Mi értelme a Bibliának, ha a benne leírtakat nem szó szerint kell értelmezni, úgy hogy még értelmezési útmutatást se adnak hozzá?

@Kérdező

A Bibliát elsődlegesen nem a 21. század emberének írták, hanem a kortársaknak, ők meg tisztában voltak az ókori műfajokkal, így tudták értelmezni, nem volt szükség konkrét használati útmutatóra, bár azért itt-ott fellelhetőek a szövegben is a hermeneutikai szabályok.

A kortársak még jól érették, hogy hogyan kell értelmezni például az apokaliptikus irodalmi alkotásokat, mi azonban, akik több ezer évvel később élünk, már magyarázatra szorulunk. Úgy vélem azonban ez nem csak a Bibliával van így. Az Íliászra is panaszkodnak, hogy nem értik, annyira elüt a 21. századi írásoktól. Nem véletlen, hogy abban a kiadásban, ami nekem megvan, külön jegyzetek vannak hozzá, amik segítenek az értelmezésben.

Tehát összességében nem a Bibliával van a probléma. Meg kell tanulni azokat a műfajokat, amik találhatóak benne, ismerni kell a történelmi hátteret, és értelmezhető lesz.

"Meglehet érteni elmélkedéssel Isten szellemének támogatása által."

Hát igen, ahhoz hogy elhidd, valamiféle külső kényszer hatása alatt kell állnod. De ez végül is ugyanaz, csak másképp fogalmazva.

"Nevezhetnénk tanmesék sorozatának is, de én például hiszek benne, hogy a szereplők egy jó része valóban létezett. "

Valóban az is, tanmesék sorozata. Se több, se kevesebb. Valóban van benne néhány valóságon alapuló történet feldolgozása, de erősen kiszínezve, eltúlozva, tanmesévé alakítva, különben nem szent könyv lenne, hanem történelemkönyv.

"Amúgy a Biblia magában is ad útmutatást, magyarázat nélkül. "

Ez legalább igaz. Bár ekkor felmerül a kérdés, hogy ki számára milyen jellegű útmutatást? :)

"Ezzel csak egy gond van: igazság csak egy létezik. "

Lokálisan valóban csak egy, mindenkinek saját igazsága van. Azonban ezek az igazságok egymástól eltérhetnek, akár szöges ellentétben is állhatnak egymással, ez egyénfüggő. Így viszont globálisan közel annyi igazság létezik, ahány ember, mert maga az igazság is értelmezés kérdése.

"És még valami: A Biblia nem mese, hanem valóság."

Ez is értelmezés kérdése csak. Bizonyos szempontból igazad van, legalábbis részben. Más szempontok szerint azonban valójában sokminden mást is tartalmaz: kitalált szereplők kitalált tetteit, korábban létezett szereplők kitalált tetteit, korábban létezett szereplők valós tetteit kiszínezve, és néhány esetben konkrét szereplők valósághű tetteinek leírását. Azonban ezek mind ugyanolyan köntösben vannak tálalva, mintha minden pontosan úgy történt volna meg, ahogyan az le van írva a könyvben. Ezért nehéz eldönteni háttérismeretek nélkül, hogy mi a valóság, mi a túlozás és mi a kitaláció a Bibliát alkotó történetek közül. Sok esetben még háttérinformációk ismeretében sem lehet eldönteni, hogy mi valós és mi nem, mert arról az időszakról nem maradt fenn más írásos emlék, tehát nem is létezik kellő mennyiségű háttérinformáció a dolog biztos eldöntéséhez. Persze, aki hinni akar, annak végül is tökmindegy, bármit elhisz, ami le van írva a Bibliában.

Aki viszont a realitások talaján áll, az jobb, ha a Biblia minden történetét szimbolikusan értelmezi, mert valójában ilyen céllal is íródott az egész. Ha így teszel, kevésbé is nyúlsz mellé az igazság szempontjából.

A Biblia megmagyarázza saját magát. A hibát azzal csinálják az emberek, hogy kiragadják a verseket a kontextböl, és inkább ragaszkodnak az emberi hagyományokhoz. Példa a karácsony.

