Hasznos a vallás/hit, vagy sem?

Azt írod, ne keverjük bele az iszlámot. Charlie Hebdo?? Úgy tudom, Franciaország Európában van. Már bele van keverve a dolog Európába is...

Egyébként meg van haszna, annyiból hogy sajnos valakit csak a vallás tart vissza attól hogy szörnyűségeket tegyen. Másfelől viszont sokakat meg ez ösztönöz arra hogy szörnyűségeket tegyen....

De nagyon sok ember életét teszi tönkre különböző, szóval én nem tartom hasznosnak.

Jobb lenne ha az emberek megtanulnának gondolkodni és nem egy könyvben leírt ellentmondásos szabályok szerint élni az életüket.

A vallás káros.

Egyértelműen a túlélés ellen dolgozik.

Az összetartást NEM segíti egy MODERN társadalomban, maximum egy törzsi szintűben.

szia

a vallás és a hit két különböző dolog,

lehet valaki vallásos de nincs mögötte semmi csak megszokás, s bár hisz valamiben de nem biztos hogy abban ami igaz,

mint szoktam volt irni Isten nem vallásokat támogat, vagy hozott létre, ahogy Jézus sem.

Hanem az Istennek járó eredeti imádatot mutatta be, hogy miként kell Isten iránti önátadásban élni

az elvárásait útmutatásként leiratta, s van aki igyekszik betartani, van aki nem.

akkor korlátozza a "vallás" valaki életét, ha annak a nevében olyasmit tesz amit a Teremtő nem mondott, és nem is adott rá engedélyt az embernek.

Ezért az Ember Istent játszik, ami mások életét is veszélyezteti, illetve korlátozza.

Addig mig az emberek erre nem jönnek rá addig mindig is úgy fogják ezt megélni, hogy haszontalan, illetve káros, bár vannak kivételek.

A hit hasznos, sőt hit nélkül nem ér az élet semmit, van aki már emlitette, hogy sokaknak ad erőt bizonyos dolgok átvészelésében, és ez jó

De a Teremtő is ezt várja el, tehát nem rossz nem haszontalan vagy káros.

(Héberek 11:1) 11 A hit a remélt dolgok biztosítékon alapuló várása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása.

(Héberek 11:6) 6 Hit nélkül pedig lehetetlen Isten kedvére lenni, mert aki elébe járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és hogy megjutalmazója lesz azoknak, akik komoly igyekezettel keresik őt.

Hármas:

"Az összetartást NEM segíti egy MODERN társadalomban, maximum egy törzsi szintűben."

És mi segíti az összetartást egy modern társadalomban?

Gyorsan nézz ki az ablakon, hogy milyen világban is élsz!

A mai világ egyik legnagyobb problémája, hogy haszonelvű. Hitünk nem azért van, mert annak vannak hasznai, hanem hitünk azért van, mert a hitem az hidat képez köztem és teremtőm között. Az én életem egyik célja, hogy visszatérjek a forráshoz, amiből lettem. Ez Isten. A visszatér útját hívjuk életnek. Ezt az utat lehet jól járni, rosszul járni, vannak benne nehézségek és vannak benne akadályok, de vannak benne örömök és sikerek is. A vallás vagy a hit, mint mondtam egy szellemi HÍD, köztem és Isten között. Erre nem azért van szükségem, hogy jó legyek, hogy helyesen cselekedjek, hogy tudjam mi a jó és mi a rossz, mert ezeket tudom nélküle is. A hídra azért van szükség, mert amikor öröm ér, akkor megosztom vele, ha bánat ér, akkor tanácsot kérek tőle. Utat mutat, és vigyáz rám a nehéz utakon a nélkül, hogy kérném.

A gond, akkor van, amikor én úgy döntök, hogy ön-megvalósítok és a célom már nem a forráshoz való visszatérés lesz, hanem a profit, a kamat, a dicsőség, az elismerés, a csúcsra feljutás, a kéj, élvezetek határtalan hajhászása. Ekkor mivel elveszti az ember a kapcsolatot, a hidat az Istennel, már ereje is fogyni kezd, ekkor kell a másiktól elvenni azt, amije van. Elvenni az ételt előle, a szabadságát, az idejét, legrosszabb esetben az életét.

Anonymus

"A mai világ egyik legnagyobb problémája, hogy haszonelvű. "

Mindig is az volt, már az ősközösségben is, ha törekedtek a napi ellátáson felül tartalékolni.

A haszon az jó, ami nem hasznos, az rossz. A haszon nagysága technológia és társadalmi berendezkedés függvénye.

Ha van hasznod, futja másra is, infrastruktúrára, fejlesztésre, előre lépésre. Az ellenpólusa a veszteségesség, ami gyors működőképtelenséghez vezet.

