Aki ateista, az miért az?

A #10 jó felismerése a valóságnak, de a vélt válasza mégis ellentmond a valóságnak.

Először is, nagyon sokféle indíttatású ember gondolja magát ateistának, legtöbbjük mégse az.

Itt tehát a szót legalább két értelmezésben kell vizsgálni.

Nézzük előbb az egyes embereket. Az ember egy létező világba születik bele, ahol vannak kialakult szokások, tudások és viselkedések, azaz adott egy kultúra. Ez nagyon más, mintha az egészet történetiségében vizsgálnánk. Az ember (csecsemő) evolúciósan érdeklődő, rettenetesen kíváncsi és utánozó. Ez az ösztöne. Szokássá viszont a tapasztalataitól válik. Akit folyton vernek, egyfelől utálja a verést, másfelől állandóan verési kényszer van. Azaz utálja ha a dolog felé irányul, viszont ő a "világon" akarja leverni a sok szenvedést. Ez jellemévé válik, nem lehet csak úgy megszabadulni tőle.

Aki vallásos közegben nevelkedik (nem a bigott, kényszeres esetre gondolok, csak a "szokásosra"), az ezt tapasztalja,a z ivódik belé, hogy ez az élet rendje, így kell csinálni, ettől jó a világ. Amint gyarapodik a tudása, ez az érzése erősödhet vagy gyengülhet. De alapvetően vallásos lesz. Fordítva, aki otthon azt tapasztalta meg, hogy minden rossz istentől jön, hogy csak istenkáromlást hall, ugyanakkor azt látja, mindent a család magának harcol ki (jó vagy rossz úton, de ez mellékszál), abba beleivódik az önállóság, nem kell neki isten. Ő is változik felnőttkori tapasztalásaival, de végső soron ez meghatározza nézeteit. Van aztán egy kis hányad, amely nem kap különösebb vallási nevelést (tehát a kötődés gyenge), viszont erős igényt tapasztal az ismeretszerzésre, elkötelezett tanulóvá, kutatóvá, magas igényű emberré válik, aki képes a logikai következtetésekre, elemzésre. Itt az ateizmus következményként, a tudományba vetett hit ellentéteként jön létre.

Maga a fogalom ezért, ha a legtöbb ilyen embert bele akarjuk venni, rendkívül tág és zavaros. Ha viszont fordítva, mint tudományos kategóriát nézzük és legfontosabb tulajdonságai kialakulását akarjuk magyarázni, egyfelől az evolúcióhoz, másfelől az agyműködéshez kell fordulni. Az evolúció a megmaradásról szól. Két fontos leme van, a szaporodás (fajfenntartás) és az ezzel összefüggő utódgondozás, valamint az egyed fennmaradása, az életösztön. Az életösztön megpróbál kiküszöbölni minden problémát, ami potenciálisan veszélyt jelent. Elsődleges veszély az ismeretlenség. Nem tudjuk, hogyan reagálunk rá, azt pedig megtanultuk, néha nagyon gyorsan kell. A legjobban ettől félünk, a bizonytalanságtól. Kiküszöbölését egyszerűen intéztük el. Megszemélyesítettük a félelmek forrását, és hízelegni kezdtünk neki (ez ugye embernél bevált). Így jött léte esőisten, folyóisten, napisten és a többi. Az már csak a folyamat része, hogy később, több tudással, nagyobb embertömeggel ez ugyanúgy alakult, mint az emberi élet. Csoportok jöttek létre vezetőkkel. Papok is keletkeztek. Még később ezekből szervezetek lettek. A fáraó isten lett, A görögök (rómaiak) a saját életük szerint istencsaládokat hoztak létre. A szenvedés létrehozta a szenvedő istent, létrejött a kereszténység. De a lényeg: sajátos önfejlődéssel most már a vallások papjai gerjesztették a félelmet, hogy biztosítva legyen a munkájuk, a vallás és annak alapja bizonytalanság kiterebélyesedjen. Ezért nő meg a vallás szerepe nagy katasztrófák esetén, romló gazdasági körülmények között.

Azonban neveltetésénél és alapvető kíváncsiságánál fogva lesz az emberiségnek egy szelete, amely arra teszi az életét, hogy az ismeretlen kutassa. Ezekből lettek a gyógynövény gyűjtők, a kuruzslók majd orvosok, a tudományok művelői (sokszor ösztönzésre, például a termés növelése érdekében, a hajózás biztonsága érdekében és sok másért). Egy idő után ez is szervezeteket alkotott, rendszereződött és kialakult a mai formája. A tudomány kialakított egy feldolgozási módszertant, a bizonyítást, és hogy biztosra mehessen, rendszerezte az ismereteket, szabályokat alkotott a konszenzusról, az ellentmondásmentességről stb. A tudományok művelőinek zöme, és azok, akik erre kaptak ösztönzést és művelődtek, felismerték: A vallás éppen annak leküzdésére van, amiért ők is ténykednek - a bizonytalanság csökkentéséért. Csak a vallás ezt egy mindenek felett álló, ezért megtámadhatatlan "szellem" védőkarja segítségével teszi, a tudomány meg úgy, hogy sorra kimutatja, az ismeretlen megismerhető. Ezért neki nincs szüksége mindenhatóra. DE AZT NEM TAGADJA! Csak azt nem fogadja el, hogy isten léte bizonyított. Viszont ezzel méri a legnagyobb csapást a vallásra, hiszen ha isten léte bizonytalan, akkor ott vagyunk ahol voltunk: nincs ki megvédjen. Nem az a baj, hogy nincs, hanem az, hogy egy "vagy van vagy nincs" istentől nem várhatjuk, amit szeretnénk, a védelmet.

