Ha nincs evolúció, hogy jöhetett létre két egyedből a mai fajok genetikai változatossága?

"Le tudod nekem vezetni, hogy ez evolúcióval hogy történt?"

Persze, szaporodás -> mutáció -> variáció -> szelekció

Vagyis az élőlények a generációk alatt felhalmozódott változásoknak köszönhetően képesek alkalmazkodni.

A csimpánzokkal legközelebbi közös ősünknek jelenleg az Orrorin tűnik, bár ez egy eléggé új felfedezés, így még kissé bizonytalan. Viszont az utána következő fejlődési sor az Ardipithecussal, Australopithecussal, Paranthropussal és a Homo nemzetséggel elég jól ismert.

Ha konkrét leletek érdekelnek, csak üsd be bármelyik emberelőd nevét a google-be!

#5

Hát, ez a fickó is hiányzott a biológiaórákról, amikor a genetikáról, öröklődésről kellett volna tanulnia, az tuti.

Azt egyszerűen kihagyja az egész írásából, hogy egy gén két lehetséges allélja valamilyen kapcsolatban is kell álljon egymással. Ez lehet egyértelmű domináns-recesszív viszony, vagy a kettő közti inkomplett dominancia. Viszont előbbi esetben a következő generációkban egyértelműen a domináns fenotípus fog előnybe kerülni, utóbbi esetben pedig, ha egyik allél részéről sincs dominancia, akkor nem fog bekövetkezni semmi "kifehéredés" vagy "besötétedés", mert átlagosan mindkét típus ugyanakkora arányban lesz jelen a következő generációkban.

Vagyis eleve alaptalan az egész feltevés, amiből kiindul.

Arról nem is beszélve, hogy egyébként maga a valóság is megfigyelhetően cáfolja az egészet. Nevezetesen ha ilyen szintű alkalmazkodás nem évszázezredek és milliók következménye, hanem csak pár száz évé, akkor például az Amerikába hurcolt fekete rabszolgát utódaiból már rég ki kellett volna alakuljon egy teljesen új rassz. Ehhez képest néhány évszázad alatt gyakorlatilag nem történt lényegi változás, vagyis az elképzelés elég látványosat bukott.

Arról nem is beszélve, hogy egy cikk nem attól lesz tudományos, hogy szakszavakkal pakolja teli a mondatait, hátha értelmesebbnek tűnik. Nem ártana mellé pár tanulmány is, megfigyelés, kísérlet, ami igazolná hogy egyáltalán mire alapulnak a felvetései. Persze ha nem létezik alapja a feltevésnek, akkor nem csoda hogy tanulmányt sem lehet írni belőle, de így az említett 18. fejezet is csak lóg a levegőben, semmi sem támasztja alá (a valós megfigyelések pedig épphogy cáfolják).

Tulajdonképpen saját magát hazudtolja meg a cikk!

Először kijelenti, hogy Ádámék (és később Noéék) a közepesen barna fenotípust kellett hordozzák, mert ebből alakulhat ki minden más bőrszín.

Majd pár mondattal később azt állítja, hogy ma a közepesen barna bőrszínű embereknek azért születnek szintén közepesen barna gyerekeik, mert két közepesen barna szülő utódja csak közepesen barna lehet.

"Ha az MAMAmBmB vagy mAmAMBMB kombináció hordozói többé nem

házasodnak más kombinációk hordozóival, akkor ismét csak közepesen

barna utódaik lehetnek (amint a 4. ábrán látható)." (221. oldal)

Azt nem sikerült felfognia, hogy mivel Ádám és Éva szerinte ebbe a típusba tartozott, és ugye Isten nem teremtett nekik külön egy-egy fehér és fekete párt akikkel keveredhetnek, akkor ezzel pont azt jelentette ki, hogy Ádám és Éva leszármazottai soha nem tartozhatnak más rasszba?

"Tehát a te hited szerint a természet, illetve a véletlen azonnal hibátlan változást hozott létre? "

Szó sincs róla. De csak a működőképes (de legalábbis komolyabb hátrányt nem okozó) változás marad fent és terjed el. Ez a szelekció.

"Miért alakult ki a vese? Mi volt előtte?"

Mesonephros. Előtte pronephros. Előtte béledényrendszer.

"Hogy alakult ki a szaporodás? Ha a szaporodásból egy tényező is hiányzik, akkor nem jön létre utód"

Ha egy mai luxusautóból egy alkatrész is hiányzik, nem működik az autó. Ez nem azt jelenti hogy az autó ne fejlesztés útján jött volna létre, és hogy a korábbi verziók ne műkötek volna.

Kezdetben eleve nemek sem léteztek. Ma is sok élőlény szaporodik még aszexuális úton.

Az ivaros szaporodás előnye épp az evolúció hatékonyabbá tétele, növelve a rekombinációs gyakoriságot. Ez már a fejlettebb egysejtűekben is megjelent (de legalábbis valami kezdetleges formája a két egyed közti génkicserélődésnek), ez a konjugáció.

Később az egyszerű laposférgeknél már megjelenik egy kezdetleges pénisz, ezt konkrétan egymás testébe döfve termékenyírik meg egymást.

A hímnős állatoknál jelenik meg két eltérő nemiszerv, de még egy egyeden belül. A két nem később válik szét.

"Miért hozta létre azonnal hibátlanul a véletlen, ha addig is működött?"

Az, hogy valami működik, nem azt jelenti hogy ne működhetne hatékonyabban is.