De ha már van pl komoly kapcsolat, jön a gyerek, biztos munkahely, akkor már jobb egy saját lakás/ház.

Abszolút nyugis! Nem parázok amiatt, hogy problémás szomszéd költözik be mellénk a jövő hónapban, és eladhatatlan lesz tőle a lakás. Nem fizetek karbantartást, értékvesztést, ügyvédet, illetéket, bankot és hasonlókat. Gyerekkel vagy gyerek nélkül, a bérbeadónak teljesen mindegy, amíg fizetek. A bérbeadó indok nélkül nem mondhat fel! Úgyhogy nem félek visszakérdezni, ha ügyeskedést gyanítok a részéről, nem az lesz a válasza, hogy "ha nem tetszik, lehet menni".

Természetesen nem Magyarországról van szó! Otthon felejtős az albérlet, főleg családdal. A legnagyobb gond, hogy bármikor, indok nélkül felmondhat a tulaj, akkor is, ha te vagy a legpedánsabb, legjobban fizető bérlő, és ezzel ügyesen sakkban tart. Valamint lehetősége van (joga nincs! csak ez senkit nem érdekel) megtiltani a lakcímbejelentést, ami különösen gyerekkel nagy szívás. Valahol máshol kell legyél bejelentve, ami óvodás dolog, és törvénysértő is. Magyarországon az albérlet csak kényszermegoldás.

Én most már 7 éve lakom albérletben, és kezd már nagyon elegem lenni belőle. Jó lenne már saját lakásba költözni. Egy ideig még okés, míg fiatal az ember. De egy idő után már nem.

Szerintem a hátrányok:

függsz a lakás tulajától, engedélyt kell kérni ha háziállatot akarsz tartani (és ált. nem is engedik)

nem intézhetsz semmit el magad, pl. ha probléma van valamelyik szolgáltatóval (víz, villany...), vagy valamelyik szomszéddal (mi megkaptuk a tulajdonosról, hogy nincs jogunk az éjjel bulizó szomszédokra rendőrt hívni, mert csak albérlők vagyunk...)

ahogy telik az idő, egyre több bútort, berendezési tárgyat vesz az ember, viszont ezek csak gondot jelentenek ha újra költözni kell... pl vettünk ágyat, szekrényt.. de ha költözünk mi lesz velük.. áron alul kell eladnunk (kidobott pénz) bútorozatlan albérlethez meg nincs elég bútorunk (meg elég drága is megvenni minden bútort, aztán költözésnél nem is biztos, hogy elfér a következő lakásban)

nagyon drága, és egyre csak drágul - most 100 ezret fizetünk havonta egy 50 nm lakásért... és 2 és fél éve vettük ki ennyiért. Az ilyen lakásokat most már 130 ezerért adják ki... Ennyiből már hitelt is lehet fizetni, és az az enyém (lesz egyszer)

nem jelentkezhetünk be.. ez addig nem probléma, amíg nincs gyerek, de ha van, akkor már nem túl kényelmes

a gyerek sok tulajdonosnak hátrány, ugyanúgy ahogy a háziállat is.

Előnyének szokták mondani a mobilitást. De ez is csak fiatalon előny, ha van gyerek, nyilván nem veszem ki 2-3 évente az oviból, iskolából, hogy szerencsétlennek újat kelljen megszoknia megint 2-3 évre, csak mert én máshol találtam munkát.

Hát ennyi, nem lebeszélni akarlak, mert igenis költözzetek csak össze albérletbe, nem szabad egyből közös lakást venni.