Vallásos nők, titeket nem zavar, hogy a vallás alárendelt szerepbe helyez, a férfi tartozékaként, kezel titeket, nem egyenrangúként?

"nem hiszem el basszus hogy a vallást védem."

Sírva röhögök, köszi. :D

Hogy érdemben is hozzászóljak, keresgéltem egy kicsit. És azt találtam, hogy az Ószövetségben a babiloni fogság előtti időkben lehetett fontos szerepük a nőknek is, pl. Debóra Izrael egyik bírája volt, ami kb. a mai miniszterelnöki poszt, vagy még előtte Mirjam, Mózes és Áron testvére szintén vezetői szinten volt (pl. az egyiptomi kivonulás után ő vezette a népet a dicsőítésben). A törvényekben sem volt hátrányos megkülönböztetés. Az Újszövetség történeteiben néhol még ez a negatív hatás érzékelhető a gyakorlatban. De Jézus és Pál apostol pontosan ezeket a tévelygéseket (a nők diszkriminációját) próbálták megszüntetni; helyrerakni mindazokat a negatív babiloni hatásokat, amelyek nem egyeztek Isten akaratával, a szeretet törvényével, a kegyelemmel. Pl. hogy a nők tanulhassanak, sőt, a közösségekben is vezető szerepet vállalhassanak, ne nyomják el őket.

Szóval valóban vannak olyan részek, amik világosan a két nem egyenrangúságát tanítja; és vannak olyanok, amelyek látszatra nem, de a történelmi háttér ismeretével már jobban el lehet igazodni.