Az "Ószövetség Istene" kudarcot könyvelhetett el, azzal hogy egy népet választott magának, és utána szélnek eresztette, mert nem bírt vele?

Nézőpont kérdése.

Mivel előre látott mindent, ezért tudta már a teremtés előtt, hogy így lesz.

Nem az Isten vallott kudarcot.Hanem az ember.

A Teremtő akár hogyan tesz is dolgokat, semmi sincs kudarcra ítélve, mert ha emberrel vagy anélkül, de megvalósítja.

A választottak hálátlanok voltak, s ha elolvastad az Izraeliták idejében íródott részt, láthatod, hogy addig amíg szépen éltek és betartották az erkölcsi mértékeket, semmi bajuk nem esett.

A probléma mindig az embernél kezdődött, aki a maga útját választva akart tovább haladni, ebben a Teremtő pedig nem támogatja.

s amikor az ember magára marad. és elkezd "szenvedni", akkor két dolog történhet.

Vagy elismeri és visszatér a helyes útra, vagy kellő alázat hiányában Istent hibáztatva marad a csökönyösség útján és szenved tovább.

ezek a versek Dávid tollából származtak, aki hozzánk hasonló ember volt, ráadásul Istentől felkent király, és még is hibákat követett el, amiért a büntetését meg is kapta, de ettől függetlenül ezt írta,

(Zsoltárok 19:7–11)  7 Jehova törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket. Jehova emlékeztetője megbízható, bölccsé teszi a tapasztalatlant.  8 Jehova utasításai egyenesek, megvidámítják a szívet; Jehova parancsolata tiszta, fölragyog tőle a szem.  9 Jehova félelme tiszta, megáll mindörökké. Jehova bírói döntései igazak, mindenestül igazságosak. 10 Kívánatosabbak az aranynál, sok-sok finomított aranynál; Édesebbek a méznél, a csurgó lépes méznél. 11 Szolgád is figyelmeztetést kap általuk; Megtartásuk nagy jutalommal jár.

"olvasottabb"

(Róma 15:4) 4 Mert mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen.

A Bibliát nem lehet szét szedni, mert egy mondani valója van. s hasznos az embernek mert tanulhat belőle, ha kellő alázattal indul neki az olvasásnak.

Természetesen JHVH kudarcot vallott, noha nem csak a népével, hanem egyébként is.

Ha csak belegondolunk abba, a Pentateuchost a perzsa korszakban csapták össze, akkor elmondhatjuk, hogy már abban a korban sem vehették komolyan a bölcs emberek. A Perzsa Birodalom ugyanis éppenséggel arról volt híres, hogy rendkívül toleráns volt más vallásokkal. A sors iróniája, hogy míg a perzsák pogány isteneket tiszteltek, és ugye a zsidóké volt a elvileg az igaz isten - most hogy ez az istenkép hogy fejlődött ki a zsidóknál, abba ne menjünk bele - éppenséggel annyira emberi. Indulatos, féltékeny, megbán dolgokat. De igazából ez az istenkép is mutatja, hogy a zsidók milyen állapotban voltak. Nagyon megviselhette őket a fogság, amiért végül egy olyan istent tettek meg a sajátjuknak, aki a környező népekkel szemben kíméletlen, ha betelik a pohár. Ez alapján nem hiszem, hogy az Isten Igéje annyira megérintette volna az embereket.

Érdekes, hogy kb a perzsa korszakban indult el egyébként a hellenisztikus történelemben a korai görög felvilágosodás, amikor éppenséggel az intelligens emberek rájöttek arra, hogy a vallás értelmetlen. Most gondolj bele, a zsidók meg épp ekkor rakták össze a Tórát, és ekkor kezdték el kitalálni, illetve átszerkeszteni az ótestamentumi storykat is. A különbség óriási.

Azonban az ószövetségi isten még a zsidó népet sem tudta kordában tartani, nemhogy a bölcs embereket megérinteni... :D

"nem tudta kordában tartani"

Sajnos elfelejtődik az a dolog, hogy az ember szabad akaratot kapott,és a Teremtő nem erőlteti rá senkire, hogy engedelmességet gyakoroljon, vagy hogy szót fogadjon.

