Isstenhívők tisztában vagytok azzal mennyire logikátlan és abszurd az egész vallás beleértve a bibliát is?

Tévedés és megtévesztés azt állítani, hogy Biblia "...legrégibb összeállított végleges verziója Kr.e. 445-re esik..."!

Ha így lenne, Jézusról szó sem eshetnék benne!

.

A Biblia háromképpen olvasható:

1. vallási Szent Könyv, ez esetben úgy kell elfogadni, hinni, ahogy van, megkérdőjelezni, vagy emberi logikát keresni benne blaszfémia;

2. mesekönyv: vallási érzületet félretéve események láncolataként (amiben van egy kis szoftpornó is : Énekek Éneke);

3. keresni a történelmi összefüggéseket, hiszen a régészet már több, a Bibliában leírt tényt feltárt.

.

A hívők az 1. és 3. olvasatot gyakorolják.

@dubitus

A "legrégibb összeállított végleges verzión" nem a végleges Bibliát (Ó és Újszövetség együtt), hanem a héber kánon első csoportját, a Pentateuchust értettem. Az a Biblia legrégebbi darabja, mai formáját Kr.e. 445 körül nyerte el.

Ezután következtek a "Próféták", majd a "többi írás". Végül az Újszövetség, megközelítőleg a Kr.u. 1. század végén, 2. század elején.

Már sok éve olvasom a Bibliát szinte minden nap, és nekem nem tűnt fel, hogy logikátlan és abszurd, és ezzel nem is vagyok egyedül. Megkérdezhetem a kedves kérdezőt, hogy milyen mélységig olvasta a Bibliát, és gyakorlatba tette-e az ott leírtakat? Mivel a Bibliát csak úgy lehet megérteni, ha csinálja is az ember. Ha csak intellektuálisan akarja felfogni, nem jut vele semmire. Cselekedni kell, és abból jön rá az ember az igazságára (János 8:31-32).

Másrészt az egymásnak látszólag ellentmondó részeknek megvan a logikus magyarázata. Ha például egy könyvben azt olvasod, hogy "adj a gyerekre meleg kabátot", majd ugyanebben a könyvben azt olvasod, hogy "adj a gyerekre fürdőruhát", az ellentmondás? Csakhogy az első esetben tél volt, a második esetben meg strandra mentek nyáron. A tágabb szövegkörnyezet és a Bibliai könyv írásának célja (kiknek szólt, milyen problémát akart orvosolni) általában felfedi, hogy igenis józan és megbízható állítások vannak a Bibliában ellentmondás nélkül.

Mindez annak ellenére, hogy 1500 év alatt 40 szerző írta, akik között a paraszttól a királyik mindenféle ember volt.

Ez csak úgy lehetséges, hogy a Biblia könyveit a Szentlélek ihlette. Aztán ott van a rengeteg pontosan teljesült prófécia Jézusról.

"Megkérdezhetem a kedves kérdezőt, hogy milyen mélységig olvasta a Bibliát, és gyakorlatba tette-e az ott leírtakat? Mivel a Bibliát csak úgy lehet megérteni, ha csinálja is az ember. Ha csak intellektuálisan akarja felfogni, nem jut vele semmire. Cselekedni kell, és abból jön rá az ember az igazságára (János 8:31-32)."

Akkor ehelyütt én is megkérdezném, hogy mely bibliai tételeket helyez át a gyakorlatba?

Például...

1. Isten többre értékelte Ábel állatáldozatát, mint Káin gyümölcsökből készített ajándékát, Káin vallási féltékenységrohamában megöli testvérét. Mózes I. könyve 4 rész 8.

2. Isten haragszik. Úgy dönt megsemmisíti az összes embert, állatot "minden testet amelyben élő lélek van". Azt tervezi, hogy vízbe fullasztja őket. Mózes I. könyve 6. rész 7. , 17.

3. "eltörlök a föld színéről minden állatot, melyet teremtettem"

Isten megismétli azt a szándékát, hogy megöl minden élőt, amit teremtett. De miért akar ártatlan állatokat megölni? Egyszerűen a bosszúját tölti ki rajtuk is. Mózes I. könyve 7. rész 4.

