Miért árulná el bárki is Az Úrat 30 ezüstpénzért?

Nem a 30 ezüst volt a valódi oka...

Iskárióti Júdás zelóta volt és egyszerűen rá akarta kényszeríteni a Messiást arra, hogy paterolja el végre a rómaiakat. Ők ui. azt várták, hogy a Megváltó majd fegyverrel szabadítja fel Izraelt és visszaállítja a szabad zsidó királyságot. És mivel nem akart tovább várni erre, így ezzel a lépéssel akarta elérni, hogy végre cselekedjen. Talán ő lepődött meg a legjobban, amikor nem az általa elvárt módon történtek a dolgok...

Júdás nem volt Zelóta.

Soha nem is folyt bele ilyesmibe, Judás tolvaj volt és szerette a pénzt ahogy az irásokbó ki is derül hogy szivesen lokodott a tanitvánok által összegyüjtött pénzből, és nála volt ez a kis dobozka.

(János 12:4–6) 4 Ám Iskariót Júdás, az egyik tanítványa, aki arra készült, hogy elárulja őt, így szólt: 5 „Miért nem adták el ezt az illatos olajat háromszáz dénárért, és miért nem adták a szegény embereknek?” 6 Ezt azonban nem azért mondta, mintha a szegényekkel törődött volna, hanem mert tolvaj volt, és nála volt a pénztartó, és elszedegette a beletett pénzt.

Júdeában az első században a zelótáknak nevezett erőszak-csoportosulás a zsidók függetlenségéért küzdött a római elnyomás idején. Leghevesebb hívei a szikáriusok vagy tőrös férfiak néven váltak ismertté. Onnan kapták ezt a nevet, hogy a ruhájuk alá rejtették a rövid kardjukat. Elvegyültek a jeruzsálemi ünneplő tömegben, és elvágták az ellenségeik torkát, vagy hátba szúrták őket.

A Cselekedetek 21:38 feljegyzése szerint egy római parancsnok igazságtalanul azzal vádolta Pál apostolt, hogy ő volt a 4000 ’tőrös férfi’ vezetője.

előbb vádolták ezzel Pált mint Júdást, aki csak magán szorgalomból tolvaj volt.

zelóták helytelenül Fineás példáját használták fel arra, hogy megpróbálják igazolni saját tevékenységeiket.

s Júdásba nem szó szerint Bújt bele Sátán.

Sajnos némely verset igy lehetne értelmezni de mindig a szövegkörnyezetet is meg kell vizsgálni mielőtt valamit kijelentünk

Sátán magasabb rendű élőlőnyként sok érdekes dolgot tud tenni, nem véletlen irja :

(2Korintusz 4:4) 4 akik között ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye.

Ez nem azt Jelenti hogy az emberek fizikailag vakok, hanem szellemileg nem látnak dolgokat, mert Sátán igy intézi a dolgokat, és akiknek nyitva van a szivük Sátán befogadására azt hamar megtudja téveszteni.

Ezért van az hogy a pontos ismeret tartja távol a keresztényeket a rossz dolgoktól mert Ismerik az Ördög taktikáit.

"Ezért van az hogy a pontos ismeret tartja távol a keresztényeket a rossz dolgoktól mert Ismerik az Ördög taktikáit."

Az összes keresztényt, vagy csak a kedvenc felekezeted keresztényeit?

" Ám Iskariót Júdás, az egyik tanítványa, aki arra készült, hogy elárulja őt"

Milyen tökkelütött pap írta ezeket a sorokat? Maga János semmi esetre sem írhatta, mert hát ugyan honnét tudta volna, hogy mire készül a Júdás?

" miért nem adták a szegény embereknek?” 6 Ezt azonban nem azért mondta, mintha a szegényekkel törődött volna, hanem mert tolvaj volt, és nála volt a pénztartó, és elszedegette a beletett pénzt. "

Ez a párja. Honnét tudja, hogy nem e a szegényekkel törődött? Honnét jön az, hogy tolvaj volt? Hátha tényleg elosztogatta a felesleget a rászorulóknak?

