A hit rettegést szül, titeket nem idegesítenek a "bűn, ha. " típusú kérdések?

A hit nem szül rettegést:)

Két embernek van oka félni/rettegni:

- Aki bűnös és tudja, hogy rosszat tesz, és felfogta, hogy baja lehet belőle.

- Aki hiszékeny és a környezete vagy az Istenről alkotott képe sérült (+nem bízik Istenben).

A 14 éves lány, akire gondolsz nem félelemből írta ki a kérdést. (hanem valami volt a háttérben pl. ismerkedni szeretne, lázadni, vagy túllépni valamilyen elnyomott csalódáson stb..)

A szabályokat és törvényeket a normális ember azért tartja be, mert belátja, hogy csak ezekkel működik a rendszer.

A valaki a másiknak kárt tesz, te támogatnád benne?

Na ezért nem mindegy, hogy mire mondjuk azt, hogy bűn...

Engem is bosszant az ilyen kérdés.

Tyler913 jól mondja

Kérdező: a maszturbálás nem véletlenül bűn, hidd el nagyon torzítja az ember elméjét, és csak lopod vele a napot.

Ami a Bibliában van nem véletlenül van benne, Isten tökéletesen leírta hogy hogy éljük az életünket

Engem nem idegesítenek. A világ ilyen - mindig voltak és még nagyon sokáig lesznek olyan emberek, akik nem tudják hogy miben kellene hinniük. Másoktól kérnek segítséget, és ha zavaros vallási szabályrendszert adnak nekik akkor összezavarodnak. Ez már csak így van.

Tedd föl a kérdést: mire jó az ha idegeskedsz ezen? Kinek jó az?

Mit tehetsz hogy ne idegeskedj:

* ne olvass ilyen kérdéseket (attól még a többiek tudatlanok maradnak, de legalább te nem idegeskedsz)

* ha képes vagy rá, akkor fogadd el hogy ilyen a világ, és válaszolj a legjobb tudásod szerint abban a szellemben, hogy segíteni akarsz másoknak a valóság megismerésében, de úgy hogy ők maguk hozzák meg a döntéseiket

* a fentiek kombinációja (pl. ha épp jó kedved van akkor segíts másokon, ha meg nem akkor ne)

Külön kategória, hogy ha valaki trollkodik azzal mit tegyél. Ez nehéz kérdés. :)

Mi kivetnivaló van a maszturbálásban? Mi a BŰN benne? Mert nekem egészen más elképzeléseim vannak a bűn fogalmáról.

Nálam ami kiverte a biztosítékot, az egy fiatal lány kérdése volt. Szeretett volna egy második fülbevalót, de azon filózott, hogy vajon ez bűn-e... Aztán a hozzászólók "segítségével" végül az lett a válasz, hogy ez a Sátán sugallata, nem is érti, hogy juthatott eszébe ilyesmi. Én komolyan mondom, majdnem elsírtam magam, számomra ez annyira szomorú :/

23/N

Tévedsz. A hit nem szül félelmet, sőt a félelem az pont a hitnek az ellentéte. Anti-hit.

Ha ilyen jól ismered János munkásságát, többet is megérthettél volna belőle. Ott, ahonnan ezt idézted: "az Isten szeretet", ez is van:

1Ján 4:8 Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.

1Ján 4:18 A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.

1Ján 5:3 Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek.

1Ján 5:4 Mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.

Jakab pedig ezt mondja:

Jak 2:17 Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.

Tehát. Amikor az ember eljut egy felismerésig, hogy van Isten, akinek a színe előtt előbb-utóbb meg kell majd mindnyájunknak állni és számot adni az életünkről, az valóban frusztrációval tölti el, ha a hitét nem párosítja cselekedetekkel, azaz a megtérés cselekedeteivel. Mert, ahogy Jakab mondja, a hit halott önmagában. Ahhoz, hogy életre keljen, legelőször is meg kell térni Istenhez és el kell fogadni a kegyelmet, amelyet az Ő Fiában felkínált. Amíg ezt nem teszi meg valaki, addig hiába is tudja meg akár mindenről, hogy bűn-e vagy nem bűn, mert mindig bele fog ütközni abba az akadályba, hogy a természete szerint olyan dolgokat vágyik megtenni, amelyek ellentétesek Isten akaratával. Azért kérdezgeti, hogy bűn-e ez, bűn-e az, mert kiskapukat akar keresni, hogy ha netalántán lehet olyan módot találni, hogy Isten őt úgy is elfogadja, hogy ne kelljen megtérnie. (Persze a gyerekeknél ez nem feltétlen igaz.)

Ezt csinálják a vallásos emberek, megpróbálnak számukra nehéz, kötelező vallásos előírásoknak megfelelni (vagy még inkább: másokat megfeleltetni) annak érdekében, hogy valamiképpen megnyugtassák a lelkiismeretüket. Így KELL, úgy KELL, jajdenehéz, "különben irgumburgum". Nagyon jól mondod, hogy a vallás az kirekesztő és furi és teljesíthetetlen szabályokkal van tele.

Csakhogy Istennek nem az a célja és Jézus nem azért jött, hogy ilyen vallásosak legyünk. Erre mondja János, hogy így nem lehet megismerni Istent, mert Isten nem a félelmen keresztül szól az emberhez, hanem a szeretetén keresztül. Maradjunk Jánosnál:

"1Ján 4:9 Az által lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete bennünk, hogy az ő egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk általa."