Már mindenki tudja, hogy Jézus nem akkor született, már a pápa is tudja :) és mégis nagy pompával ünneplik.

A Biblia azt írja, hogy a lélek meghal, mégis a fordítottját állítják az emberek, aztán megy az égszakadás földindulás, ha valaki mer mást állítani, mint amit a teológiai iskolán tanítanak.

Mese nem marad, a történelem az archeológia bizonyítja hitelességét.

"az igazságok egymástól eltérhetnek, akár szöges ellentétben is állhatnak egymással"

Mondom, hogy ez nem igaz!

Csak olyan fordulhat elő, hogy valakinek az igazság egyik részlete fontos, másnak pedig másik.

Igazság maga csak egyetlen egy létezik - kérdés, hogy ki mennyit vesz észre és fog fel belőle, és ezt ő milyen színben vagy formában látja.

De ettől még, amit mindenki néz, az csak egyetlen dolog.

12:56-os válaszoló

A történelmi háttér valóban elengedhetetlen a Biblia értelmezéséhez, ez tény és való. Azonban azt már erősen megjérdőjelezem, hogy "kitalált szereplők kitalált tetteit, korábban létezett szereplők kitalált tetteit..stb" tartalmazná. Volt már ugyanis olyan, hogy nem a Biblia tévedett, hanem a történettudomány. Éppen ezért érdemesebb lenne inkább nyitva hagyni azokat a szakaszokat, amikre nincs történelmi bizonyíték, nem pedig egzaktul kimondani, hogy egészen biztosan nem hiteles. Egyébként, hogy mit értelmezünk szó szerint, és mit nem, azt a műfaji elemzés kapcsán lehet eldönteni, ezzel együtt én valóságosnak tartom a Bibliában leírtakat, és nem tartom mesének. Ha valaki azonban nem ért velem egyet, természetesen annak is megvan rá a lehetősége.

--------

A 15:55-ös válasz szintén téved. Nyilván valóban vannak benne olyan részek, amik közvetlenül Istentől származnak, például a Tíz parancsolat, de nagyrészt egyáltalán nem erről van szó. Több esetben az események után írták le a történeteket, Lukács evangélista még azt is megjegyzi, hogy forrásokat használt fel az evangéliuma összeállításához, tehát nem „Isten diktálta neki”. Másik művét - Ap.Csel - „sem Isten diktálta”, hanem ő saját maga szemtanúja volt az eseményeknek, és úgy írta le, ahogyan azt ő megélte. A sugalmazottság ugyanis nem nyomja el az írók személyiségét, műve magán viseli a szerzők jellegzetességeit, és bizony még ők is tévedhetnek a részletekben, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben az ihletettség nem a betűkre, hanem a szerzőkre hat, akik aztán a maguk módján próbálják továbbítani az üzenetet, és így lesz „a teljes írás Istentől ihletett”. A sugalmazottság ugyanis nem a szerzők nyelvtani készségét fokozza fel, hanem értelmét, hogy legjobb tudásuk szerint próbálják átadni az isteni üzenet lényegét.

"Volt már ugyanis olyan, hogy nem a Biblia tévedett, hanem a történettudomány."

Nem volt ilyen.

Olyan volt már, hogy egy bibliai szereplőt nem ismert a tudomány, aztán később mégis megtalálták.

NÉHÁNY szereplő tényleg valós a Bibliából, mint ahogy néhány helyszín is, és van néhány esemény is, amelyik tényleg megtörtént, de ezek már erősen kiszínezve vannak leírva.

Az vajon miért van, hogy a Bibliában az égvilágon semmi nincs, amit az akkori ottani halászok nem tudtak?

Tele van tévedéssel! Még az akkori tudósok tudása sincsen benne!

Ebből szerintem teljesen világos, hogy NEM sugalmazott... tudod, ha az lenne, akkor lenne benne jó pár még akkor föl nem fedezett dolog is, és MINDEN SZAVA IGAZ LENNE!

@21:48

"Olyan volt már, hogy egy bibliai szereplőt nem ismert a tudomány, aztán később mégis megtalálták."

