A szabad akarat kérdésén kívül még hol tagadják a hívők az ok és okozat összefüggését?

Sajnálom, hogy kiszállsz, mert szeretek veled vitatkozni.

Angolul sajnos nem tudok olyan színvonalon, hogy ilyesmit megértsek, talán még németül sem menne, pedig legalább egy évtizedet éltem német nyelvterületen. Azért lehet, hogy majd megnézem, tettem rá egy könyvjelzőt.

Egy időben programozó is voltam és valóban jól jön a true és false állítások mellet az or, not or, and, not and vagy az if, then, else állítás, amely ciklusba is szervezhető, már amelyik programnyelv tartalmazza ezeket.

Ez biztosan matematikai leírás és sejtem Russel mit mondhat a videóban.

Hát jó, a te analitikád ezek szerint tartalmaz olyan szavakat, amelyeket az enyém nem.

A leghatékonyabb programnyelvek sajnos nem bővelkednek az ilyen lehetőségekben, amit előfordult, hogy magam is hiányoltam már.

Úgy tűnik, elboldogulsz a saját módszereddel, illetve a vallásosak a saját módszerükkel, ezért ha az nektek jó, nekem is megfelel.

Egyszerűen én mást használok, bár a programozásban is tudtam volna követni a változásokat. Valamennyire persze ment ez de nem profi módon, azért is nem vagyok programozó, és ez a fura megfogalmazás is támogatja az elhangzottakat.

BUÉK

:)

Ja, BUÉK! :)

Egyébként még nem biztos, hogy kiszálltam, de egyelőre kiírtam magamból a legtöbb mondanivalót. Egy olyan hozzászólás-szörnyeteg megírása olykor több, mint egy órát is igénybe vesz nálam.

Helyes.

Russelt nem úgy gondoltam, hogy személyesen beszél a videóban, de még az is lehetséges lehetne, mert úgy cirka 40 éve halhatott meg, ha egyáltalán erről a Russelről van szó

[link]

A legvitatottabb műve, ami lényegében ide is tartozhat a Hatalom, amint látom magyarul is megjelent, de én sajnos nem olvastam, csak más művekben találkoztam ebből idézett részekkel.

Kezd érdekelni a dolog, mindjárt meg is nézem a videót.

Egyébként nekem sem megy egy szuszra egy válasz megírása, főleg ha gondolkodni is kell egy érv várható reakciójáról, de én éppen azt szeretem az ilyen beszélgetésekben.

Ez felveti azt, hogy ne hozakodjak elő kínálkozó érvekkel, ha nem mozgok biztonságosabb talajon, vagy legalább is utánanézek egy kicsit a háttérnek, nehogy belemásszak valamibe, amihez nem túlságosan konyítok.

A saját reakcióim is meglepnek néha, mert előfordul, hogy úgy tűnik, dühöngtem az válasz írása során, pedig lehet, hogy nevettem, máskor meg meglepően engedékeny vagyok.

Talán ez is ok-okozati összefüggés miatt van és a Sherlock Holmes féle indukció-dedukció módszert is mindig összekeverem egy idő múlva, hiába pontosítottam már többször is.

Holmes uis. azt állítja, hogy a nyomozati módszere dedukció, holott szerintem ellenkezőleg, inkább indukción alapul.

üdv

Nem videó, cikk, de jól sejtettem, kár ebbe belemásznom, ám talán az passzol ide valamelyest, hogy annak dacára, hogy elég jól tudok németül, előfordulhat terület, amivel nem is próbálkozom.

A németek ugyanis lehetséges, hogy a cikkben is említett nyugati kultúra sarkos képviselői, erőteljesen ragaszkodnak a szakszavaikhoz, amiknek pontos ismerete nélkül még nyomokban sem kisilabizálható a valódi értelem és a körülírást is utálják.

Náluk a homályos beszéddel nem sokra megy az ember, szeretik a dolgokat tisztázni, talán ezért is volt új a számukra Kaffka, akinek különösen az egyperces írásait szeretem, amely magyarul is roppant érdekes, de németül egyenesen sokkoló.

A cikkben a Hasse diagramot hosszasan tanulmányoztam, de az üres válasz, az 'empty set' talán csak egy hibakereső szubrutin számára lehet értelmezhető.

Az igaz és a téves kimenetek világosak, de hogy kapcsolófogalom nélkül miként lehet valami egyszerre igaz is, meg nem is azt nehéz lenyelni. Egyáltalán azt, hogy milyen aspektusban lehet ennek értelme, az nem világos a számomra, de persze azt én nem mondom, hogy a komputernek ez problémát okozhat, ha egyszer a fogalom bekerült a módszerbe.

Hasonló lehet a dimenzionálás, ami számunkra a tér meghatározásában megáll a háromnál, de a számítógép simán elvisel bármennyi dimenziót, a szeme sem rebben.

Persze ezek a dimenziók inkább ahhoz hasonlítanak, hogy van x ház, abban y lakás, azokban n szoba, amelyben f iratszekrény, melyekben k fiók, stb..., de találkoztam már térbeli modellel is, mit mondjak, meglepő eredményekkel.

Azt persze megértem, hogy az ilyen mondások, mint: 'a 22. század első pápája afrikai lesz', kimerítik a 'neither true nor false' fogalmát, de nem világos előttem ez a jövőre vonatkozó állítás miként nyerhet ma tartalmat.

Ez a módszer talán csak a jövőre vonatkozó esélyszámításban kaphat létjogosultságot, hogy fenti lehetőségre mekkora esély van, de ezt az input adatok betáplálásával és elemzésével el lehet érni, szerintem felesleges egy inplicit vizsgálat beiktatása. Ha mondjuk a katolikus egyház híveinek a számának a gyarapodása ebben a régióban valószínűsítő tényező, akkor azt lehet súlyozni, mint kritériumot, de külön eljárásként, vagy fogalomként bevezetni meglepő problémakör teheti csak indokolttá.

Mint programozás iránt érdeklődő, nem zárhatok ki egy alternatív logikára épülő módszert, de ennek szükségessége és hasznossága csak akkor célszerű, ha meghatározott célja és/vagy értelme van és ez elkerülhetetlenül szükséges, továbbá a szorgos hibakereséssel meg lehet arról győződni, hogy azt vizsgáljuk, amit szeretnénk, vagy az eredmény értelmes tartományban leledzik és különféle ismert számításokkal bebizonyítjuk a módszer helyességét.

A cikkből ez számomra nem derült ki, ha mégis benne volt, akkor megköszönném, ha felvilágosítanál.