Ha meg kene győzni egy ateistát, hogy létetik isten vagy egy keresztenyt meggyőzni hogy nincs isten, ki mit mondani? En nem tudom elfonteni hogy letezik e vagy nem. Probalja meg mind a ket fel felhozni az erveit.

"mert így azt gondolja, hogy bármit tehet következmények nélkűl, csakhogy ez erkölcsi öngyílkosság."

Így nyugtatják magukat a vallásosok: ők az erkölcsösek, az ateisták meg az erkölcstelenek. Kár, hogy a két csoport erkölcsi hozzáállásában semmi különbség sincs (nem állnak egymás fölött, csak az egyik szívesebben dörgöli mások orra alá), és az erkölcsöt nem is lehet kiiktatni, mert az emberi természetünk része. Csak a tartalma változik.

28-nak:

"először arról győzhetne meg valaki, hogy miért lenne törvényszerű, hogy a fizikai világunknak kezdete és vége kell, hogy legyen."

- Misem egyszerűbb. A mia világ nem statikus, azaz nem áll hanem folytonosság figyelhető meg benne. Mivel a tudomány szerint nem létezhet örökmozgó, továbbá a tehetetlenség törvényét is megállapították már, így nyilvánvaló, hogy egy jelenleg is megfigyelhető folyamatnak nemcsak volt kezdete, de egyszer vége is kell legyen. A kezdetet továbbá a nagy bumm elmélet is igazolja. Ha a világ statikus lenne, az azt jelentené, hogy nem is alakult volna ki semmi benne, de mivel a folyamatos változás megfigyelhető, így a világ keletkezése tökéletesen nyilvánvaló.

Ozmium42-nek:

" Kár, hogy a két csoport erkölcsi hozzáállásában semmi különbség sincs (nem állnak egymás fölött, csak az egyik szívesebben dörgöli mások orra alá), és az erkölcsöt nem is lehet kiiktatni, mert az emberi természetünk része. "

- Tökéletesen egyetértek.

"Az egyetlen lényeg: TALÁLJ BÉKÉRE!

A kereszténység tényleges mondanivalója egy út. Egy út a békéhez, harmóniához. "

24-es leírta ezt itt világosan. Teljesen mindegy milyen úton éred ezt el.

Nem mi vagyunk istenért, hanem mint teremtő ő van értünk. Ha ő teremtett minket ő a felelős! Éppúgy ahogy szülő a gyermekéért.

Teljesen hibásnak tartom keresztényeknek az óvis életfelfogását, miszerint az embernek az lenne a dolga, hogy istent szolgálja. Az "égi" és földi világ törvényszerűségei nem állhatnak egymással szemben. A logikájuk, mondanivalójuk nem lehet ellentétes. Istennek semmi sem lehet jó, ami rossz az embernek, emberiségnek! A törvényei is csak egy dolgot szolgálhatnak -az emberiség közös jólétét, boldogságát. Istennek nincs szüksége az ember imádatára. Ő el van nélkülünk is nagyon jól. A szolgalelkű seggnyalásos imádatot meg kimondottan rühellheti. Mint ahogy az ezeket valló szektákat is. Isten királyságáról beszélni -tehát Istent 1 elnyomó rendszer főnökéhez hasonlítani- kimondottan degradáló istenre nézve. Isten nem elnyomó, nem egy észak-koreai diktátor szintjén áll.

A magas erkölcsiséget a kereszténységben Jézus képviseli. A legkevésbé pedig JHVH. Istent mindenki magában találhatja meg, a bennünk lévő jó formájában. A szedett-vedett, hányatott sorsú, önellentmondásos,meghamisított Bibliában csak a nagyon nyitott szemmel járóknak sejlik fel.

"Nem mi vagyunk istenért, hanem mint teremtő ő van értünk. Ha ő teremtett minket ő a felelős! Éppúgy ahogy szülő a gyermekéért."

Azért a gyermek is felnő egyszer és onnantól kezdve már saját felelőssége van.

Érdekes lenne, hogy ha a "gyerek" elüt valakit autóval mert vét valamilyen szabály ellen akkor a szülők is mennek a börtönbe mert az ő felelősségük is. ... ?

