Honnan tudja Isten, hogy nincs semmi, amit nem tud?

Isten méltán hiheti, hogy mindent tud, mert nem tud semmiről, amiről nem tud. Ettől még lehet, hogy van valami, amiről nem tud, csak nem tudja azt sem, hogy nem tudja. A "minden" a szövegekben csak az, amiről Isten hiszi, hogy minden, de amiről nem tudja azt se, hogy nem tudja, azt nem is veheti számításba.

Ha ez igaz, akkor Isten nem egy valóságos személy, hanem csak egy emberi analógia extrapolációja a végtelenbe.

Azért következik belőle, mert Isten nem azért Isten, mert tudható, hogy van egy ilyen, hanem csak kitaláltunk egy segédfogalmat, amihez mesterségesen tulajdonságokat rendeltünk. Van buta, okos, okosabb, a legokosabbat nevezzük Istennek. Van gyenge, erős, erősebb, a legerősebbet nevezzük Istennek. Van rossz, jó, jobb, a legjobbat nevezzük Istennek. Van tehetetlen, hatalmas, leghatalmasabb, a leghatalmasabbat nevezzük Istennek. Plusz, ez a leg-lény ne csak a sorban legelső legyen, hanem az elméletileg elképzelhető, vagy el se képzelhető véglete valamilyen hozzárendelt tulajdonságnak. Ez jó játék, de csak játék. Ezt elismered azzal, hogy Isten tulajdonságára nem valóságként, hanem definitíve hivatkozol. Isten azért ilyen, mert így van kitalálva, és pont.

Pumukli is egy kitalált személy, mi köze ennek ahhoz, hogy vagyok-e?