A vallásosok miért nem látják be, hogy egyetlen érvük Isten létezése mellett az úgynevezett "tekintélyből történő érv"?
Képzeljük el, hogy ülünk a metrón és hirtelen lerobban alattunk, bent rekedtünk.
Valaki feláll az üléséről, majd letérdel a földre és elkezdi
"Miatyánk, ki a Mennyekben vagy..."
A vallásos utasok szemében valószínűleg áhitatot vált ki, még egyes (nagyrészt balliberális politikai beállítottságú) ateista utasok is bizonyára nagymértékű tiszteletet mutatnak iránta, vagyis úgy általánosságban semmi különöset nem érzékel a társadalom ezen szituációban.
Most képzeljük el ugyanezt a helyzetet egy apró változtatással:
A székéről felálló, majd letérdelő ember, a következő imára kezd rá:
"Mi Micimackónk, ki a Pagonyban vagy..."
Valószínűleg az egész metrókocsi hasát fogja a nevetéstől, talán valaki még diszkréten telefonál is a diliháznak.
Pedig Micimackó történeteiről is könyvek szólnak, neki is van egy úgymond "Bibliája". Az egyetlen különbség Micimackó és Isten között, hogy Micimackónak nincs egyháza, Micimackó történetei nem többezer évesek, és Micimackó nevében nem öldösik egymást az emberek.
Ezek után levonhatjuk, hogy Isten azért hihetőbb Micimackónál, mert:
-Pár ezer évvel régebbiek a történetei
-Vannak épületek, ahol mindennap imádkoznak hozzá
-Vannak akik olyan mértékben hisznek benne, hogy ölnének hitükért
Aki tanult logikát, annak egyből leesik, hogy ez a "tekintélyből való érvelés", sőt valamilyen mértékben a "hagyományból történő érvelés", és a "népszerűségből történő érvelés" esete.
Nem azért tartják áhítatos embernek az Istenhívőt, és bolondnak a Micimackóhívőt, mert több bizonyíték van Isten létezésére, mint Micimackóéra, hanem azért, mert több ember hisz Istenben, mint Micimackóban, a társadalom megszokta, hogy valaki Istenhez szól, de nem szokta meg azt, ha valaki Micimackóhoz szól, Istennek épültek templomai, de Micimackónak nem, a Biblia régebbi, mint Milne könyve, és Istenért öltek és haltak már meg emberek, de Micimackóért még nem.
válasza:Ateistaként mondom, hogy ez a példa azért elég alaptalan. Az egy dolog hogy bizoníték ugyanúgy nincs Micimackóra mint Isten létezésére, de a Micimackó nem is olyan céllal íródott, hogy egy feltételezett teremtőt mutasson be. Így persze, mindenki a hasát fogná a nevetéstől, ha elkezdenél imádkozni hozzá, de ez a dolog abszurditásán alapulna, mivel semmilyen módon nem köthető az ima vagy bármilyen vallásos rituálé a Micimackóhoz.
Viszont a tekintély- illetve hagyományalapú érvelés tényleg megfigyelhető egyes vallásosoknál (lsd. a hírhedt "2000 éve töretlenül létezik a kereszténység tehát tuti igaz" érvet), de azért ezt is túlzás általánosítani. Más-más embereknek más-más oka is lehet a hitre. Ezzel pedig nem azt mondom hogy a más érv feltétlen jobb érv is, például az "ez a világ túl bonyolult azaz tuti hogy teremtett" című gyöngyszem sem áll stabilabb lábakon mint az iszákos Pista bá a péntek esti kocsmatúra után... De éppenséggel ettől még kapásból egy másik érvről van szó.
"a Micimackó nem is olyan céllal íródott, hogy egy feltételezett teremtőt mutasson be."
A Biblia sem, mivel ahogy a neve is mutatja, nem valamilyen céllal íródott monolitikus mű, hanem több ezer év alatt kelt különféle írások gyűjteménye, amit a korai egyház összegzett egy kánonba, tehát belevettek olyan könyveket amiket elfogadnak (pl. Máté Evangéliuma) és kidobtak olyanokat, amiket nem (pl. Tamás Evangéliuma). Az alapján döntötték el, hogy Máté kánon, Tamás pedig nem, hogy volt egy előre elképzelt képük Istenről, és ebbe belefért Máté nézete, Tamásé viszont túlságosan különbözött tőle. Tehát nem a Szentírás alakította a vallásukat, hanem a vallásukhoz igazították a Szentírást.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy a katolikus és a protestáns egyház későbbi döntések alapján különféle kánonnal rendelkezik, és mindkét döntés a tekintély elvén alapul. A Katolikus Biblia tartalmazza például Judit Könyvét, azért, mert a legelső keresztény kánon is tartalmazta, a Protestáns Biblia viszont nem, mert az első századi zsidó kánon nem tartalmazta.
Ebből következik, hogy a Biblia nem tekinthető egy "teremtőt bemutató" könyvnek, hiszen utólag egy már létező egyház csűrte-csavarta addig a kánont, hogy az ő nézeteiket igazolja, illetve tekintélyelvűségre hivatkozva konkrét részeket tartott meg, vagy vett ki belőle, ebből a fontos Szentírásból.
