Van már végre valamilyen régészeti bizonyíték arról, hogy Mózes valóságos történelmi személy volt, vagy még mindig hit által lehet elfogadni?
Mózes életét az i.e. 15. század körülire datálják. Nincs is evvel semmi gond, azonban az 1400-as években Mózes elég nagy népszerűségnek örvendhetett. Lényegében a személyével felforgatta az ókori Keletet. Mint egy héber próféta szembeszált Egyiptommal, és Izrael Istene nevében kérte, hogy engedje el a zsidókat. Aztán ott vannak még olyan események, mint a 10 csapás vagy a tenger kettévállása és egyéb csodák.
Szinte értelmetlen, - racionálisan felfoghatatlan - hogy a korabeli ókori Kelet irodalma hogy nem emlékezik meg legalább egy apró fecni írásban arról, hogy volt egy ilyen próféta. Pedig elvárható lenne, hogy valamelyik agyagtáblán szerepeljen a neve, esetleg szájhagyomány útján ismert legyen. Az ókori Hérodotosz, a történetírás atyja nem szégyelte a néhol mondáknak tűnő történeteket sem megörökíteni az írásában. Elvárható lenne, hogy Mózes személye legalább a szájhagyomány útján fennmaradjon legalább az Egyiptomiaknál, mert ami velük történt, az biztos nem elfelejthető könnyen, bizonyára továbbadták a kortársak a későbbi generációnak is, hogy volt egy héber próféta, aki által Izrael Istene megverte Egyiptomot. Hérodotosz azonban tudomásom szerint nem tud ilyenről, ezért semmit nem is ír róla...
Ellenben a zsidó irodalom Az Ó és Újszövetség, Josephus Flavius, Philón és a Talmud ontja a Mózesről származó információkat. (Illetve később a Korán is megemlékezik róla tudomásom szerint, de az egy középkori könyv, nem nyom semmit a latban) Ráadásul ezek a zsidó források későbbi eredetűek. A Tórát a tudomány mai állása szerint i.e. 445-ben állították össze, a többi forrás, pedig több mint 1500 évvel későbbi, ha Mózes életétől számítjuk.
Hogy lehetséges az, hogy a zsidó hagyományon kívül az ókori Kelet teljesen elfelejtette ezt a nem mindennapi embert?
Szeretném még azt elmondani a kedves válaszolóknak, hogy a kérdés NEM a fundamentalista vallásos emberekhez szól. Nekik nem kell bizonyíték, elég az Ó és Újszövetség.
Én azonban most Biblián kívüli forrásokat keresek, amelyek megerősítik Mózesnek a történeti személyét. Ezt legyenek szívesek tiszteletben tartani! Köszönöm :-)
válasza:Az Újszövetség, Josephus Flavius, Philón és a Talmud azért ontja a Mózesről származó információkat, mert mind az Ószövetségből veszik a dumájukat.
Mint "forrás", nincs értékük.
válasza: válasza:Westcott és Hort bibliakutatók szerint Jézus és a Keresztény Görög Iratok írói több mint 100 esetben hivatkoznak az Exodusra vagy idéznek belőle, mint például amikor Jézus így szól: „Mózes adta nektek a Törvényt, ugye?” Az Exodust Mózes a Sínai-pusztában írta i. e. 1512-ben, abban az évben, amikor Izrael fiai elhagyták Egyiptomot. Az Exodus 145 éves időszakot ölel fel, József i. e. 1654-ben bekövetkezett halálától i. e. 1512-ig, Jehova imádatát szolgáló sátor felállításáig
A régészet egyre több olyan bizonyítékot hoz felszínre, amely megvilágítja Mózes írásainak hitelességét. Henry H. Halley ezt írja: „Az archeológia bizonyítékai annyira meggyőzőek az utóbbi időben, hogy ez határozott véleményt váltott ki a konzervatív nézetet illetően [miszerint Mózes írta a Pentateuchot]. Az az elmélet, hogy az írás tudománya ismeretlen volt Mózes napjaiban, teljességgel tarthatatlan. És az Egyiptomban, Palesztinában és Mezopotámiában évente feltárt újabb és újabb írásos leletek, valamint a föld rétegeiből előkerülő bizonyítékok mind azt igazolják, hogy a (Héber Iratok) elbeszélései történelmileg pontos beszámolók. Maguk a ’tudósok’ határozottan egyre több tiszteletet kénytelenek adni a Mózes szerzőségére vonatkozó hagyományoknak.” Tehát a külső bizonyíték is alátámasztja a Deuteronomiumot éppen úgy, mint a Pentateuch többi részét, megállapítva, hogy valódi, hiteles feljegyzés, amelyet Isten prófétája, Mózes készített.
válasza:A modern egyiptológia ellentmond ennek a zsidó legendának, nem volt Egyiptomból zsidó exodus, ennek semmi jele, sőt inkább cáfolatok vannak különböző szempontokból.
