Van már végre valamilyen régészeti bizonyíték arról, hogy Mózes valóságos történelmi személy volt, vagy még mindig hit által lehet elfogadni?
Mózes életét az i.e. 15. század körülire datálják. Nincs is evvel semmi gond, azonban az 1400-as években Mózes elég nagy népszerűségnek örvendhetett. Lényegében a személyével felforgatta az ókori Keletet. Mint egy héber próféta szembeszált Egyiptommal, és Izrael Istene nevében kérte, hogy engedje el a zsidókat. Aztán ott vannak még olyan események, mint a 10 csapás vagy a tenger kettévállása és egyéb csodák.
Szinte értelmetlen, - racionálisan felfoghatatlan - hogy a korabeli ókori Kelet irodalma hogy nem emlékezik meg legalább egy apró fecni írásban arról, hogy volt egy ilyen próféta. Pedig elvárható lenne, hogy valamelyik agyagtáblán szerepeljen a neve, esetleg szájhagyomány útján ismert legyen. Az ókori Hérodotosz, a történetírás atyja nem szégyelte a néhol mondáknak tűnő történeteket sem megörökíteni az írásában. Elvárható lenne, hogy Mózes személye legalább a szájhagyomány útján fennmaradjon legalább az Egyiptomiaknál, mert ami velük történt, az biztos nem elfelejthető könnyen, bizonyára továbbadták a kortársak a későbbi generációnak is, hogy volt egy héber próféta, aki által Izrael Istene megverte Egyiptomot. Hérodotosz azonban tudomásom szerint nem tud ilyenről, ezért semmit nem is ír róla...
Ellenben a zsidó irodalom Az Ó és Újszövetség, Josephus Flavius, Philón és a Talmud ontja a Mózesről származó információkat. (Illetve később a Korán is megemlékezik róla tudomásom szerint, de az egy középkori könyv, nem nyom semmit a latban) Ráadásul ezek a zsidó források későbbi eredetűek. A Tórát a tudomány mai állása szerint i.e. 445-ben állították össze, a többi forrás, pedig több mint 1500 évvel későbbi, ha Mózes életétől számítjuk.
Hogy lehetséges az, hogy a zsidó hagyományon kívül az ókori Kelet teljesen elfelejtette ezt a nem mindennapi embert?
"A régészet kimutatja"
Három fajta vélemény ütközik ebben az esetben.
Az első a vallásosak hozzáállása, akik a Bibliát, vagy a Tórát szó szerint elfogadják.
A második a Bibliakutatók, vagy Bibliatudósok, akik számos ponton próbálják a bibliai történeteket a valósághoz illeszteni, megpróbálják időben behatárolni az eseményeket és keresik a történelmi párhuzamot. Itt már számos pontban komoly vitákat folytatnak az első társaság véleményével és elemzik az ellentmondásokat, rámutatnak, melyik bibliai részlet keletkezhetett később, amit visszavetítettek a múltba, illetve sok területen elfogadják a tudomány, a régészet és az történelem által feltárt eseményeket.
A harmadik csoport a hivatásos régészek, történészek, akik végzik munkájukat és igyekeznek kívül maradni a vallásos vitákból, mert ez nem segíti elő a munkájukat.
Lényegében ők csak akkor folynak bele ebbe a vitába, ha az eredményeiket cáfolják, vagy félreértelmezik, de egyébként igyekeznek óvatosan fogalmazni, nem óhajtják a fanatikusokat provokálni, de ez nem mindig lehetséges.
A Tórát, vagy az Ószövetséget mégsem tekintik semmiféle alapnak, hiszen az bebizonyosodott és ezt még sok esetben a második csoport tagjai is elismerik, hogy még azok az események, amik lényegében valósak lehetnek a térség történelméből, igen kevertek és nagyfokú időeltéréssel vannak terhelve, akár ötszáz, akár ezer éves eltérésekkel is, ezért inkább zavaró, mint segítő tényező a munkájukban, a meg nem történt dolgokról most nem is akarok nyilatkozni.
Lényegében ez olyan, mintha a mohácsi vészről ezt írná valaki, összekeverve a mai kort a fél évezreddel ezelőttivel, meg a történelmi személyeket és a helyeket:
A Habsburg 13. Lajos aki Magyarország miniszterelnöke volt az Alpokban, interneten emailt küldött az erdélyi kancellárnak, hogy gőzmozdonyokon szállítsa a pancereket, amelyek lovasságból álltak, páncéltörő lövegekkel és géppuskákkal ellátva. Ezek sikeresen meg is érkeztek Mohács mezejére, így vízbe fojtották a törökök vezérét a nagy Harun al Rasidot, aki Szulejmán városban született Lenin (vagy Lennon) király uralkodása idején a reneszánsz hajnalán.
