Abban hiszel, amiben akarsz?

Szerintem közhelyek nem léteznek és nem igaz az a gondolat, hogy mindig változni kell. Fejlődni persze kell és új ötletek is szépíthetik az életet.

A kérdéshez vissza:

Vajon aki nem képes megtenni, amit akar, az túl gyenge vagy túl erős, hogy legyőzze magát?

A jellem és akarat közt mi az összefüggés?

Hogy akarhatok, ha sem ismeretem, sem jellemem nincs hozzá?

Te nem írtad:)

Csak néha válaszolok másnak is előre.

Amúgy tök érdekes dolgokat szoktál felvetni meg írni.:)

Tényleg mi az akarat? Hogy lehet ellentétes?

Gondolom csak úgy ha valaminek vagy annak hiányának van előnye és hátránya is. Vagy nem?

Szerintem mindenki abban hisz amiben tud az ismeretei alapján, és amiben akar a vágyai alapján. A kettő összhangjáról van szó. Abban is igazad van, hogy a hit nem akaratlagos. Normális embernél a kettő közt nem lehet ellentét, mert az tudathasadásos állapotot eredményez.

A hit tehát egyfelől érzelmi állapot, másfelől tudati - .

Természetesen folyamatos változásban van, ahogy az ember ismeretei és az érzelmi beállítottsága is változik az élete során. Megalapozott tudás és stabil érzelmek mellett a változás nagyon lassú. Én pl. már nem vagyok fiatal, és úgy szoktam mondani, hogy összeraktam a mozaikot, puzzle-t. Ez azt jelenti, hogy sokat tapasztaltam, nem nagyon ér már meglepetés tudható dolgok terén, és az érzelmeim, lelki beállítottságom is elég stabil. Ez nem dicsekvés, hanem tény, önismeret. Ezekből pedig az következik, hogy a hitem sem nagyon változik, annak ellenére, hogy nyitott vagyok minden újra -sőt szeretném, vágyom arra, hogy világrengető felfedezések, változások történjenek tudományos téren és a társadalomban.

Abban is igazad van, hogy a hit nem lehet akaratlagos, mint ahogy nem lehet szeretni, utálni sem ilyen módon. Persze biztos vannak emberek akik hajlamosak a szélsőségekre, de szerintem csak azok, akiknek hézagos a tudása és az érzelmei is könnyen változnak. A hit uis valamilyen mértékben tartalmaz olyan elemeket is amelyek nem a tudáson alapulnak, hanem tükrözik a vágyainkat is. Az alap, a keret az objektív valóság kell, hogy legyen, amelyet aztán különböző mértékben lehet színezni a vágyainkkal, érzéseinkkel. Ilyen szempontból normálisnak tekintett embernél a vágyak nem terjeszkedhetnek túl, nem írhatják felül a valóságot. Persze, hogy ki mit tart megfellebbezhetetlen valóságnak, tudományosan megalapozott ténynek, az is egyénenként változik. De ez már más kérdés, és messzire vezet. Sajnos (vagy hál'isten) a tudomány sem tud minden tekintetben megcáfolhatatlan igazságokat kijelenteni, ezért aztán bőven van létjogosultsága a különféle hitrendszereknek. Sőt, gondolkodó ember aki keresi a válaszokat, nem is tehet mást, mint megpróbálja a tudomány adta hézagokat kitölteni saját elképzeléseivel.

Ozmium,

Zsidók 11:1: "A hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása......"

Abban hisz az ember, amiröl bizonyítékai vannak. Ami ezenkivül van az nem hit, hanem hiszékenység, naivitás.

szia

Nos igen, hasonló gondolataim vannak nekem is.

Mivel az igaz hitnek meggyőződésen kell alapulnia ehhez nyilván ismeret szükségeltetik

S amikor az ismeret meg van és logikusnak tűnik és összhangban van Isten szándékával, mert látjuk a teljesedést is, ekkor a meggyőződés alakulása miatt változik a nézete,

a hit nem abban az értelemben változik, hogy elveszti a hitét, hanem inkább erősödik, vagy gyengűl a nézete a dolgot illetően

"Abban hisz az ember, amiröl bizonyítékai vannak. Ami ezenkivül van az nem hit, hanem hiszékenység, naivitás."

Amiről bizonyíték van az a tudás. Könnyen dobálóztok szavakkal.

"A hit egyik, ismeretelméleti értelmében kijelentések, elméletek olyan elfogadását (vagy tagadását) jelenti, melyek közvetlen és azonnali igazolása semmilyen módon – sem érzékileg, ill. tágabb értelemben tapasztalatilag, sem logikailag – nem lehetséges [1]. Az elfogadás tehát a teljes „racionális” bizonyítás hiányában, esetleg – de nem feltétlenül – annak ellenére történik. " / Wiki

A fogalmak jelentését sem ismeritek. Vagy rosszul. Így aztán nehéz valamiféle értelmes eszmecserét folytatni.

Amit tudunk azt miért kellene egy ismereti szempontból kisebb értékkel bíró dologra váltani? Ez olyan hülyeség lenne, mintha most vennék 5 milliárdért lottót, hogy hátha nyerek érte majdnem 4 milliárdot.

Másrészt miért lenne hiszékenység naivitás, mondjuk elhinni hogy a holdnak van túloldala is, hiszen soha sem láttad személyesen, legfeljebb fotón, filmen -tehát valamilyen közbeiktatott manipulálható adathordozón keresztül. Vagy elhinni a párodnak, hogy azt álmodta amit elmesélt reggel az naivitás?