Amikor valaki írni akar egy könyvet, egy regényt, először is el kell döntenie, milyen nézőpontból láttatja a dolgokat. Lehetek saját magam a főhős és egyes szám egyes személyben elmesélem a sztorit, de ekkor gondoskodni kell arról, hogy miképpen jutnak a tudomásomra a dolgok és nem mondhatok teljes képtelenségeket. Annak is megvan a módszere, ha mással meséltetem el, de ekkor is van korlát, a magyarázó részletekre ki kell térni.

Júdás alakját annyi rosszindulattal mesélik el, már előre tudják, hogy árulkodni fog, ha azt kérdezi, miért nem adták a szegényeknek, akkor ő biztosan magának akarja azt a valamit és a tolvajsága is furcsa, az ilyesmi hamar kiderül, miért ő volt a pénztáros, ha tudták, hogy tolvaj? Tudják róla, hogy lopkod, mégsem váltják le?

Bizonyítatlan vádak, megelőlegezett sejtések, nekem úgy tűnik, még az is lehetséges, hiszen a Biblia nem rendőrségi jegyzőkönyv, hogy nem is Júdás árulkodott, hanem csak rákenték az egészet. Furcsa a János ennyire rámászik Júdásra, de mégsem tesz ellene semmit, ha egyáltalán valóban János mondja ezeket a szövegeket, mert ez, hogy előre látja, hogy Júdás áruló lesz, ez arra enged következtetni, hogy esetleg hazugság az egész, egy pap toldja be a szöveget ötszáz, vagy ezer évvel Krisztus után, mert gyengének találja a Judás elleni 'vádakat' a Bibliában.

" Júdásba nem szó szerint Bújt bele Sátán. "

Hát akkor hogyan? Kérlek meséld el, milyen a sátán, hogyan tud bújni, miképpen kell akkor érteni? Tessék, tisztázzuk a dolgot, milyen a szó szerinti és milyen az, amikor nem szó szerinti a bújás? Honnét vette ezt a János, meg a Lukács?

Kár, hogy Júdás nincs meghallgatva, ő nem mondhatja el a véleményét, de Júdás szövege veszélyeket rejthet, legjobb, ha meg sem nyikkan és simán elviszi a balhét.

"(2Korintusz 4:4) 4 akik között ennek a világrendszernek az istene megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye. "

Ez így tényleg elég kevés, mert kellene a szövegkörnyezet, kik között, melyik világrendszer, milyen istene vakít és miért, hogyan, minek? Valami lehetne a jó hírről is, mit világít meg a dicsőséges fény, ami átragyog?

Úgy értelmezzük ezt, hogy a sátán praktikája miatt a nem hívők elméje vak, nincs se ragyogás, se jó hír, se dicsőség, de még csak megvilágosító fény sem, ami ez esetben nem is csoda, ha egyszer vakok rá.

" szellemileg nem látnak dolgokat, mert Sátán igy intézi a dolgokat"

Ments Isten, hogy dolgokat lássak! Hátha a Sátán intézi őket?

" akiknek nyitva van a szivük Sátán befogadására azt hamar megtudja téveszteni"

Hűha, ez komoly. Én ezennel tök bezárom a szívem, se be, se ki, még rácsot is teszek rá képletesen persze.

" a pontos ismeret tartja távol a keresztényeket a rossz dolgoktól mert Ismerik az Ördög taktikáit."

Szegény Júdás, neki nem volt pontos az ismerete, így ráfaragott. Igaz, ő nem volt még keresztény, csak egy toplák tanítvány, aki még messze van a kereszténnyé válástól, mert ahhoz el kellett volna olvasnia, mit ír János, meg Lukács erről a dologról, mit ír a kereszténységről, mit írnak arról, mit mondott a Jézus, mert ő biztosan pontatlan volt, ezért is csaphatott le rá az ördög a taktikájával. Az világos, hogy nem várhatta ki, amíg János megírja az evangéliumát, de talán megkérdezhette volna tőle a pontos ismereteket, mert úgy tűnik, a János kente. vágta az ördögi praktikákat, igazán kiokosíthatta volna a többieket, Jézust is beleértve, akkor nem kajolják be az ördög trükkjeit.

