Az apokrifnak nyilvánított iratokat nem kellene újraértékelni?

Barnabás evangéliumát nem most találták meg. 430 körül írták Ciprusban, semmi köze Barnabás apostolhoz, akinek a nevét viseli. Szövege 16-18 századi kódexekben is fennmaradt, így már régóta ismert. (Konkrétan ez a törökök által mostanában "felfedezett" példány viszont hamisítvány.)

Az apokrifek egy részét (pl. Nikodémus evangéliuma, Jakab evangéliuma) mindig is elfogadta az egyház, és a Szent Hagyomány részének tekinti. Ezekből ismerjük pl. Jézus születésének részleteit, Mária gyermekkorát, Jézus pokolra szállását stb.

Az apokrifek másik része (pl. az említett pszeudo-Barnabás evangélium) pedig nem egyeztethető össze a keresztény tanítással, ezeket az egyház soha nem is fogja elfogadni.

Azt azért érdemes megjegezni, hogy ezek az írások több száz évvel Krisztus élete után keletkeztek, míg az Evangéliumokat Jézus személyes tanítványai írták le.

Az pedig, hogy a nem keresztények mit gondolnak Jézusról, az eddig sem volt titok. Nem hiszem, hogy átértékelnék az álláspontjukat :)

Igaza van az egyesnek! :O

Gyerj ,fiam!

Amúgy viccen kívül zsidó szemszögből:

A tórához (meg úgy magához a TN"CH-hoz) kapcsolható apokrifeknek az ún. "csatolása" a TN"CH-hoz semmi értelme nem lenne. Ott van pl. a Lilites sztori. Azt a rabbik csak egy szatírának szerkesztették.

Üdv!

Kaphatnának nagyobb nyilvánosságot, jelenhetnének meg például olyan Bibliák is, amelyekben szerepel az összes eddig felfedezett apokrif irat is.

De sokat nem változtatna a dolgon. Ugyanúgy nem igazak az azokban leírt történek, ahogy a Biblia is jelentős részben kitaláció.

De érdekes lenne egy ilyen bővített Bibliát elolvasni, való igaz.

"Hány éves a legkorábbi evangélium ami fennmaradt? Csak feltételezni lehet hogy Jézus tanítványai írták le. Vagy ha már itt tartunk a mai Bibliát is több száz évvel Krisztus állították össze."

Betűpontos töredékeket az Újszövetségből ismerünk már a 2. századból.

De különben ez miért is fontos?

Gondolj bele, pl. a KRESZ-ben a jobbkéz-szabály akkor is ugyanaz, és ugyanúgy érvényes, ha nem maradt fent eredeti példány az 1940-es évekből, amikor bevezették.

Az Evangéliumokat az első században megírták, Krisztus személyes tanítványai (János és Máté a 12 apostol közé tartozott, Márk és Lukács pedig a 72 közé). Azóta ezeket minden vasárnap olvassák a templomban.

Gondold el, mekkora balhé lett volna, ha valaki egyszer csak megváltoztatta volna szövegeket. Arról nem is beszélve, hogy nem lehetett volna kivitelezni, hogy a világ összes templomában egyszerre lecserélik a szöveget pont ugyanarra a másikra.

Ne felejtsd el, hogy a kereszténység már az 1. században eljutott Indiába, Etiópiába. Ha tegyük föl, megváltoztatták volna az Evangéliumok latin vagy görög szövegét, akkor hogyhogy ugyanazt az Evangéliumot olvassuk szír, amhara és ge'ez nyelveken?

A Bibliát pedig nem több száz évvel Krisztus után állították össze. Az Ószövetséget már Kr. e. 2-3 században kanonizálták (a Septuagintát, a maszoretikus kánont valóban csak Krisztus után). Az újszövetség meg "spontán kanonizálódott", ahogy megírták a könyveit, a Muratori-töredék Kr. u. 170-ből már a ma ismert összeállításban sorolja fel a könyveket:

[link]

Szent István királyról kevesebb kortárs írásos forrásunk van, mint Jézusról. Most akkor azt sem hiszed el, amit a suliban István királyról tanítanak? Mert ilyen alapon az lenne a logikus :)

# Ákos13

"De érdekes lenne egy ilyen bővített Bibliát elolvasni, való igaz."

Bárki megteheti, aki tud olvasni. Számos nyelven kiadták őket, magyarul is.