"Azért a gyermek is felnő egyszer és onnantól kezdve már saját felelőssége van. "

Senki nem mondta, hogy az ember felelősség nélkül éljen. A mi felelősségünk itt van és most az anyagi létben. Én isten és ember viszonylatáról beszéltem.

Vagy te istennek hiszed magad? Vele egyenrangú félnek? Ha az lennél, akkor meg miért kellene imádnod Istent?!

De mit is tehetnénk mi istenért? Nem egy játszótéren játszunk. Mindenesetre ha istent felruházod emberi tulajdonságokkal, akkor legalább ne ilyen, az önzést, önimádatot bizonyítókkal tedd, mert ezzel őt sérted meg. Vannak pozitív emberi tulajdonságok is -pl. amit Jézus képviselt.

Egyáltalán nem vagyok Isten, és nem is hiszem.

Isten és ember viszonyáról beszélek én is. Vagyis szerintem nem Isten felelős az én tetteimért.

Te azt írtad, hogy "Ha ő teremtett minket ő a felelős!" én erre reagáltam.

...de lehet neked az istenképed más mint nekem.

Egyébként igazad van, van felelősségünk itt és most az anyagi életben, de én keresztényként nem csak a fizikális világban látom az ember felelősségét. (mondjuk úgy, hogy a földi pályafutás utáni létben is)

"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

De a téma fő kérdése nem erre vonatkozik, úgyhogy nem is akarom feleslegesen tölteni a sorokat.

Kedves kérdező, attól tartok a fogalmak, melyeket használsz, ismeretlenek. Bár meg vagy győződve, hogy ismered őket, számomra bizonyítottad az ellenkezőjét.

1. Az ateistának nem ellentéte a keresztény. Az ateistának a teista, azaz istenhívő az ellentéte (keresztény, muzulmán, buddhista, vagy éppen a napisten hívője).

2. A hívők meg vannak győződve arról, hogy az ateista azt állítja, nincs isten. És erről a meggyőződésükről nem lehet lebeszélni őket semmiképp, hiszen ezt hiszik. Pedig az ateista azt állítja, hogy a hívőkkel ellentétben ő nincs meggyőződve isten létéről. Nem azt mondja, hogy nem létezik, hanem azt, hogy létezését nem lehet bizonyítani. Ez két alapvetően különböző állítás.

3. A vallás azért vallás, mert az adott ember vall valamit. Nem tud, hanem vall. Hisz benne. Nem jobban és nem kevésbé, mint mondjuk abban, hogy egyszer eljut a Balatonhoz. Mivel a jövőről gondolkodik, mindenki számára természetes, hogy nem tudja. De hihet benne. És miféle érvvel lehet meggyőzni őt, hogy nem fog eljutni?

4. Éppen ezért a hit cáfolatára nem létezik érv. Aki hisz istenben, azt nem lehet évekkel meggyőzni, hogy az nincs is. Aki ateista, azt érvekkel meg lehetne győzni, hogy van isten, de nincs ilyen érv. Az érv az lenne, hogy érzékelné valahogy. Nem hinné, hanem érzékelné.

5. A meggyőzés kizárólag arról szólhat, ha a hívő meg tudja mondani az összes okot, amely miatt hisz istenben (nem tudja megmondani, csak néhányat esetleg sorolni, mert minden ok nem felsorolható), akkor esetleg sorra lehetne venni, hogy miféle törvényszerűségek miatt jutott valaki arra a maggyőződésre. De ilyen szisztematikus sorra vétel nem létezik. Így csak véletlenül említhetünk éppen olyan szempontot, amely sorsdöntő volt az illető szempontjából.

Végkövetkeztetés: hitről elmélkedni lehet, meglétnek néhány okát kutathatjuk, de érvekkel elvenni teljességgel értelmetlen, csak az próbálkozik,aki nem ismeri a hit lényegi tulajdonságait. Egyébként pedig felelősségteljes ember, ha valakitől a legfontosabbat, a hitét el akarja venni, a minimum, hogy hasonló fontosságút adjon helyette. Így méltányos. De mit adjon?