Légből kapott mese, amit az is megerősít, amit a térség többi népéről tudunk, a héberek valóságos eredete teljesen más, ne a Bibliát vedd alapul.
Végül is nemhogy Mózes, de még Jézus alakja sem hiteles, nincs rá bizonyíték, hogy valóban élt, vagy ha igen, akkor pont azok a dolgok történtek vele, mint amit leírtak.
Természetesen a csodák biztosan mesék, de a többi is, amit róla írnak kérdéses és a zöme legenda lehet, még akkor is ha élt egy hozzá hasonló személy.
Se a Tórát, sem az Ószövetséget nem kell készpénznek venni, ha a zsidók, meg a keresztények elfogadják igaznak, az az ő dolguk, nincs jelentősége.
@Ozmium42
Az, hogy Mózes E/3 személyben ír magáról, nem érv a mózesi szerzőség ellen, az egy ókori irodalmi stílus, ami megfigyelhető volt máshol is. Az már azonban tényleg egy redaktor személyét feltételezni, hogy a Deuteronomium utolsó fejezetét nem írhatta meg Mózes. Valójában ma már mindenki elfogadja a modern teológiában, hogy a Tórát nem Mózes írta.
18:00-as válaszoló!
Amit írtál, - pontosabban gondolom másoltál, - amolyan "nesze semmi, fogd meg jól" volt. Az teljesen mindegy, hogy az Újszövetség írói hivatkoznak-e a mózesi szerzőségre vagy sem. Mózes - ha élt - 1500 évvel korábban élt mint ők, tehát az újszövetségi írók nem voltak ott az eseményeknél, csak a zsidó hagyományból feltételezik a mózesi szerzőséget. Még külső történeti forrás sem állt rendelkezésükre, csak az Ószövetség, az meg semmit nem bizonyít. Jelenleg a régészet tudomásom szerint semmilyen bizonyítékot nem szolgál Mózes történeti valóságának a személyére. Henry H. Halley állítása - miszerint az írás tudománya ismeretlen volt Mózes korában - semmit sem jelent. Tudjuk, hogy ekkor már volt írás, de ez nem bizonyíta, hogy a Tórát Mózes írta volna. Hiszen még azt sem tudjuk, hogy Mózes létezett-e vagy sem. A "törtémlmileg pontos beszámolókról" pedig csak annyit, hogy jól tudjuk, hogy a zsidó írástudók felhasználtak bizonyos történelmi anyagot, - erre szükségük is volt, hiszen anélkül az írásaik simán a mítoszok világába kötöttek volna ki - azonban ezeket a történeti anyagokat szabadon kezelik, és összevegyítik más dolgokkal. A kérdést pont ezért tettem fel, hogy akkor tisztázzuk ki, az ókori források alpján, hogy van-e alapja annak, amit a Bibliában olvashatunk.
Eddigi ismereteim szerint az egyiptológia szemszögéből Mózes személyét nem lehet bizonyítani. Ez pedig komoly kérdéseket vet fel, mert azt ne mondja már nekem senki, hogy Mózest, akin keresztül Isten oly nagy dolgokat cselekedett, ilyen hamar elfelejtette volna az ókori Kelet. Különösen az egyiptomiak! Hiszen még olyan jelentéktelen dolgok is fennmaradtak az ókorból, mint egy közönséges házi feladat (a babiloni korszakból)...
válasza:Persze kedves hetes válaszoló.
Ám egy valamit nem tudsz, és kihagysz a számitásból:
. Az Exodus pontosan idéz egyiptomi neveket, és az említett rangok is megegyeznek az egyiptomi felírásokkal. A régészet kimutatja: az egyiptomiaknál szokás volt engedélyt adni a külföldieknek arra, hogy Egyiptomban lakjanak, de elkülönítve tartották őket maguktól. A Nílus vizét szokták fürdésre használni, ami arra emlékeztet minket, hogy a fáraó lánya ott fürdött. Találtak részben szalmával vagy szalma nélkül készített téglákat. Egyiptom fénykorában a mágusok is kiemelkedő helyet töltöttek be (2Móz 8:22; 2:5; 5:6, 7, 18; 7:11).
