Isten akkor is Isten, ha egyáltalán nem teremt semmit?

# 20/21 Időpont ma 08:56

"Másrészt, mint mondtam, Isten akkor is Isten lenne, ha nem teremt semmit, Ő akkor is teremtésre képes lény, és akkor is parancsol mindennek."

Anya az a nő, aki képes lenne szülni és a világ legjobb anyája lenne, de mégsem szül? Hiába ő tudna a legjobban gondoskodni egy gyerekről, amíg nincs gyerek, addig nincs kiről gondoskodni. Amíg nincs világ, nincs kinek parancsolni...

Ne a néven lovagolj, nem az a kérdés lényege.

Szerintem Isten az, akiből egyetlen egy van és minden/mindenki felett áll. Az, hogy melyik vallás milyennek képzeli, hogyan nevezi, hányfelé darabolja lényegében mindegy. Van valaki, aki (képességben, tudásban, érzésben, gondolatban stb.), a legfelső szinten áll , na ő Isten.

A kisbetűsek inkább istenségek, valaki/valakik az ember felett, Isten alatt, amit én csak úgy tudok értelmezni, hogy Isten nélkül ők sem lehetnének, tehát ha az istenségek képesek lennének teremteni, akkor is csak olyas valamiből amit előtte már Isten megteremtett, az meg már inkább alkotás, szóval ettől még egyikük sem lesz Isten.

Viszonyítás nélkül is értelmezhető minden, csak nem nekünk, embereknek. :D Vannak ilyen szavaink, hogy állandó, semmi, meg végtelen, és anélkül, hogy ténylegesen felfognánk ezeket, elég jól elvagyunk velük.

A kérdéssel szerintem semmi baj. Az ateistákkal sincs semmi baj. És ha valaki megpróbál megtagadni valamit ami nincs, annak legalább annyira illik kételkedni önmagában is, hogy érdekelje mások véleménye erről, ha nem így tenne akkor már ő is inkább csak hinné az igazát, az meg már vallás lenne.

Itt az emberi szinten valahogy úgy képzelem ezt, hogy Isten a gondolataival teremt. Nagyon leegyszerűsítve mondjuk bármire gondol, már létre is jött. Ott vagy a semmiben teljesen egyedül, nem láttál, nem hallottál, nem tapasztaltál soha, semmit, semmilyen formában. Nem érzékelsz mert nincs mivel kölcsönhatásba kerülnöd. Nincsenek emlékeid, nincsenek képek a fejedben, nincsenek szavaid a nem létező képeidre. Fogsz tudni gondolni bármire? És akkor amikor még nem gondoltál, léteztél? Tudtál róla, hogy létezel? Az voltál akkor mikor még nem gondoltál, aki most gondolja, hogy gondolja magát valakinek?

De ha erre a kérdésre egy igent vagy egy nemet vártál, akkor én azt mondanám, hogy igen. (Legfeljebb ő maga sem tudna róla, hogy az, aki.)

Azt ajánlom, ne törd a fejedet, hogy az Isten mit csinált, vagy csinálni fog. Úgysem értjük, nekünk az Isten felfoghatatlan. Bízzál abban, hogy neked csak jót akar és a te szabad akaratod mellett is kisérni fog egész életedben. Azonkívül van közlési lehetöség is, elsösorban töled (ima, gondolatok) egyoldaluan. Aztán válasz is jön, csak meg kell érteni és kivárni. De, hogy a válasz mikor jön, mit tartalmaz, neked kedvezö, vagy nem, azt nem tudod befolyásolni. Bízzál Benne, nem fog elhagyni, még akkor sem, ha te Öt elhagynád.

Minden jót az életedben !!