Azt könnyű belátni, hogy kellenek a kritikus időszakok, amikor 'kiborul a bili', csak így lehet előrelépni, a rabszolgaság, a jobbágyság sem szűnt meg konfliktusok nélkül, de a forradalmak nem tarthatnak sokáig, mert a káoszban nem lehet hasznosan dolgozni, haszont termelni.

Minden hatalom először azokkal számol le, akik hatalomra segítik, mert esetleg azok el is vehetik tőle azt.

Kifogni a szelet a vitorlából, ez fontos törekvés, ahogy a kereszténységgel is történt, vagy a nácik, akik a hosszú kések éjszakáján szétzúzták az SA-t, vagy a sztálinisták, akik GULAGra küldték az öreg bolsevikokat.

A működőképesség érdekében kell a konszolidáció és ami ezt elősegíti, az hasznos, így a vallás is lehet áttételesen haszonteremtő, hiszen mindenben türelemre int, a hatalommal, a világ minden eseményével szemben.

A fokozatosság indokolt a megszűnésében, mert a drasztikusság csak negatív változásokat hozhat, a vallás helyébe valaminek lépni kell, egy magasabb, egy korszerűbb, egy számunkra értékesebb erkölcsnek, de ennek kifejlődése és térhódítása nem megy egyik napról a másikra.

Az sajnos igaz, hogy kvázi a léte is részben akadályozza ennek a kívánatos magasabb ideálnak a terjedését, mert elfoglalja a helyét, de jobb híján azért benne is lehet értékeket találni. Lényegében manapság nem a cél a vallás, hanem a kiindulópont, amit jó lenne továbbfejleszteni.

Ez csak egy történelmi kábítás, hogy "már az ősközösség is...". Nem tudjuk hogy működtek az ősközösségek, de sokkal hihetőbb, hogy a természeti közösséghez voltak közelebb mint a modern iparosodott jogállamhoz.

Az olyan fogalmak, mint a haszon, fejlődés, növekedés, nyereség, haszontalan vagy túlélés, verseny, osztály harc csupán csak a modern iparosodott világ fogalomkészletében létezik.

Természeti népek nem haszont vártak a természettől, hanem azzal együtt éltek, amely cserébe eltartja őket. Alapvetően, és itt kihangsúlyozandó, hogy alapjaiban teljesen más ez a nézőpont, amikor nem azért ültetek búzát, mert hasznot akarok belőle, hanem azért mert később megeszem. Ehhez, hogy természetes körülmények között termeljek, segítenem kell az életet, hogy többlet erőhöz jusson. Ezt teszem, amikor trágyázok, öntözök, megszabadítom a gyomnövényektől a földet, ami elveszi az erőt belőle, és így tovább. Tehát hozzásegítem a földet ahhoz, hogy ereje legyen megnöveszteni és megérlelni azt a búzát. DE EZ NEM HASZON. Ez egyszerű együttélés.

A haszon akkor jelenik meg először a társadalomban, amikor az első kereskedő megjelenik és megjelenik az első többletet termelő. A haszon mindig a többlet, amit eladok. Addig amíg a természeti népek teljes mértékben önellátóak voltak, addig nem volt felesleg termelve.

A kereskedői réteg megjelenése a társadalomban egy rendkívül rossz hatás volt. Igaz főleg a városi életmódra volt jellemző a kereskedés. Csakhogy a kereskedői életmód egyenlő a természetben az élősködő életmóddal. Azért, hogy ez az élősködő életmód ne tegye tönkre a gazdaságot és a társadalmat, kötelező jelleggel a kereskedőket és az iparosokat CÉHEKBE szervezték. A Céhes rendszer már jóval a középkor előtt létezett. A Céhes rendszerek mögötti elgondolás az, hogy ne jöjjenek létre monopóliumok. És ez működött is, amíg meg nem szüntették.

---

A fejlődés még a világ számára sem fizikailag sem spirituálisan sem társadalmilag nem hozott több jót mint rosszat. Összességében patikamérlegre helyezve, a "fejlődés" végeredménye, hogy jobb lett volna inkább nem fejlődni. Lehet még mindig medve bőrben rohangálnánk és vadászni - gyűjtögetni kellene, de legalább boldogok lennénk. És akárhogy is nézzük, a legnagyobb ateisták is egyet értenek abban, hogy az ember létének, ha van értelme, akkor az az, hogy BOLDOG legyen.

Tegye mindenki a szívére a kezét, és kérdezze meg magától. Tényleg őszintén boldog minden nap?

Persze jönnek majd a kommentek, hogy "de nem lehetünk minden nap boldogok". Ezt szerintem minden ősközösség kikérné magának. Ezen kívül ezt is érdemes mérlegre helyezni, hogy hány napot vagyunk stresszesek, kimerültek, depressziósak, idegesek és betegek, és mennyi napon vagyunk igazán boldogok, felszabadultak, egészségesek.

Anonymus