Az Ószövetség a zsidó nép mitológiája, az Újszövetség pedig Jézus tanításai. Az Unitáriusok és a Muszlimok például el sem fogadják, hogy Jézus Isten volt, csak tanítónak tekintik, mint Buddhát, tehát számukra még az Újszövetség sem bír "Teremtőt bemutató" tartalommal, bár még a Szentháromságban hívő keresztények se nagyon szokták Jézust a Teremtéssel együtt említeni, ők is inkább a tanaira koncentrálnak, még ha Istennek is hiszik.
válasza:Nem értek egyet veled. Mivel a vallás összekapcsol egy óriási embertömeget, akik közös eszmét vallanak. Ez a közösség képes olyan nyomást létrehozni(lelki, fizikai, politikai, pénzügyi..), ami bármit el tud inzézni. Még a metro felújítását is. Itt a vallás alatt a közös eszmét, de akár az ateizmust is érthetjük, elég sok tagja van annak is.
Bár a bal librik is vallásosak, szerintem a többi politikai gyülekezetben is bőven találsz isten hívőket. Főleg a mai nehéz,időkben.
válasza: válasza:A vallások érvét nem tudom, de a régi kereszténység másik érve az, hogy a Bibliában beteljesedett történelmi jövendölések vannak.
Ez így, ebben a formában inkább a történeti-folytatólagos iskola képviselőire igaz, egy preterista katolikis vagy egy futurista neo-protestáns ezt nem mondhatja el magáról.
Josephus feljegyzése szerint (részben) a prófécia is lehetett az oka annak, hogy Nagy Sándor olyan kegyesen bánt a zsidókkal, mivel a történetíró szerint megmutatták neki azt a Jövendölést, amit 200 évvel korábban írtak róla. A 18. század végén pedig lényegében megegyeztek a protestánsok, hogy (Jel 13,3) jövendölése a szemük előtt teljesedett, amikor a prófétikus 1260 esztendő végen, 1798 február 15-én Berthier tábornok fogságba vitte a Pápát, és ezzel véget ért a "fenevad dühöngése"
Persze a próféciaértelmezéshez ismerni kell pl. az apokaliptika nyelvezetét, ami mind az átlagos, buzgó keresztényeknek mind az ateistáknak ismeretlen. De ha valaki megtanulja ezt a képes nyelvet, és úgy ássa magát bele az ősi szent szövegek értelmezésébe, akkor egy elég erős érvet kaphat Isten létezése mellett. Nemhiába írt ebben a témában könyvet Isaac Newton is.
válasza:A vallás olyan, mint a matek. Nem érvelni kell, hanem megérteni. Amíg a vallásban annyit lász, hogy imádkozni kell egy szupermenhez, addig nincs sok értelme vitatkozni róla.
Hogy maradjak a matekos példánál, szerinted 1+1 = 11, mert így logikus, a vallásosok szerint pedig 2.
válasza: válasza:2#
"Megmondom őszintén, én a vallásost ugyanúgy bolondnak tartom, mint a másik esetet.
Nem vagyok ezzel egyedül, az orvostudomány is így értékeli a vallásos hitet, Religiozus doxazma a címszó, keress rá, ha érdekel a téveszmék között megtalálod."
Tény, hogy a vallási; és még sok egyéb téveszme létezik, de... A fent idézett szöveg lényegét tekintve - relégiozus doxazma- egy gödörbe estél.
Ismered biztos a mondást, hogy: Azért mert paranoiás vagy, még nem biztos, hogy nem követnek.
Hogy rengeteg téveszmés fixáció van az nem kérdés. Legalábbis sok valaminek adott nevet a tudomány, ám ezek nem bizonyítják, hogy nincs "odaát" valami.
Istenről most ne beszélgessünk, mert ez, a nélkül is működik. Valamint az isten fogalma, személye, entitása, transzcentenciája...stb rengeteg féle.
válasza:Reméljük, általános iskolás vagy, mert nagyon gyenge és butuska a kérdésed. Egy megközelítés miről is van szó a buddhista vallás felől (a többi vallásra is érvényes, de talán ezen keresztül jobban megérted)
A buddhista megfogalmazás szerint a lényegi tartalma a vallásnak a Három kinccsel fejezhető ki: Buddha Dharma Szangha.
Buddha - az Abszolútum a buddha-tudatállapot (Isten, Allah, Brahman a többi világvallásban)
Dharma - a tan (teológia, a létszemléleti tanítások)
Szangha - a közösség- a társadalomba való beágyazottság - ebben benne van az összes tevékenysége az embernek, interakciók
---------------
a három együtt lényegi egységben a buddha-tudatállapot elérését célozza amit más vallásban Istenhez vezető útnak neveznek, vallásnak, hitnek.
"Nem értek egyet veled. Mivel a vallás összekapcsol egy óriási embertömeget, akik közös eszmét vallanak."
Ennek semmi köze Isten létezéséhez, sőt, igazolja azt, amit felvetettem a kérdésben: Nem attól elfogadott az Istenhit, mert hihetőbb Isten létezése, mint Micimackóé, hanem azért, mert sok ember hisz benne, és a társadalom úgy van kondícionálva, hogy ne tekintse abszurdnak.
"Ez a közösség képes olyan nyomást létrehozni(lelki, fizikai, politikai, pénzügyi..), ami bármit el tud inzézni. Még a metro felújítását is."
Igen, "ez a közösség", nempedig "ez az istenség", tehát ha az emberek Micimackóban hinnének Isten helyett, vagy akár a Nap körül keringő teáskannát istenítenék, akkor is ugyanitt tartanánk.
"Itt a vallás alatt a közös eszmét, de akár az ateizmust is érthetjük, elég sok tagja van annak is."
Na, itt fején találtad a szöget, erről beszéltem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!