Ha Isten (Jehova) tökéletes világot teremtett, amiben nem volt betegség, szenvedés és halál, akkor miért vannak az emberi testnek ilyen részei (lásd alább)?

Nem azért nem volt halál, mert nem tudtak volna meghalni, szuper, halhatatlan emberek voltak, akikről visszapattan a szamurájkard. Hanem mert nem volt semmi és senki, aki halált okozott volna. Erről rengeteg értekezés született már.

A többi rendszer - vagy legalábbis a csírája - pedig mind megvolt az emberben, aztán később átalakult. Mind hasznos dolog volt már akkor is, de aztán később esetleg még más feladatuk is akadt a régin kívül.

Pl. vírusok, baktériumok is voltak, amik még nem voltak veszélyesek. Ugyanúgy, ahogy nem volt ragadozó állat sem, de aztán később áttértek a húsevésre. Így lettek pusztító betegségek is differenciálódással, információvesztéssel.

Egy klinikai füzet leírja az érkezéskor történő eljárásokat: „Egy orvos minden egyént megvizsgál, hogy megállapítsa a fájdalom kiindulási pontját, majd ezután körvonalazza a megvalósítható célokat és a kezelési programokat . . . Speciális technikákat és megközelítéseket alkalmaznak, hogy segítsenek a testnek felszabadítani az »endorfinokat« (a testben természetes úton termelődő vegyi anyagok), hogy enyhítsék a fájdalmat és az aggodalmat, valamint hogy elkerüljék a gyógyszer okozta függő viszonyt.”

Fájdalom nélküli élet?

Ilyen rideg valósággal szemben meggondolatlannak tűnhet még felvetni is a fájdalom nélküli élet lehetőségét. Ezért úgy tűnhet, mintha a Biblia túl messzire menne azzal, amit mond, nevezetesen, hogy: „Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről . . . sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé ” (Jelenések 21:4).

Ennek ellenére a fájdalom nélküli élet lehetősége nem túlzás. De gondolkodjunk el egy pillanatra. Mit is jelent igazából ez az írásszöveg? Napjainkban vannak olyan emberek, akiknek nincs fájdalomérzésük. Annak hiányával születnek. Irigylésre méltók? Allan Basbaum, anatómus ezt mondta: „Ha valaki egyáltalán nem érez fájdalmat, az katasztrófa.”

Ha képtelen lennél a fájdalmat érezni, valószínűleg addig nem vennéd észre, hogy hólyag képződött a testeden, amíg csúnyán elfekélyesedett sebbé nem alakulna. Egy hírtudósítás szerint egy olyan kislánynak a szülei, aki nem érzett fájdalmat, „olykor az égő hús szagát érezték, és azt vették észre, hogy a kislány közönyösen nekitámaszkodik a kályhának”. Így a fájdalom több mint kegyetlen ellenség. Áldás is lehet.

Akkor hát mi a helyzet a Biblia ígéretével: „sem fájdalom nem lesz többé”? Olyan ígéret ez, melynek beteljesedését igazán óhajtanunk kellene?

Könnyek nélküli élet?

Figyeld meg, hogy ennek a versnek a szövegösszefüggése ezt is mondja: „Isten eltöröl minden könyet az ő szemeikről” (Jelenések 21:4). Ez lényeges, mivel a könny létfontosságú. Védelmünket szolgálja, ahogyan a fájdalomérzés is.

A könnyek nedvesen tartják a szemünket, valamint meggátolják a súrlódást a szem és a szemhéj között. Az idegen anyagokat is lemossák a szemünkről. Azonkívül lizozimnek nevezett fertőzésgátló szert tartalmaznak, amely fertőtleníti a szemet és meggátolja a fertőzést. Így az a képesség, hogy könnyeket ejtünk, csodálatosan megtervezett testünk rendkívüli vonása éppúgy, ahogy a fájdalomérzésünk is az (Zsoltárok 139:14).

A könnyek azonban szorosan kapcsolódnak a szomorúsághoz, a bánathoz és a szenvedéshez is. „Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat — panaszolta a bibliai időkben élt Dávid király —, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet” (Zsoltárok 6:7, Újfordítású revideált Biblia). Még Jézus is „könnyekre fakadt” barátja halálakor (János 11:35). Istennek eredetileg nem állt szándékában, hogy az emberek ilyen szomorúságból eredő könnyeket ejtsenek. Az első ember, Ádám bűne felelős a tökéletlenségért, az emberi család haldokló állapotáért (Róma 5:12). Ezért a tökéletlen, haldokló állapotunkból eredő könnyek azok, amelyek nem lesznek többé.

Talán így megérted kedves Kérdező.

Kedves Kérdező!

Rohadtul igazad van. Van evolúció.

Üdv:

Jehova

Nem értettél meg sajnálom

Mivel fizikai testtel rendelkezünk van fájdalom érzetünk, és ha az új világban rá csapsz a kezedre azt érezni fogod, mert érző lény vagy, de nem fogsz nagy jelentőséget tulajdonítani neki.

Talán még annyit, hogy a halált a betegséget nem fogod érezni mert azok valóban nem lesznek, minden mást igen, illatokat, színeket, hiszen tele vagyunk érzék szervekkel, de ezeknek nem lesz negatív hatásuk.

Talán így már tudtam segíteni.

"Mivel az első emberpár vétkezett tökéletlenné váltak, aminek az lett a következménye h mindannyiunknak szenvedni kell."

Így van. Ne feledjük, egy végtelenül igazságos, és az embereket szerető istenről beszélünk.

Nem véletlen, hogy nálunk, és kb. minden országban az a törvény, hogy ha mondjuk a nagyapád bűnöző volt, akkor téged is lecsuknak érte, még ha nem is csináltál semmit. Ez így igazságos. Ja, várj, nem is, sőt, hatalmas igazságtalanság valakit az ősei bűneiért büntetni. Akkor miért is tartják a keresztények Istent igazságosnak és emberszeretőnek?

Kedves előttem szóló,

Szeretném tudni, hogy miről beszélsz, mert ahogy olvasom az írásodat, egyik megállapításról a másikba mész át

Isten senkit nem büntet más személy hibáiért, mindenki azt aratja amit elvetett.

Ne keverd össze azt, hogy Ádám a tökéletes génjeit nem tudta az utódaira hagyni, mert elvesztette.

Ő meg is kapta a büntetését a nem létezést, a halált a feltámadás kilátása nélkül.

az utódainak így nekünk Jézus halála révén viszont megadatott, csak élni kellene ezzel a lehetőséggel és elfogadni ezt az elrendezést.

S ehhez nem ártana úgy is élni, vagy is összhangba hozni az életünket a királyságának törvényeivel, alapelveivel.