Miért nem tudom emberi ésszel feldolgozni a vallást?

"Gondolat van mert tudunk róla,fájdalmat érezzük, áram megráz "

Ugyanez vonatkozik istenre is. Na de ha nem kerülsz vele kapcsolatba?

Akkor számodra nincs. És áram sincs, mint ahogy nem is tudtak róla az emberek 500 éve. Pedig akkor is volt, csak mivel nem mi csináltuk -vagy ha igen, nem tudatosan- és nem tudtuk mérni, megtapasztalni, ezért ha valaki azzal jött volna, hogy van olyan, hogy elektromosság, nem hittünk volna neki. Vagy igen.

Isten -a tanok szerint- nincs bezárva a mi anyag világunknak nevezett börtön cellánkba. Innentől fogva 2 választásunk van. Vagy elkezdünk hinni és fülelünk, hátha meghalljuk a hangját, vagy nem foglalkozunk olyan dolgokkal -így vele sem- ami a fogdán kívül van.

Ez ilyen pofon egyszerű dolog, nem kell ebből drámát csinálni, főleg nem háborúzni -még verbális szinten sem.

Ilyen szempontból inkább te vagy a zárt elméjű, nem a vallásos.

De sztem ezzel sincs baj, mindenki maga dönt a saját ügyében.

"Akkor számodra nincs. És áram sincs, mint ahogy nem is tudtak róla az emberek 500 éve. Pedig akkor is volt, csak mivel nem mi csináltuk -vagy ha igen, nem tudatosan- és nem tudtuk mérni, megtapasztalni, ezért ha valaki azzal jött volna, hogy van olyan, hogy elektromosság, nem hittünk volna neki. Vagy igen. "

A gondolatokat lehet mérni, erre egy alkalmas eszköz pl. az MRI. A fájdalmat is lehet mérni, a fájdalomérzékelő receptorok elektromos impulzusai alapján. Az áram méréséhez pedig elég egy egyszerű ampermérő is.

De Istent hogyan méred? Ha össze tudsz állítani Istere egy olyan kísérletet, amelyben mindig ugyanazt az értéket produkálja, akkor beszélhetünk arról, hogy létezik. Addig pedig csak szubjektív megítélésen alapul, hogy ki hogyan hiszi a dolgot.

Vannak, akik hisznek Süsü, az elfek vagy a huttok létezésében is, rájuk miért nézel akkor furcsán, mikor ecsetelgetni kezdik az ebbéli nézeteiket?

Különben pedig az áramot - legalábbis annak felhasználhatósági módjait - tényleg csak cirka 250 éve kezdtük felfedezni, megismerni. Azóta viszont nemhogy iparágak, de a globális energiahálózatunk is az áram működésére épül, ma pedig már egy konzervnyitónál bonyolultabb eszközben szinte biztos, hogy van valamilyen elektromos alkatrész.

Istent viszont már több mint 3000 éve "fedezte fel" az ember, és azóta se sikerült előrébb lépnie e tekintetből - még ma is ugyanabból a rég elavult könyvből tanítják, amit tanítanak róla.

"Addig pedig csak szubjektív megítélésen alapul, hogy ki hogyan hiszi a dolgot. "

pontosan ezt írtam én is.

"A vallásban ne keress logikát, mert alapvetően nem a logikára épít, hanem elsősorban az emberi érzelmekre (félelem, fájdalom, remény, hovatartozás, stb.)."

Igen az érzelmekre. Bár megemlítettél érzelmeket, csak éppen a jézusi vallás eszményét nem említette -szeretet. Persze a jujdejó kereszténység az más tészta.

A szeretet pedig örökké pozitív eszme lesz, igaz manapság divat mindent degradálni, relativizálni. Nyilván te is ezt teszed, amikor a Süsüt emlegeted, és nyilván nem véletlen, hanem célzatosan.

Senki sem tudja ésszel feldolgozni. Van három eset:

1) Az ember komolyan veszi, mert nagyon erősen belé nevelték, és a neveltetése erősebb mint a logikus gondolkodási készsége

2) Az ember komolyan veszi, mert valami olyan erős érzelmi vagy társasági eredménye van számára, hogy ha nem venné komolyan akkor összeomlana.

3) Az ember nem érti hogy ezt a sok random összevissza hülyeséget hogy veheti komolyan bárki is. Ekkor ő egy kötekedő alak(nak van bélyegezve), aki inkább kussoljon és ássa el magát.