Ezért látható a két csoport tagjai között a legfontosabb különbség: a vallásos ember egy védelmezőben bízik, azért tesz meg mindent, hogy kegyeit elnyerje, a felelősséget rá hárítja. Az ateista nem vár abszolút védelmet. Önálló és nem hárít, felelős és nem védelmet, hanem szövetséget keres. Mert az viszont igaz: egyedül nem megy.

Az emberek rendkívül különbözők. Rendkívül eltérő a tudásuk is. És nagyon eltérő a neveltetésük. Ezért nagyon ritka a színtiszta tudatos vallás és a színtiszta tudatos és megfontolt ateizmus. Ezekhez harmónia kell. Előbbihez tiszta értelmes vallásos nevelés, tudás, olyan tapasztalat, ami ebben erősíti. És ugyanez kell a másikhoz is, csak nem vallásos, hanem a tudományba vetett bizalom alapján történő nevelés. A nagy nagy többség azonban mindből kapott, jó sok ellentmondással, aztán így vagy úgy sikerült azon úrrá lennie, és lett belőle ilyen olyan nézetű ember. Gyakran esendő, erőszakos és saját nézeteit világosan megfogalmazni sem tudó. Ez nem jellemhiba, ez a földi valóság.

De akár így, akár úgy, ha megpróbáljuk elfogadni a másikat olyannak, ami, megérteni, és nem mássá tenni akarni, akkor még szövetséget is lehet kötni alkalmi dolgokra, és jólétet, boldogságot is teremteni. Mert mi másért van az ember e földi világon?

Najo 1 létezik a Mikulás Szent miklos néven élt. Mamár ugyan más a Miki és Finnországban él ez igaz

2 a világ Isten nélkül nem magyarázható

1 Ős robanás és mi robbant fel ??? a semmi ? grat...

2 a végtelen tér tágul de miben ?? Önmagában? grat....

Vann több ezer írat (és a mai napig fedeztek fel újakat) abból kiválasztotak 73-mat és ösze állitoták a bibliát. Abból Luter csak 66-ott fordított le ÉS ezek az iratok :Könyvek, levelek és tekercsek

Számomra ez elég bizonyiték isten létezésére

Amúgy azt vettem észre hogy az ateisták nem ismerik anyira a bibliát és a vallást sem! csak a hibáit és ez azért van hogy magukat igazolják.... Pedig egyértelmű hogy van egy Isten

"Vann több ezer írat (és a mai napig fedeztek fel újakat) abból kiválasztotak 73-mat és ösze állitoták a bibliát. Abból Luter csak 66-ott fordított le ÉS ezek az iratok :Könyvek, levelek és tekercsek

Számomra ez elég bizonyiték isten létezésére"

Az e fölött lévő hülyeségeid figyelmen kívül hagyom, mert ha meg tudnád érteni amit nem értesz, már sikerült volna, de mi alapján döntöd el,h goy ezek a "szent" iratok az igaziak és beszélnek az igazi istenről és nem mondjuk z egyiptomi, görög, maja, azték, skandináv, hindu, stb. közül van valamelyiknek igaza? Szerintem nincs racionális okod jobban hinni az egyikben, mint a másikban.

Igen emberek írták ezeket az íratokat

De a 7 törzs akikből össze ált a Magyar arrol is csak feljegyzesek vannak

+1 érdekesg

Nah a biblia azt írja hogy Isten a saját képére teremtete az embert ès más vallás istenei dèmonok és tényleg azok mert ott nem emberi lenyek az istenek hanem emberszerü lények pl felig allat felig emmber meg egyéb mutáns emberszerü lény az isten. Ezért is nem lehet az egyiptomi vallás igaz

"Nah a biblia azt írja hogy Isten a saját képére teremtete az embert ès más vallás istenei dèmonok és tényleg azok mert ott nem emberi lenyek az istenek hanem emberszerü lények pl felig allat felig emmber meg egyéb mutáns emberszerü lény az isten. Ezért is nem lehet az egyiptomi vallás igaz"

És a skandináv? Amúgy milyen aalpon zárod k ia nem emberszerű isteneket? mert a biblia azt mondja? nyilván egymást kizáró dolgokat állítanak, de egyszerűen nincs több okod hinni a bibliának, mint a többinek, és szinte biztos hogy más vallásokban is van olyan csaló isten (pl. a skandinávban Loki), akire rá lehet fogni, hogy a többi vallás az ő megtévesztése. A hétvezéres példád meg azért nem jó, mert általában nem az van megkérdőjelezve, hogy éltek e bibliában említett személyek, hanem csak a hozzájuk rendelt csodák, meg úgy általában a sztori természetfeletti/isteni része.