Van arra bármi bizonyíték, hogy a világon bármi is készre lett teremtve?
1-es vagyok.
"A sejtek alkotóelemei molekulákból állnak. A sejtek az összes élőlény építőkövei. Behe professzor római katolikus, és hisz az evolúcióban, ezzel magyarázva az állatok későbbi kifejlődését. Mégis komoly kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy vajon az evolúció magyarázatot tud-e adni a sejt létezésére. Molekuláris gépekről beszél, amelyek „a sejtben csomagot szállítanak egyik helyről a másikra olyan »országutakon«, amelyek más molekulákból állnak . . . A sejtek a gépeket használva úszkálnak, lemásolják magukat egy gép segítségével, és gép segítségével vesznek magukhoz táplálékot. Röviden: rendkívül bonyolultan kifinomult molekuláris gépek irányítanak minden sejtfolyamatot. Így az élet részletei finoman be vannak állítva, és az élet gépe hallatlanul összetett.”
Na már most mindez a tevékenység milyen méretekben megy végbe? Egy jellegzetes sejt mindössze háromezred milliméter széles! Ezen a parányi helyen történnek a létfontosságú összetett funkciók. (Lásd az ábrát a 8—9. oldalon.) Nem csoda hát, hogy valaki ezt mondta: „ Az a dolog csattanója, hogy a sejt — az élet alapja — meghökkentően összetett.”
Behe úgy érvel, hogy a sejt csak teljes valóságában képes működni. Így nem lehet életképes aközben, mialatt az evolúció hatására lassú, fokozatos változások által alakul. Az egérfogót hozza fel példának. Ez az egyszerű szerkezet csak akkor képes működni, amikor minden alkatrésze össze van szerelve. Minden egyes alkatrésze — a lap, a rugó, a befogószerkezet, a kakas és a pecek — önmagában nem egérfogó, és nem is képes akként működni. Mindegyik részre egy időben van szükség, és össze kell azokat szerelni ahhoz, hogy működőképes csapda legyen belőlük. Ugyanígy egy sejt is csak akkor tud sejtként működni, ha az összes alkotóeleme össze van szerelve. Ezt a szemléltetést használja magyarázatul arra, amit „egyszerűsíthetetlen összetettségnek” nevez."
(Ébredjetek! 97 5/8 5–6. o. Hiányzik az evolúció alapja?)
Nézz utána más forrásból is, ha jónak látod.
#21
Ez esetben a sejttel is ugyanaz a gond, mint Péter példáival. Nevezetesen hogy amit Behe szükségesnek nevez, pl a citoszkeletális mikrotubulusok mentén vezikulákat szállító motorproteinek (gyanítom, itt ezekre gondol - "a sejtben csomagot szállítanak egyik helyről a másikra olyan »országutakon«, amelyek más molekulákból állnak") rengeteg sejtben nem is léteznek (prokarióták esetében pl abszolút hiányoznak). Mégis tökéletesen működőképes, élő sejtek.
Vagyis nem egyszerűsíthetetlenül összetettek a sejtek sem.
Kedves Kérdező!
Ha lehetne a te hozzászólásaidat is véleményezni, erre "citoszkeletális mikrotubulusok mentén vezikulákat szállító motorproteinek" biztosan három zöld kezet is adnék!!! :)
Kedves máktea!
# 20:
"nem annyira random módon. rendszer van benne. és az, melyik szerved mennyire használod életed során, bizony mutatkozik az utódodban."
- Evolúció 3 szóban: Reprodukció, variáció, szelekció.
Szaporodás után nem tökéletes klón utódok jönnek létre, ezekben az utódokban random változások mutatkoznak, így lesz variáció. És jön a szelekció: a random változások közül az előnyösebbek sikeresebben adódnak tovább. Ennyi.
"az evolúció akar meglenni teremtés nélkül,"
- Az evolúció tökéletesen megvan teremtés nélkül. Ezzel semmilyen gond nem kezdődik.