Pontosság, hmm, nekem tetszik. Tessék, meséld el ezt pontosabban, igen, igen, csak semmi ködösítés, tessék részletezd pontosan a 'dolgokat', beleértve az Ördög taktikáit, amiket bizonyára jó keresztényként pontosan ismersz, hiszen az távol tart téged a rossz dolgoktól ugyebár.

A kedves hívek még mindig nem látják az ellentmondást, amit már a kérdező is említett és mások is az első oldalon, csak másolgatják ide az idézeteiket a Bibliájukból, mintha ezek egy ateistának bármit is jelentenének. :)

Még mindig nem értjük a dogmát, hogy Júdás miért volt mindenáron egy piti kis tolvaj, aki eldorbézolta az összegyűjtött pénzt, miközben látta, hogy Jézus valóban Isten.

Ha én találkozom egy faszival, aki sétál a vízen, feltámasztja a halottakat és meggyógyítja a vakokat és a mozgássérülteket és azt mondja nekem, hogy a tolvajok a pokolban fognak örökké szenvedni, mert ő Isten fia és hát ha valaki, akkor ő már csak tudja, hogy mennek ezek a dolgok. Szóval, ha van jópár ilyen élményem, akkor csak abbahagyom a lopást, ha másért nem is, akkor a mennyei örök életért és boldogságért, nem?

Az meg megint egy másik, hogy ha tudták róla, hogy milyen, akkor miért ő volt a 12 tanítvány közül a pénztáros? :D

Nem kellett volna kidobni a Mennyi Tanodából, ha reménytelen kleptomániás volt?

Megint egy másik dolog, hogy ha így volt elrendelve, hogy Júdásnak el kell árulnia Jézust, mert a próféciának mindenáron be kell teljesednie, akkor hol volt itt a szabad akarat? Akkor Júdás miért bűnös, ha Jézus kereszthalála kívánatos volt?

"Milyen tökkelütött pap írta ezeket a sorokat? Maga János semmi esetre sem írhatta, mert hát ugyan honnét tudta volna, hogy mire készül a Júdás?"

-->Semmilyen pap nem írta, teljesen értelmetlen ilyet feltételezni. A János evangélium keletkezésekor a katolikus papság még gondolatban sem volt. János mint szemtanú írja le azokat az eseményeket, utólag visszatekintve, sugalmazás alatt.

A konkrét kérdésre pedig válaszolva: A gazdag és Lázár példázatának a végén Jézus éppen arról tanított, hogy a csoda sem minden esetben győzi meg az embert. Másrészt, a korabeli vallási vezetők elismerték Jézus csodáját, de istenkáromló módon úgy vélték, hogy ördögök fejedelme által teszi azokat (Mt 12,14). Nem csak az evangéliumban, hanem a későbbi zsidó irodalomban is van fogódzó erre a gondolatra. A babiloni Talmudban is utalálst találunk Jézusra, ahol azzal vádolják, hogy varázslást művelt, és félrevezette Izráelt. Tehát azért, mert Júdás magának Jézusnak volt a tanítványa, és látta a csodákat, attól még ugyanúgy lehetett hitetlen. Az evangéliumból egyértelmű, hogy Júdás pénzsóvár ember volt, (Jn 12,6), ebből a lelkületből adódóan valószínű osztozott a korabeli rabbinikus felfogásban, akik hatalmi Messiást vártak, olyat, aki majd leveri róluk a római igát, és visszaállítja Izráel dicsőségét. Jézus azonban egyértelművé tette, hogy Ő ilyet nem fog csinálni. Innentől fogva teljesen világos, hogy miért nem érdekelte már Júdást az Üdvözítő.

Zakarás jövendöléseiben egyébként megjelent ez a 30 ezüst pénz, mint egyfajta előkép, amennyire az Urat becsülték (érdekes, hogy Júdás szó szerint beteljesítette ezt az előkép jellegű próféciát, amikor templomba a papok elé dobta a 30 ezüstpénzt):

"Az Úr pedig ezt mondta nekem: Dobd a kincsek közé ezt a becses díjat, amire engem becsültek! Fogtam tehát a harminc ezüstöt, és odadobtam az Úr házának a kincsei közé" (Zakariás könyve 11,13)