A mi világunk kb. 13,7 milliárd éve kezdődött egy " Ősrobbanás" elnevezésű eseménnyel, bár valószínűleg a robbanáshoz semmi köze. A világunknak volt kezdete, de ki állíthatja, hogy a világmindenségnek volt-e? A mi periódusunknak volt, ez bizonyítható és mérhető. De még most sem világos, ezt hogy lehet kapcsolatba hozni valami világteremtővel, akinek nemcsak a mi periódusunkat, hanem egy végtelenbe nyúló időszakot is meg kellett teremteni, mindkét irányban. Inkább úgy tűnik, hogy nem pusztán a logikai gondolkodás, az észérvek zárják ki valamiféle világrendező tényét, hanem éppen a valóság.

A mi életviszonyaink csepp a tengerben, számtalan életlehetőség lehet, az anyagmennyiségből kiindulva, miközben a nagy részét nem is látjuk.

Ennyi anyagmennyiséget teremteni ostobaság lett volna úgy, hogy Istennek a kitüntetettjei a Földi keresztények. Ez egy akkora vallási egoizmus, hogy elképesztő...

Maga a létezés esetlegessége és viszonylagossága zár ki minden teremtés koncepciót.

Meg aztán ugyan hol tökéletesség a világban, hiszen minden, ember, állat, növény a túlélésre és a szaporodásra van berendezkedve, minden érzékszerv ennek van alárendelve, még az embernél is. Emellett az állatok egy része sem pusztán ösztönlény, miközben emberek is úgy viselkednek, mint az ösztönlények, nem vagyunk mi annyira felsőbbrendűek, még a vallásosak sem.

Tehát ha körülnézünk nem Isteni tervezettséget látunk, hanem folyamatos változást még önmagunkon is, hiszen minden sejtünk 7 évente megújul. Emellett itt van a dimenzió kérdés is, hiszen bizonyítottan nemcsak 4 dimenzió van, amiben mi élünk, hanem több. Más dimenziókban is létezhetnek egyéb entitások, amiknek nem ez a megnyilvánulási formájuk. Más szinten rezegnek, hiszen a mi anyagi világunk is csak rezgés, nincs tényleges anyag, csak ez a dimenzió ezt a képzetet kelti bennünk és így fogjuk fel a valóságunkat.

Ebbe ugyan hol férne el Isten, meg egyáltalán minek??? Ez az elképzelés mindig is a halálfélelemmel és a világba való belevetettség súlyával volt összefüggésben, amikor pedig a hit intézményesült, akkor már politika lett. Minden vallás egy társadalmi politikai nézet, a hit pedig útkeresés, a tárgyától függetlenül...

"Élő, élőtől származik"

Kedves 31%-os.

Tudod miből állnak az élőlények? Szerves vegyületekből. És tudod miből állnak össze ezek a vegyületek. Szervetlen anyagokból. Szóval ha nem akarod a szént vagy oxigént élőnek beállítani, az állításod máris megbukott.

Kérdező a válaszom a kérdésedre pedig, az, hogy például sok lehetetlen történet szerepel a bibliában, amelyek soha nem történtek meg. Noé bárkája, teremtéstörténet, stb. Hitelét vesztette. Ellentétek fogalmazódnak benne mindenfelé.

Persze most majd jön a 31%-os és elmondja, hogy az nem úgy van, mivel a biblia tökéletes, és amit leírtak benne az mind helyes.

"Mivel az édenkertben megtudta az ember mi a jó és mi a rossz, azért választja az ember az Istentelenséget, mert így azt gondolja, hogy bármit tehet következmények nélkűl, csakhogy ez erkölcsi öngyílkosság."

Ekkora ökörséget is rég hallottam. (Bár lehet csak túl ritkán járok a Vallás rovatba.)

Ahogy már előttem írták az erkölcs egy alap emberi dolog. Ha csak azért nem teszel meg bizonyos dolgokat, mert egy könyv vagy a vallásod azt mondja, hogy ne tedd, már rég rossz úton jársz.

Ez olyan, minthogy a törvény tiltja a gyilkosságot, de ha csak a törvény tart vissza valakit attól, hogy gyilkoljon az nem normális.