Most bocsánat, hogy így mondom, de Isten nem hülye, jól tudja, hogy nem vagyunk képesek a parancsolatait megtartani. Ezért sokkal jobbat talált ki annál, mint vallásos szabályok ráerőltetése a bűnös emberre, amit ugye a vallásos keresztények csinálnak. Az Isten megoldása nem ez, hanem az, hogy kicseréli a bűnös embert bűntelenre, a bűnre hajlamos természetet olyanra, amely számára "az ő parancsolatai nem nehezek", a kőszívet hússzívre, amelyikbe az Isten ujjával vannak az Ő parancsolatai beírva! Isten nem megkötözi az embereket a kereszténnyé válás által, hanem felszabadítja! Jézus azért jött, hogy ez lehetséges legyen.

De ehhez az embernek előbb "meg kell halnia" a bűn számára, vagyis egyszer s mindenkorra szakítania kell a korábbi életével, és elköteleznie magát az Úr Jézus Krisztus mellett. Ezt hívják megtérésnek. Ha ezt megteszi, akkor Isten kicseréli a szívét (nem a fizikait) és a természetét, amely már Krisztus által megváltott és életre keltett új szív és új természet. Ezt hívják újjá- vagy újraszületésnek. És hirtelen az ember azt veszi észre, hogy már nem akarja azokat a dolgokat megtenni, amik korábban annyi frusztrációt okoztak neki, mert tudta, hogy nem tetszenek Istennek, és amik alól keservesen kereste a kiskaput, hogy hogyan tudna mégis valahogy megfelelni Istennek, de igazából nem volt ereje, hogy másképp válasszon.

Erre mondja Jézus, hogy "ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek." (János 8:36), és ez egészen más, mint vallásosnak lenni. Ha egy vallás szabályainak a követéséből akarsz megigazulni, akkor Isten parancsolatai neked nehezek és betarthatatlanok lesznek, kötelező szabályok és törvények, állandó megfelelési kényszered lesz egy mindent látó és mindenért, látszólag kis dolgokért is haragvó és bosszúálló Isten felé.

Ha viszont Krisztusban igazulsz meg és újra megszületsz, akkor életedben először megtudod, mit jelent SZABADnak lenni! Mert akkor az Isten törvénye neked gyönyörűség lesz, és nem azért nem teszed a bűnt, mert félsz, hogy Isten megharagszik (de egyébként azért kívánnád), hanem azért nem teszed, mert már nem kívánsz, sőt zsigerből utálsz minden olyan dolgot, ami ellenkezik Isten törvényével. És akkor többé nem úgy éled meg, hogy "úúú én most keresztény vagyok, akkor nekem ezt se szabad, meg azt se szabad, de nehéz így élni!", hanem úgy, hogy mindent szabad neked, de valahogy csupa olyan dolgot kívánsz csinálni, ami kedves Istennek, és valóságos boldogsággal tölt el, hogy nem csinálod a bűnt. Pontosabban: hogy nem KELL többé csinálnod a bűnt, hanem van választási lehetőséged.

Aki nem tér meg Istenhez, és nem születik újjá, annak nincs választási lehetősége. Az csak a bűnt tudja választani, mert az neki a "természetes", és nem is tudja megérteni, hogy lehet képes valaki úgy élni, hogy megtartja Isten törvényét.

Nem hiszed el? Nézd meg például, mit mond ma a világ egy olyan emberre, aki azt mondja, hogy szűzen akar megházasodni, akár 25-30-35 éves koráig várva? Hát az egy hülye. Aki lemond minden vagyonáról, és odaadja az egyház munkájára, vagy szétosztja a szegényeknek? Az is hülye. Aki azt mondja, hogy az önkielégítés bűn, ezért nem csinálja? Az is hülye. Aki hagyja magát kihasználni valaki által, sőt még örül is neki, hogy ingyen segítheti? Az is hülye.

Erre mondja Bölcs Salamon, nagyon bölcsen:

"Péld 29:27 Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó."

Megtéretlen szívvel Istent nemcsak hogy megismerni, szeretni vagy követni nem lehet, hanem megérteni sem. Ezért aki nem tér meg, az vagy egyáltalán nem foglalkozik Istennel, vagy gyűlöli, vagy vallásosan fél tőle. Szeretni csak az tudja, aki a parancsolatait megtartja, a parancsolatait pedig csak az képes megtartani, aki megtér és újjászületik a Krisztusban.

Röviden, szerintem így kellene értelmezni János levelét, és azt, hogy "az Isten szeretet". :)

A hit önmagában nem szül rettegést.A tudatlanság hittel párosulva,az már szülhet.Maradjunk a tiniknél:láttam már itt pár kérdést,hogy "bűn,ha maszturbálok,házasság előtt szexelek,csókolódzom" stb...Szomorú,hogy ezekkel a gyerekekkel elhitetik,hogy még Isten szeretetére sem számíthatnak feltétel nélkül.Akkor kiére számíthatnak? mégis milyen következtetést fognak ebből levonni? nincs elég önzés,elvárás az emberek részéről,még Isten is elutasító velük szemben? És itt még csak a maszturbációról,szexről van szó,ami ebben a korban természetes igény,hiszen így működik a szervezetük.

"Persze, tudjuk jól János tollából, hogy "Az Isten a szeretet", pont ezért furi, hogy ennyire kirekesztő a vallás, s tele van szabályokkal, törvényekkel, amelyeknek meg KELL felelni, különben irgumburgum!"

Az a felnőtt,aki a büntető,követelődző istenben hisz,az a gyerekének is ezt fogja tovább adni.benne is elnyomtak valamit,ezért ő is elnyom másokban,mert ez könnyebb,mint a sajátjával szembenézni,és megváltoztatni az életszemléletét.