Keresztények, miért hivatkoztok a szabad akarat tiszteletben tartására, amikor az Istenetek nem volt képes elismerni, hogy elrontott valamit?

"Mi vár ránk akkor, ha nincs Isten? Az jobb? "

Szerintem igen. Sokkal értékesebbé teszi az életet a tény hogy egyszer meghalunk. Én nem akarnék az örökkévalóságig élni. Főleg nem a mennyben vagy a pokolban, mindkettő elég rettenetesnek hangzik.

"Mi lenne egy társadalommal, ha nem lenne büntetése a rossz tetteinknek? Az igazán rosszakat pedig kiemelik a társadalomból. "

Visszaértük a kiinduló problémához. Mi a büntetések célja? A társadalom védelme. Isten nem képes megvédeni a társadalmat anélkül hogy a népesség 90%-át pokolra küldje ahol örök szenvedés vár rájuk? Ez itt a gond. A társadalom védelme egy baromi egyszerű probléma egy istennek. Ő ISTEN. Mindenható. Egyszerűen ha valaki rosszat akar csinálni akkor beavatkozhatna. De nem teszi, mert szabad akaratot adott. Ezt viszont hogy egyezteted össze azzal, hogy pokolra küld? Aki elhiszi hogy ténylegesen pokolra kerülhet az nem szabadabb mint az általam leírt példában a gyerek, akit a szülei kamerán át követnek egy szörnyűséges kínhalál fenyegetésével tetézve.

Szóval most akkor isten azt akarja hogy teljesen szabadon cselekedjünk vagy azt hogy nem? Ha igen, akkor miért van pokol? Ha nem, akkor miért nem avatkozik be aktívabban az életünkbe?

"Isten nem kameráz, nem lenne értelme. A lelkiismeretet nézi. Ha egy bűnös ember megbánja minden bűnét, amit elkövetett, soha többet nem akarja már elkövetni azokat, akkor helye van a társadalomban."

Honnan tudja hogy ki a bűnös? Nyilvánvalóan kameráz, csak a megbánás alapján nem lehet ítélkezni. Csak a megbánás alapján egy hidegvérű, megbánás mentes gyilkos és egy ártatlan ember nem különböztethető meg, mindkettőnek tiszta a lelkiismerete. Mindenkiről pontosan tudja hogy mit csinált. Vagyis kameráz.

"A bíró csak megítéli őt, szembesíti, hogy rosszat tett."

Csak hogy ez a bíró előre tudta hogy rosszat fog tenni, és nem tett ellene semmit. Aztán amikor megtette a rosszat akkor is megállíthatta volna, de nem. Lényegében elkerülhetetlenné tette, hogy minimum néhány ember rosszat tegyen. Aztán ő maga tervezte a rossz büntetését, ami végtelen szenvedés. Mi értelme? Mire jó a pokol?

Arra hogy kisgyerekek agyát hatékonyan ki lehessen mosni. Na ezért létezik még mindig a kereszténység.

"Az, hogy milyen a pokol, nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy milyen a mennyország. Lehet, hogy a pokol egyszerűen maga a Nihil."

De nem ezt tanítják a gyerekeknek :)

Amúgy ha a pokol olyan jó hely, akkor az egész kereszténység tök fölösleges. Én szívesebben kerülnék pokolra ha az azt jelenti, hogy örökké élhetek szabadon, mint mennybe, ahol örökké hajlonghatnék istennek. És ezzel a többség így van. Ezért is nem ilyenre lett tervezve a poklotok, hanem olyan rosszra. Hogy mikor a kisgyerek felnő, és kételyei támadnának azt mondja: tényleg meg akarok kockáztatni egy olyan rettenetes dolgot mint a pokol? Ha a pokol olyan jó helynek lenne leírva, akkor sokkal többen hagynák ott a kereszténységet azok közül, akiket beleneveltek. Nem lenne olyan hatásos az agymosás.

"Egyszerűen ha valaki rosszat akar csinálni akkor beavatkozhatna. De nem teszi, mert szabad akaratot adott. Ezt viszont hogy egyezteted össze azzal, hogy pokolra küld? "

Ez nem ilyen egyszerű! Az ember szabadon tehet ezt azt, de a tetteinek következménye van. A szabad akarat mellett egy felnőtt embernek tudnia kell a tetteinek a következményeit is vállalni. Számtalanszor leírtam már azt a példát, hogy ha vki kiugrik a 20-ról, akkor utána ne álmélkodjon, hogy összetöri magát. Azt gondolom, hogy ép elméjű embertől ennyi elvárható. Ha vki nem tudja ezeket a dolgokat felfogni, akkor azt be szokták zárni egy intézetbe és ott vigyáznak rá, ami természetesen a szabadságának az elvonásával jár.

Szerintem nem istent kellene azért kárhoztatni ha vki úgy gondolja, hogy ő fittyet hány a törvényekre, a tettei következményeivel meg nem foglalkozik.. Aki leugrik az le is fog érni. Hiába is próbálod ezért istent felelőssé tenni. Persze ha még óvodás vagy akkor nem csodálkozom. Abban a korszakomban én is védelemre szorultam bizonyos dolgokban.