Hogyhogy még mindig hisznek emberek ilyesmiben hogy a rossz a jó hiánya, amikor a gyakorlat ezt egyértelműen cáfolja?
#7 #Kerdezo
egyik szamot relativan abszolutumnak teszed meg nem? valamelyiket ki kell valssztanod hogy viszonyitani tudj
a kettot egyszerre hogy tudod kivalssztani es osszehasonlitani? Megoldhato?
amelyiket kivalasztod azt hogy ismered fel? Nem egy abszolutumhoz viszonyitod?
van 1, nincs 0
nem az 1 bol indulsz ki?
ha viszonyitasi alapod 5 pl akkor
1+1+1+1+1
csak kerdezem, nem tudom,
itt a fontosabb kerdes hogy az 5 fogalma honan jon hogy fogja fel az ember hogy az valoban 5 mihez viszonyit? honan tudja hogy egyre tobbet osszefogva az 1 egyekbol egyre tobb lesz, halmozodik novekszik,
igy onmagaman a + az osszeadas is egy viszonyitasi alapja kell legyen
? Nem?
Xy4
"egyik szamot relativan abszolutumnak teszed meg nem?"
Én ilyen számról őszintén megmondom, nem hallottam! Szerintem a számok egyenrangúak, nincs kivételezett, valamennyien egy adott értéket reprezentálnak.
Persze választhatsz tetszőlegesen egy bázis értéket, de ez nem "abszolutum, csupán viszonyítási alap, persze általában lehet találni logikus értéket rá.
"amelyiket kivalasztod azt hogy ismered fel? Nem egy abszolutumhoz viszonyitod?"
Nem "abszolutumhoz", hanem egy megegyezéses alaphoz, általában a nullához, de például a statisztikában egy átlag körüli ingadozásnál az átlag a viszonyítási alap (például tizenöt (átlag) és plusz/mínusz kettő tőle a legnagyobb elterés).
"
van 1, nincs 0
nem az 1 bol indulsz ki?
ha viszonyitasi alapod 5 pl akkor
1+1+1+1+1
"
van 1, nincs 0, ez megegyezés szerint van így jelölve, de bármilyen más kombináció is megegyezéses alapon elfogadhatóm azaz ez nem természeti törvény, csak megállapodás.
A 1+1+1+1+1 az egyébként 4, de még ez sem biztos, mert lehet 100 is például a 2-es számrendszerben, vagy 11 a hármas számrendszerben.
"itt a fontosabb kerdes hogy az 5 fogalma honan jon hogy fogja fel az ember hogy az valoban 5 mihez viszonyit? honan tudja hogy egyre tobbet osszefogva az 1 egyekbol egyre tobb lesz, halmozodik novekszik,"
"A számfogalom csak fokozatosan formálódott meg, és együtt, párhuzamosan fejlődött a matematikai műveletekre és viszonyokra vonatkozó képességekkel. Kezdetben csak az egy, kettő és kettőnél több („sok”) megkülönböztetése alakult ki. Ennek nyomait megtaláljuk a holt és a ma is élő nyelvekben" [link]
Visszatérve a kérdéshez:
Dualista felfogásban a jó-rossz nem értelmezhető, pláne nem EGYETLEN alaphoz (JÓ) viszonyítva.
Egyrészt a maximális jó nem értelmezhető (ahogyan a legnagyobb szám sem), másrészt a jó hiánya nem a rossz, hanem egy közbenső állapot, mely se nem jó, se nem rossz.
A jó sem értelmezhető olyan módon, hogy ha nem rossz, AKKOR jó.
Pl:
"Történt veled valami?
Nem, semmi."
Ilyen esetben mivel jó nem történt vele, tehát a jó hiánya áll fenn, AKKOR szerinted rossz történt vele?
Nem lehet, mivel rossz sem történt vele.
Tehát szükség van egy köztes, semleges helyzetre, amihez képest lehet a jó, vagy a rossz irányába eltolódni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!