A kereszténység mindenkit végletekben való gondolkodásra nevel?

"Épp ezt a gondolatmenetet cáfolják a valós tények. A valóságban a jó hiányából még nem következik a rossz. Az két külön döntést igényel, hogy valami jót nem teszek meg és hogy valami rosszat viszont megteszek."

De, mert a jót tudatosan elmulasztani is rossz... :)) A rossz a jónak a hiánya. Persze, a kereszténység nem tagadja a súlyozást (egyes szekták igen, de ezt most hagyjuk). Azért mégsem nem mindegy, hogy direkt elmulasztottam segíteni egy rászoruló ismerősömnek vagy fejbevertem a szomszédot egy kalapáccsal. De mindkettő a jó hiánya, tehát rossz.

A relativizmus kapcsán meg ajánlok egy filozófiai fejtegetést, hogy ne a meglepetés-buliknál ragadjunk le, mert itt morálteológiai kérdésekről van szó.

[link]

#8

Nem, itt nem a jó és a rossz szubjektív! Keresztyén szemszögből Isten törvényén múlik hogy mi a jó és mi a rossz. Ebben a helyzetben én vagyok az aki nem tudom biztosra hogy hogyan interpretáljam.

#9 (kérdező)

Nem, nincs olyan keresztyén aki szerint egy baleset bűn lenne.

"Keresztyén szemszögből Isten törvényén múlik hogy mi a jó és mi a rossz. Ebben a helyzetben én vagyok az aki nem tudom biztosra hogy hogyan interpretáljam"

Pont ettől számít szubjektívnek még ez is. Mert azt könnyű megérteni, hogy van Isten törvénye, és ami ezzel összhangban áll, az a jó. Viszont a valóságban eltérő emberek ugyanazt a törvényt interpretálják a saját szubjektív értelmezésük szerint.

Nem véletlen hogy a jogi nyelvben annyira körülményesen és nyakatekerten fogalmaznak meg mindent, mert kizárólag így lehet minimalizálni az esélyét hogy ugyanazt az emberek százféleképp értelmezzék. És még így is vannak félreértelmezők, meg kiskapuk, még a lehető legprecízebben megfogalmazott törvényekben is. Miért? Mert nem vagyunk egyformák, mindent csak szubjektíven képes értelmezni az ember, a saját jelleme, a saját tapasztalatai alapján.

"Isten törvénye objektív, az én interpretációm és ahogy én alkalmazom az szubjektív, viszont a cél hogy minél inkább megfeleljen Isten törvényének. Így jó?"

A problémát igazából nem oldja meg a jó és rossz szubjektív értelmezéséről, csak eltolja egy kicsit.

Sosem tudhatod, mi a jó, mi a rossz.

Nézzük a szomszéd veszekedését.

Megüti a pacák az asszonyát, mit tennél?

Hősiesen védelmére kelsz és esetleg beviszed magadhoz, hogy ne bántsa az az állat, de ezzel beavatkozol az életükbe, talán már vissza sem lehet fordítani többé, lehetőséget adsz a segítséggel a válásra, aztán küszködhetnek mindketten, a férfi kiebrudalva a házából, fizetheti a gyerektartást és alig lesz már köze a gyerekéhez, a nő egyedül kínlódik a csemetéjével, akiből csibész lesz, mert az anyjának semmi ideje nem lesz a nevelésére, mert kapar a pénz után és senkinek sem kell többé a más kölkével.

Ha viszont semmit sem teszel szívtelenül, akkor másnapra kijózanodhat a pacák és minden rendbe jöhet, elfelejtik az affért.

Nem hiába a rendőrök nem szívesen avatkoznak családi problémákba, csak végső esetben.

A teljes relativizmus önellentmondás. Ha minden csak értelmezés és szubjektív döntés kérdése, akkor ez igaz erre a konkrét állításra is, tehát akkor ezt nem lehet így mindenre kiterjedően állítani. Márpedig akkor így vagy úgy, de lesz olyan dolog, ami abszolút.

A lét abszolút. Ez biztosan állíthatjuk, még akkor is, ha nem az objektív valóságot érzékeljük. Mert valami akkor is van, ha ez az egész mondjuk egy szimulált valóság. Mert valami van, ami szimulálja.

Az egész posztmodern legnagyobb szélhámossága az, hogy azt állítja, hogy mivel végtelen számú értelmezés létezik, ezért minden szempont egyenrangú, és csak önkényes döntés kérdése, hogy mi mellett állunk ki. Csakhogy ez így nem igaz. Az állítás első fele még igen, vagyis tényleg szinte végtelenféleképp lehet értelmezni a dolgokat, csakhogy ebből a valóság szépen kiválogatja az igazságot.

Hohetem én, hogy a felém száguldó autó nem igazi, csak akkor valószínűleg megpusztulok a francba, amikor elgázol, mert nem ugrottam félre. Azt egy ateista is beláthatja, hogy az igaz, ami darwini értelemben igaz, vagyis hogy a valóság tesztjén az adott szempont áegy. Márpedig a tradicionális világvallások az emberiség évtízezredes tapasztalatának lecsapódásai. Azért állítják, amit jónak vélnek, mert a történelem igazolta a mémjeik hatékonyságát.

*jav

*Hihetem

*Azt egy ateista is beláthatja, hogy az igaz, ami darwini értelemben igaz, vagyis hogy a valóság tesztjén az adott szempont átmegy.