4. "És oda vesze minden földön járó test"

Mindent amely lélegzik, állatokat, embereket, kicsiket, nagyokat, egészségeseket, betegeket a könyörületes úr isten megfullasztja. Mózes I könyve 7. rész 21-23.

5. Isten azt parancsolja Ábrámnak, hogy öljön meg néhány állatot a számára. A felesleges ölés az isten, vér iránti vágyát bizonyítja. Mózes I. könyve 15. rész 9-10.

6. "Nem vesztem el a tízért."

Ábrahám nem talált tíz jó embert Szodomában ezért a könyörületes úr isten elpusztította Szodomát és Gomorát a két bűnös várost. Ábrahám nem kérte az istent, hogy legalább a gyermekeket, csecsemőket kímélje meg és a könyörületes istent sem érdekelte, hogy mindenkit meg fog ölni. Pedig a gyermekek között csak akadt volna talán "tíz a jóból". De ő megölte egytől egyig mindet kénköves, tüzes esővel. Mózes I. könyve 18. rész 32. , Mózes I. könyve 19. rész

7. Lót nem hajlandó kiadni az embereknek a hozzá betérő 2 angyalt, inkább felajánlja a perverzeknek két szűz lányát, hogy nekik békét hagyjanak. Mózes I. könyve 19. rész 8. Ez ugyanaz az ember, akit Péter apostol "Igaz Lót"-ként említ. Péter apostol II. levele 2. rész 7. (A könyörületes úr isten megölt mindenkit (férfiakat, nőket, gyermekeket, újszülötteket) a Szodomára és Gomorára zúdított tüzes, kénköves esővel. Pontosabban majdnem mindenkit az igazságos és igaz Lót és családja kivételével, kinek feleségét azért sóbálvánnyá változtatta.)

8. Isten azt parancsolja Ábrahámnak, hogy ölje meg fiát és égőáldozatként ajánlja fel. Ábrahám szereti az istent és elfogadja az ő akaratát. Hajlandó isteni parancsra megölni a fiát. Csak egy gonosz isten kérne egy apát ilyen cselekedetre és egy jellemtelen apa lenne hajlandó végre is hajtani ezt a parancsot. De mielőtt Izsák torkát átvágta volna isten adott neki egy kecskét, hogy inkább azt ölje meg. Mózes I. könyve 22. rész 2-13

9. Jákób lányát Dínát megerőszakolja Sekhem, a Khivveus Khámornak, az ország fejedelmének fia. Ez után bátyjai bosszúvágyból megölik Sekhem városának férfiait, de előtte csellel körülmetélik őket. Állataikat elrabolják, feleségeiket, gyermekeiket fogságba ejtik. Mózes I. könyve 34. rész

10. A könyörületes isten újra gyermeket öl. Mózes I. könyve 38. rész 7.

... és ezen az oldalon [link] még további több száz példát lehet olvasni a bibliai példázatokból.. arról, amit a logikusan könyörületes isten megcselekedett... Ha létezik a bibliában logika, az a hisztérikus, elmebeteg, szeszélyeken alapuló kegyetlenkedés logikája...

Szóval a Bibliával példálózni a logikát illetően lehet hogy elkötelezett istenhívőséget jelent, de hogy logikus gondolkodást nem azt tuti...

"Szóval a Bibliával példálózni a logikát illetően lehet hogy elkötelezett istenhívőséget jelent, de hogy logikus gondolkodást nem azt tuti..."

A különbség, hogy az előbbi Isten logikáját akarja megismerni, te pedig a saját logikai egyszerűségedbe akarod a Bibliát belepaszírozni. Írtál pár pontot, neked logikátlannak, kegyetlennek tűnnek, a hívők és én is tudom ezek értelmét Isten igazsága szerint. Tudnék ezekre válaszolni, de túl hosszú és értelmetlen lenne, mert a belátásukhoz, Isten igazságához a kulcs Jézusban való hit.