Na szóval nagyjából ilyen segítség a Biblia a régészeknek.
Árpád fejedelem nevét is mindössze két, évszázadokkal későbbi krónikából ismerjük, ráadásul ebből az egyiket a másik alapján írták.
Most akkor Árpád fejedelem valós történelmi személy volt, vagy fiktív regényhős?
Aki (ál-)racionális érvek alapján megkérdezi Mózes valódiságát, feltételezem következetes önmagához, és nem dől be az Árpád-mesének sem. :D
"Most akkor Árpád fejedelem valós történelmi személy volt, vagy fiktív regényhős?
"
Most azt hiszed, nagyot mondtál...
Árpád személye csak a nagyközönség előtt bizonyos, a történészek számára egyáltalán nem annyira ismert és ezt nem is tagadják:
A történelmi eseményekről viszont vannak más források, amik nagyjából elfogadottak, hiszen elég egybevágóak és logikusnak is tűnnek, de az ilyen régi és lényegében nem teljesen hitelesített eseményekre senki nem vesz mérget, hiszen történhettek a dolgok másként is, de mivel erre van azért alapunk, másra meg nincs, ezért ez van elfogadva, de a bizonyossága csak annyi a valóságban, amennyi adat alátámasztja.
Ez nem vallás, ez történelem, ami egy ponton túl már csak különféle egyéb eszközökre támaszkodhat, mint a régészet és a legendákat ha meg is említik, erősen kritikusan állnak hozzá és ezt jelzik is általában.
Árpád személye az őt követő korokban viszont annyira meggyökeresedett, mint például az Árpád házi utód királyok megnevezésében is, hogy már kezdetektől bizonyosnak vették, de valójában megnyugtatlak, a történészek csak annyit mondanak róla, amit biztosan tudnak, vagy legalább is alá van támasztva.
@20:22
Szerintem fundamentalista vagy.
--------------
Egyébként a vallásos emberek és a Bibliatudósok már ellentétben állnak egymással. A vallásos emberek ugyanis szó szerint értelmezik a Bibliát, nincs fogalmuk a műfaji elemzésről, sem pedig a történelmi háttérről, így még az írásértelmezéssel sincsenek tisztában, de azért szeretnek okoskodni a felekezeti magyarázataikkal. A Bibliatudósok nyílt kártyákkal játszanak, kerek-perec kimondják, valamiről, hogy a műfajából és a történei valósággal való összehasonlítás során nem szó szerint értelmezhető a történet. Az Ószövetségben több ilyen is van, de a vallásos emberek nem fogadják el a biblatudományt, bár ez az ő bajuk. A Tóra is nyilvánvalóan ilyen eset, bár feldolgoz némi történeti anyagot, de félreérthetetlen az egy alapos vizsgálat során, hogy nem egy ember műve, hanem különböző forrásokból lett összeszerkesztve, ráadásul a történeti adatokat (ha van egyáltalán benne, mert szinte nincs) nagyon szabadon kezeli. A Tóra szerzői inkább vallásos, erkölcsi tanítást akarnak nyújtani, nem pedig egy pontos, történelmi eseményt akarnak megörökíteni, hiszen ebből a szempontból nagyon-nagyon problematikus, de ez az egész Ószövetségre is elmondható. A zsidók a szent könyveikben a Keleti nagyhatalmak mellett jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak maguknak, mint például amilyen a babiloni vagy Perzsa Birodalomnak volt.
Visszatérve az eredeti kérdésre:
Tehát akkor nincs történelmi bizonyíték Mózes létezésére, ha jól értem, ugye?
@20:32
Érdekes volt, amiket Árpádról írtál.
@20:03
Mindent megkérdőjelezek, hidd el. Szkeptikus gondolkodó vagyok. De most ebben a topik Mózesről szól :-)
Nincs rá bizonyíték (és bár lehet elhamarkodott kijelentés) de figyelembe véve a rendelkezésre álló ismereteinket, elég kicsi rá az esély, hogy valaha is döntő bizonyítékot találnának.
Tehát jelenleg egy legenda csak...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!