Emlékművek mutatják, hogy a fáraók személyesen vezették kocsijukat a csatába, és az Exodus arra mutat, hogy a Mózes idejében élt fáraó is ezt a szokást követte. De milyen nagy lett az ő megaláztatása! Azonban mivel magyarázható az, hogy a régi egyiptomi feljegyzések nem utalnak az izraeliták egyiptomi tartózkodására vagy arra a szerencsétlenségre, amely Egyiptomot érte? A régészet kimutatja: az egyiptomi uralomra kerülő új dinasztia azzal kezdte működését, hogy minden nem hízelgő dolgot törölt az előző feljegyzésből. Sohasem örökítették meg a megalázó vereségeket. Az Egyiptom isteneire, mint például a Nílus istenére, a békaistenre és a napistenre mért csapások, amelyek megfosztották tekintélyüktől ezeket a hamis isteneket és bebizonyították, hogy Jehova a Legfelsőbb, bizonyára nem voltak megfelelő történelmi adalékok ahhoz, hogy bekerüljenek e büszke nemzet évkönyveibe (14:7–10; 15:4).
18:24-es:
Mondtam, már az elején, hogy fundamentalista vallásos emberek véleményére nem vagyok kíváncsi.
Már világosan elmondtam neked, hogy a zsidó írástudók felhasználtak a műveikben történeti anyagot. Az, hogy emiatt te már önmagában ezért te hitelesnek tartasz mindent, arról árulkodik, hogy nagyon-nagyon naiv vagy. A zsidó írástudók ugyanis a történeti anyagot nagyon szabadon kezelték, összevegyítették olyan dolgokkal, amelyeket nem lehet bizonyítani. Egy átlagos fundamentalista vallásos embernek ez fel sem tűnik, de aki racionálisan kezdi el vizsgálni azt a történelmi korszakot, akkor láthatja, hogy bizony nem fedi minden a valóságot. Ezt te is jól tudod, ezért ilyen lehetetlen magyarázatot adsz:
"A régészet kimutatja: az egyiptomi uralomra kerülő új dinasztia azzal kezdte működését, hogy minden nem hízelgő dolgot törölt az előző feljegyzésből. Sohasem örökítették meg a megalázó vereségeket."
-->Ez aztán az érv. Na akkor kicsit ássunk mélyebbre! Honnan tudsz arról, hogy az új dinasztia az egyiptomiak számára megalázó dolgokat eltörölte? Természetesen onnan, hogy a történettudomány feltárt ezt-azt. Logikusan következve, ha Mózes történetét is feljegyezték volna, azt ma is fel kellett volna tárni, az ilyenek ugyanis nem maradnak nyom nélkül. Arról nem is beszélve, hogy az Exodus olyan nagy esemény lehetett, hogyha el is törölték az egyiptomi forrásokból, szájhagyomány útján mindenképpen fent kellett volna maradnia. A 10. csapásnál több ezer gyerek halhatott meg, ez nem olyan dolog, amiről egyik napról a másikra átlépnek. Arról nem is beszélve, az egyiptológia szemszögéből Mózes születése is problematikus:
"A 18. dinasztia ideje óta a fáraók fürdőmedencét és dísztavakat építtettek palotáikba, ahol pihenhettek. Elképzelhetetlen volt, hogy a királyi család egy tagja a hétköznapi ember számára is hozzáférhető folyóparton fürödjön. A nádkosárban kitett fiúcska története már Mózes előtt több mint ezer évvel ismert volt. Mezopotámiában játszódott, és a történelmi személy, akiről szó volt, Szargon volt. Szargon volt az első sémi dinasztia megalapítója Mezopotámiában. Kr. e. 2350 környékén, Kis-ből indulva, leigázta Dél-Babilont, Szíriáig, Kis-Ázsiáig hatolt előre, egészen a Zagrosz-hegységig, és Akkádot tette meg fővárosának. Az ékírásos szövegek így mondják el Szargon király származását:
"Szargon, a nagy király, Akkád királya vagyok. Anyám templomi szajha volt, apámat nem ismertem, apám testvére pedig a hegyekben lakott. Városomban, Azuripuban, az Eufrátesz partján fogant meg velem anyám, és szült meg titokban. Nádkosárkába helyezett, ajtómat szurokkal lezárta és a folyóra rakott, mely nem fullasztott meg. A folyó elvitt engem Akkihoz, a vízmerítőhöz. Akki, a vízmerítő, szívébe zárt, és fiaként nevelt fel."
Na, ilyenkor mi van!?
Úgy látszik a fundamentalista vallásos embereknek nem szokásuk gondolkodni. (Egyébként pedig nem Jehova volt az, az egy téves olvasat). Megkérlek, hogy a fundamentalizmusodat ne itt reklámozd, arra ott van a "vallás" rovat. Én történelmi bizonyítékokat keresek, nem meséket, és feltételezéseket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!