Az előttem szóló szavaiból is jól látszik az, hogy minden kép az Istennek tulajdonítsanak "hiányosságot", semmint alázattal egy ember elismerje a korlátait,

s ezáltal azt hogy szüksége van Isten vezetésére.

S ma is jól látható, hogy működő képes Isten erkölcsi vezetése, hiszen vannak akik ennek a hatására változtak pozitív irányban,

Illetve több millió különböző nemzethez tartozók, vagy földterületeken élők, egységesen és békében egymás mellett, pedig nincs emberi vezetőjük, s szabad döntés jogukkal élve határoztak úgy, hogy így szeretnének élni.

Minden a fejben dől el.

Ha a Teremtő erőszakkal akarná magához láncolni az embert akkor meg az a vád érné, hogy nem szeretet van a vonzás mögött.

@15:59-es válaszoló

Néhány gondolat a kommentedhez:

1. Kézpénznek veszed, hogy létezik a Teremtő, noha semmiféle bizonyíték nincs rá. Ha feltételezzük, hogy mégis létezik egy ilyen lény az univerzumban, akkor az biztosan nem a zsidók istene. Ugyanis sajnálatodra sikerült feltárnunk az ókori Keletet, így ma már sokkal jobban értjük a Biblia történelmi hátterét, műfaját, ez alapján azt is tudjuk, hogy a Bibliában leírt történetek egyes esetekben vegyítve lettek mesebeli elemekkel, másrészt fikciók, amik sosem történtek meg. A zsidó isten pedig egy vallásfejlődés eredménye, valahogy úgy, mint a sátán figurája. Tehát ha van Isten, az független a vallások isteneitől. Ez esetben azonban egy deista istenképpel érdemes számolni.

2. Nem létezik ilyen, hogy szabad akarat. Hiába akarna például átlagos ember az Egyesült Államok elnöke lenni, nem fog sikerülni. Az akarat önmagában egy dolog, de ebből nem következik automatikusan azt, amit akar az ember, azt el is fogja érni. Ha van Isten, akkor maximum szabad döntést adhatott az embernek. De a zsidó istenre ez sem jellemző, hiszen egy rendkívül indulatos, hirtelen haragú figura, aki nem tűri az ellentmondást. Mondjuk, ha éppen jó kedve van, akkor a dádá elmarad, de előbb-utóbb behúzza, ha máskor nem, hát a végső ítéletkor.

3. A zsidó istennek semmiféle erkölcsi vezetése nincsen. Ha esetleg az állítólagos törvényekre alapozzák ezt a vezetést, akkor azoknak egy részére mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy erkölcsileg helytállóak lennének. Egy részük rendkívül barbár, ráadásul egyáltalán nem új. A Pentateuchos törvényei ugyanis érdekes módon párhuzamban vannak Hammurappi törvényeivel illetve azokkal, amik Egyiptomban is ismertek voltak. Tehát ha létezett szerencsétlen Mózes, akkor a Sináj hegyen kb. ugyanazt hallgatta végig, amit gyerekkorában tanítottak neki az egyiptomi nevelői. Feltételezem, nem igen mert visszaszólni az Úrnak, hogy ő ezeket a törvényeket valamilyen formában már ismeri...

4. Az értelmes emberek megvoltak a világtörténelem folyamán mindenféle isten vagy istenek vezetése nélkül is. A Nagy Sándor hódításai előtt élt görögöket fent említettem. Ők már akkor elvetették a vallásos meséket, pedig akkor még semmiféle technikai fejlettség nem volt. A gondolkodó emberek ugyanis nem elégettek meg sosem a vallások kijelentéseivel, hanem megfigyelték a természetet, hogyan működnek a dolgok, és ezáltal jobban megismerték a világot. Tegyük hozzá, hogy voltak olyan emberek a történelemben, akik vallásos létükre is tudtak gondolkodni, viszont ők nem is voltak olyan fanatikusak, mint az Őrtorony szekta, aminek te is tagja vagy. A magam részéről egyébként belátom a hiányosságaimat, de ez nem jelenti azt, hogy tagadjuk meg a racionalista gondolkodást, és vessük el, amit eddig is nyilvánvaló. Például az, hogy Isten létezésére nincs bizonyíték. Ha pedig mint mondtam, valahol van is egy Isten, akkor az nem azonos a zsidók, a keresztények, az iszlám, és egyéb vallások isteneivel, hanem attól teljesen független.