"a hiányzó láncszemek"
- Mármint? Avagy: minden nap kell-e készítened magadról fényképet, hogy nyomon követve felismerhető legyél a gyermekkori képeiden?
ugyanaz, csak másképp nevezi. az a sejt pedig, amelyik az említett alkotóelemet nélkülözi, ugyanúgy tökéletesen működőképes, és az is csak azért működőképes, mert minden alkotóeleme a helyén van és tökéletes összhangban működik a többivel.
olyan, mintha azt mondanád oxigén nélkül is lehet élni mert van aminek co2 kell.
igen van többféle modell, mindegyik működik, és bármilyen apró részekre is szeded szét, a legapróbb alkatrész is csak azért működik mert tökéletesen ki van találva, és ha egy kicsit is más lenne nem működne az egész.
a sejt nem tud véletlenül létrejönni, mint ahogy egy fél kiló szilíciumot, műanyagot és rezet sem tudsz addig rázni amíg egy magnó nem lesz belőle.
a tranzisztorokkal és nyomtatott áramkörökkel már lehet legózni és létrehozni valamit, de véletlenül ezek sem jönnek létre.
1-esnek, aki 21-es is:
"Behe professzor [...] hisz az evolúcióban"
- Érdekes, (amellett, hogy az evolúciós elmélet nem hit tárgya), ahogy elnéztem, ennek éppen az ellenkezője igaz! :)
"(Lásd az ábrát a 8—9. oldalon.)"
- Ne haragudj, csak én nem látom az ábrákat? (LOL)
"Behe úgy érvel, hogy a sejt csak teljes valóságában képes működni."
- Igen. És? Behe nagyon sok mindent vél. Például, hogy polcnyi természettudományos könyv (amit egyszer szépen lepakoltak a nózija elé) nem bír semmilyen jelentőséggel. Jah, és CSAK meg MERT.
"Az egérfogót hozza fel példának. Ez az egyszerű szerkezet csak akkor képes működni, amikor minden alkatrésze össze van szerelve. Minden egyes alkatrésze — a lap, a rugó, a befogószerkezet, a kakas és a pecek — önmagában nem egérfogó, és nem is képes akként működni. Mindegyik részre egy időben van szükség, és össze kell azokat szerelni ahhoz, hogy működőképes csapda legyen belőlük."
- Ó, igen? S tudtad, hogy ha kiveszünk belőle pár alkatrészt, kiváló nyakkendőtű? :D
"Ezt a szemléltetést használja magyarázatul arra, amit „egyszerűsíthetetlen összetettségnek” nevez."
- Mint a fenti példa mutatta, az egérfogó nem tekinthető „egyszerűsíthetetlen összetettségnek”, ahogy az emberi szem sem, a véralvadási- és immunrendszer sem, sőt! még a Behe által szajkózott bakteriális ostor sem. Szóval, hol is állunk akkor? :D
# 25
Ácsi! A magnók nem képesek önmagukat reprodukálni, nemde? :)
Kedves Kérdező!
1-es vagyok. Mivel láthatóan többet tudsz a sejtekről, mint egy átlagember, őszinte csodálattal tölt el, hogy el tudod hinni, hogy véletlenek sorozataként jött létre.
Ha neked kellene válaszolnod a saját kérdésedre, te tudnál mondani egy példát?
#29
Azért ezt a "véletlenek sorozatát" is érdemes kicsit jobban átgondolni! Kreacionisták tényleg szeretnek ezzel érvelni, gondolván hogy ezzel majd elhiteltelenítik az egészet, de a valóságban közel sem olyan véletlen a dolog, mint ahogy állítják.
Az például véletlen, hogy a polimeráz enzimek hol vétenek egy-egy hibát a DNS másolása közben, vagyis hol történik mutáció, de ennek a mutációnak aztán lesz egy konkrét hatása az élőlényre nézve, és ez pedig mer nagyon nem véletlen, hanem elég konkrét, szükségszerű hatás lesz.
Vagy ami mondjuk a DNS (RNS) kialakulását illeti, az sem véletlen. Gyakorlatilag az élőlényeket alkotó makromolekulák minden alapvető típusa megfelelő környezetben spontán kialakul. Ez esetben ami véletlen lehet, az nukleotidlánc bázissorrendje. De ha rendelkezésre áll elég idő és hely, szerintem belátható hogy a kismillió lehetséges variáció random kialakulgatása között előbb-utóbb lesz néhány olyan is, amelyről a képződő fehérje valamilyen előnyös funkcióval fog rendelkezni a DNS/RNS szakaszunkra nézve. És akkor megintcsak ott tartunk hogy innentől már abszolút nem véletlen hogy az adott előnyös variáció fenn fog maradni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!