De egyet írok:

"8. Isten azt parancsolja Ábrahámnak, hogy ölje meg fiát és égőáldozatként ajánlja fel. Ábrahám szereti az istent és elfogadja az ő akaratát. Hajlandó isteni parancsra megölni a fiát. Csak egy gonosz isten kérne egy apát ilyen cselekedetre és egy jellemtelen apa lenne hajlandó végre is hajtani ezt a parancsot. De mielőtt Izsák torkát átvágta volna isten adott neki egy kecskét, hogy inkább azt ölje meg. Mózes I. könyve 22. rész 2-13 "

A hit által tekinti igaz embernek Isten az embert, ha feltétlen hisz annak szavában, kérésében, még ha látszólag borzalmas dolgot is kér. Ha feltétlen hiszel Istenben, kérdés nélkül megcselekszed, amit mond. Erről a hit általi cselekedetről beszél Jakab a levelének 2. fejezetében. Feltételezem a sátán kikérte ábrahámot (lsd. Jób könyve) és megmondta Istennek, hogy csak áldásokat kap Ábrahám, de kérjen tőle olyat, hogy ölje meg Izsákot, egyből el fog Istentől fordulni. De még sok minden állhat a háttérben, ez Isten dolga, nem a miénk. Nem jött be a sátánnak, sőt, Ábrahám cserébe megkapta az áldásokat, csak olvasd tovább. Istennek esze ágában nem volt megöleti Izsákot. Ábrahám feltételezhetően tele volt aggállyal és kérdőjelekkel, de a hite Istenben erősebb volt a saját okoskodásainál. ÉS be is jött, ahogy mindenkinél ez a jellemző. Izsák nem halt meg, Ábrahámot meg megáldotta Isten. Mit kért volna mást Isten Ábrahámtól? Nyilván a legnehezebbet

A többi kritikád is hasonlóan ehhez, több sebből vérzik.

"A hit által tekinti igaz embernek Isten az embert, ha feltétlen hisz annak szavában, kérésében, még ha látszólag borzalmas dolgot is kér."

Még az első világháború kezdetéről, az Osztrák-Magyar seregből volt egy sorkatonai bejegyzés (naplórészlet), ami arról szólt, hogy a kiképzőtiszt véletlenszerűen kiválasztott x mennyiségű (azt hiszem pont egy tucatot) embert, akiknek utolsó tesztje az volt, hogy végezzék ki az árulókat. Az árulókat a kiválasztott csoport másik fele képviselte, és minden tesztet különböző helyen és időben bonyolított le a kiképzőtiszt 5 nap alatt.

A teszt lényege az volt, hogy parancsra meghúzták-e a ravaszt a katonák. A csavar az, hogy egy esetben sem volt az adott kivégzőfegyver megtöltve. Aki "lőtt" az 100%-osan teljesített. Aki nem, elvileg ő is megkapta a 100%-ot csak nem ugyan oda küldték mint a többieket.

Hosszú történetem egy kérdést szánt firtatni:

Legyen a szándék bármily jó, és a körülmények biztosítottak, maga a cselekedet (a kényszerítés) etikailag helyeselhető?

Hiszek a szükséges rosszban, Ábrahám esetét sem veszem zokon, de a helyzet és szándék megértése, és annak helyeselése két külön dolog.

Isten alkotása kezdetén felmerülhetett,hogy robotokat alkosson előreírt programokkal,vagy szabadakaratú lényeket.

Ha szabadakaratú lényeket teremt,természetesen felmerül alkotásaiban,hogy az Alkotó Szeretet Törvényénél lenne-e jobb működési elv,a világ alkotmányaként.Ez a lázadás Luciferben,a leghatalmasabb,és legkülönlegesebb teremtményben merült fel,aki magamellé állította lázadásában Isten teremtményi harmadát.

Azt állította,hogy Isten,a szeretetet elvárja mindenkitől,de Ő,egy zsarnok,és elpusztít mindenkit,aki ellene lázad.Isten lénye egy darabja,a Földre született Isten, kereszthalálával cáfolta a vádakat,és igazolta végtelen szeretetét.

A robot működése lehet hasznos,és vicces,de örömet,boldogságot nem szerez.