Ha van Isten. Akkor miért teremtette bűnösnek az embert, és miért kell az embereknek szenvedniük a mindennapokban? Ha a sorsunkat előre megírták, akkor az aki írja, miért játszik velünk ilyen csúfos játékot?

"A szabadsággal együtt jár a gőgössé válás és a rivalizálás lehetősége - potenciálisan adott. Szimbolikusan ez "tiltott gyümölcs" - mert ez halálos mérgezést okoz az embereknél, emberek közt. "

És miért van ez? Mert Isten olyannak teremtette meg a világot, hogy lehetőség legyen benne gőgre és rivalizálásra. Ha olyannak teremtette volna, hogy ne legyenek benne ezek a dolgok, akkor nem is lennének benne, jól gondolom? A kérdés tehát megint csak az, amit a kérdező is kérdezett, hogy Isten miért olyannak teremtette a világot, hogy az embernek lehetősége legyen gőgössé válni és rivalizálni benne?

"És miért van ez? Mert Isten olyannak teremtette meg a világot, hogy lehetőség legyen benne gőgre és rivalizálásra"

Nein. Aki az ajánlott René Girard gondolatokat tanulmányozza, rájöhet, hogy miért nein.

Ez a gyakori nem alkalmas erre, én sem vagyok alkalmas itt kifejteni. kérdezz -felelek játék. Mindenesetre a potencialitás- ahogy azt már talán pont Mojjo felé írtam egy más helyen: NAGYON FONTOS DOLOG az ember életében. A szabadsággal függ össze és az értéssel, az akarattal. Az ásvány-, növény-, állatvilágban van valami elemi ártatlanság, fajspecifikusan helyükön vannak - de az ember ezt elveszítette. A világvallások MIND arról szólnak, hogy kizuhant ebből az isteni állapotból ("maga hasonlóságára teremtette I.) - és hogy juthat vissza.

Szerintem kár volt átrakni az ifjú kérdező kérdését - gondolom bölcseletnél volt- mert itt csak jönnek sorban a "nincs isten, de gonosz, szaar világot teremtett, mesekönyv stb. - és rohadt unalmas, én részemről ennyit tudtam ehhez hozzátenni.

Még legfeljebb visszanézek, ha a 10-es feltárja gyönyörű világunkról, miért is szahar - és főként HOGY Ő hogy a viharba készítette volna:D))

--------------

a kérdezőnek a gyönyörű világunkat szemlélve fel kell tennie magában a kérdést, milyen társadalmi és szociológiai vonatkozásai vannak a szenvedésnek:

[link]

"Bár ők azért keresik az ésszerű magyarázatot, mert nem hisznek, mi pedig azért, mert hiszünk, mégis egy és ugyanaz, amit keresünk."

(Canterbury Szent Anzelm)

ἁμαρτία bűn (ógörög)

van ilyen jelentése is: céltévesztés, tévelygés

[link]

na majd aki óhéberül tud, elmondja...

Az előzőhöz hozzátenném, az eltűnt ifjú Kérdezőnek: a Balázs K -féle szótárban van. Érdekes és fontos a Györkösy- Kapitánffy- Tegyey szótárban a ἁμαρτανω igei alaknál a mulasztás is megjelenik, sőt a Odysseia 'elveszti látását ' értelemben használja! A szanszkrit avidya - etimológiailag: 'nem látás' - értelme: tudatlanság- mely a bűn, a szenvedés oka a buddhista iratokban.

- de szerintem az ÚSZ nyelve, a koiné elég fontos a szó etimológiája szempontjából, sőt fontosabb. A katedrális alapozása fontos, de a teológiát a felépítményből olvassuk, a létszemléletre az hat. A térképzés, a fény áramlása, iránya, a sötét és világos váltakozása, a faragott, festett szimbólumok. Sőt a tapasztaló alany szempontjából a térben való mozgás is meghatározó, a kapu, mint eszkatológiai értelmű "átlépés" a profán világból a szakrális térbe: van hogy az egész teológia megjelenik a kapuzaton - hogy az átlépő nem látja a zárt kapun még, de tudati felkészítéssel tudatosan lépjen át- tudja, hova megy. Chartres, Királykapu

[link]

Jól kezded, Ha van Isten.

Mert ha nincs, akkor ugye ez csak egy ókorból itt maradt primitív történet, ami még akkor is számos bonyolult kérdést felvet, ha képletesen értelmezhető és lehet rajta filózni, ami szórakoztató, vagy érdekes annak, akit érdekel, már feltéve, hogy van valami sütnivaló a kobakjában és egyáltalán felmerül benne valami, vagy csak benyalja a primitív szöveget