-->Több volt az annál, hogy "nem ismerték". Egyenesen gúny tárgyává tették a Bibliát, hogy miféle dolog az, hogy Babilon utolsó királyának Belsazárt teszi, holott a görög forrásokban Nabonid szerepelt, ha jól tudom. Aztán amikor rátaláltak arra az i.e. 6. századi leletre, ami igazolja a király létezését, és régensségét, akkor elhalkultak. Ugyanez volt Ninive esetében is. Asszem talán Náhum volt az, a próféta, akire gúnyolódva rámondták, hogy csak az ő fejében létezik, szintén feltárák Ninivét. Ugyanezt eljátszották az Ószövetség könyveivel, hogy a papok írták, a héber írással kapcsolatos "tudományos" kijelentésekről már nem is beszélve. Mindegy, nem sorolom most ezeket.

"NÉHÁNY szereplő tényleg valós a Bibliából, mint ahogy néhány helyszín is, és van néhány esemény is, amelyik tényleg megtörtént, de ezek már erősen kiszínezve vannak leírva."

-->Te honnan tudod, hogy ki vannak szinezve? Josephus például amikor Keresztelő Jánosról beszél, mélyen hallgat annak messianisztikus küldetéséről. A te szemedben talán ez olybá tűnhet, hogy akkor az evangélisták "szinezték" ki János történetét, azonban ha figyelembe vesszük, hogy Josephus farizeus volt, és hogy a rómaiaknak írta a könyvet, akkor sokminden világossá válik. Többek közt azis, hogy Dániel jövendöléseinek az értelmezésekor miért hallgat a vas birodalomról - naná, hogy azért, mert Rómát jelképezi. Itt azonban nem a Biblia van kiszinezve, vagy homályba burkolózva, hanem maga a történetíró írta meg a saját nézőpontjából a történeteket. Ez azonban nem ritkaság az ókori történetírásban. A Kleopátrával és életével kapcsolatos kijelentések - melyeket halála után jegyeztek le - sem teljesen mind passzolnak. Sokat lehet hallani arról, hogy gyönyörű volt, mások szerint nem a szépségével hódította meg a férfiakat, hanem az eszével. Most megint azt mondják, hogy szép volt. Tehát elég értelmetlen dolognak tartom, hogy a történelmi forrásokat kényük-kedvük szerint értelmezve rámondják a Bibliára, hogy "kiszinezett", holott azért a történetírás is hagy némi kivetnivalót.

"Az vajon miért van, hogy a Bibliában az égvilágon semmi nincs, amit az akkori ottani halászok nem tudtak?"

-->Ugyanazért, amiért nincs szó benne Kínáról sem. A Biblia kinyilatkoztatásként adatott, annak pedig az a jellegzetessége, hogy csak a lényeget mondja el, azokat, amik üdvtörténeti szempontból fontosak, és Isten népével kapcsolatosak. Palesztina földrajzát általában csak annyiban érinti az Újszövetség, amennyiben Jézus megtisztelte a jelenlétével valamelyik települést.

"Tele van tévedéssel! Még az akkori tudósok tudása sincsen benne!"

-->Mai értelemben vett tudósok nem léteztek, csak filozófusok, bölcsek. Pál egyébként idéz némelyeket az Újszövetségben, ha jól tudom.

"Ebből szerintem teljesen világos, hogy NEM sugalmazott... tudod, ha az lenne, akkor lenne benne jó pár még akkor föl nem fedezett dolog is, és MINDEN SZAVA IGAZ LENNE!"

-->Hát, ezt beszéld meg a fudnamentalista vallásos emberekkel, én nem tartozom közéjük oké? A Biblia szerzői nem a szavakra, hanem a szvak mögött épülő lelki tartalomra építettek. A részletek és a hámréteg nem fontos. Egy átlag ember a Tízparancsolatnak csak a betű szerinti jelentéseit látja, és még azt sem értelmezi helyesen. Jézus a hegyi beszédben - ahol a Tízparancsolat bizonyos rendelkezéseit magyarázta - azonban rámutatott, hogy helytelen ez a megközelítés, és elmagyarázta a parancsolatok mögötti lelki tartalmat magyarázni. Pál így szól a korintusi gyülekezetnek:

"A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít." (2Kor 3,6)

Ez a Biblia tanítása.