Miért szól be minden hívő, ha pentagrammát, Mjöllnirt vagy egyéb nem-keresztény jelképet viselek? Ha ennyire tartják tiszteletben az ember szokását, akkor miért várják el, hogy őket tiszteletben tartsa mindenki?

"Azért itt reagálnék arra válaszolóra is, aki itt fél oldalon át a metálról ömlengett: a metálosok sem toleránsabbak egyik vallásnál, vagy zenei stílus képviselőinél sem. Ha mondjuk a jelenlegi divat szerint öltözve mennék be egy metálos helyre, tutira kinéznének, és ez még csak a jobbik eset. Egyszerűen süt belőlük az undor és a gyűlölet minden olyan teremtény iránt, aki nem osztja a depressziós sötét világnézetüket és a gyászruházatukat. (Tisztelet a kivételnek) És olyat se láttam még, hogy egy metálos nem a sajátjai közül válasszon párt, vagy barátokat magának. Ugyanolyan belterjes közösség, mint maguk a fanatikus keresztények."

No, akkor tovább ömlengek erről annyit, hogy "azt sem tudod, miről mondasz hülyeségeket". A darker szubkultúrával annyi a kapcsolatod, hogy néha látsz pár egyedet az utcán. Amíg fél szót nem beszéltél velü(n)k, addig a legjobb lesz, ha megválogatod, miket mondasz rólu(n)k. Amiket ugyanis itt leírtál, azok pont azok a hülye sztereotípiák, amik nem igazak, mégis remekül tartják magukat a társadalom nagy részében. Ez pedig nem a mi, hanem a mélyen tisztelt magyar társadalom hibája.

Kérlek, ne beszélj hülyeségeket, és ne állíts be megfellebbezhetetlen igazságként olyan sztereotípiákat, amiknek a valósághoz köze sincs. Esetleg beszélgess el pár darkerrel anélkül, hogy támadó éllel azonnal leszólnád a kultúránkat... Meg fogsz lepődni.

Ezért mondtam, hogy tisztelet a kivételnek, akinek nem inge, ne vegye magára. Ettől függetlenül így sem voltál túl meggyőző, mivel sajnos ismertem párat. A kedvenceim pl azok, akik a Blahán odamennek az emberekhez és pénzt meg cigit lejmolnak.

Viszont van egy olyan sanda gyanúm is, hogy aki egész évben holloweeni jelmezt visel, az csak szeretne egyéniségnek tűnni (mintha nem lenne elég feltűnő, hogy már a csapból is vámpírok meg vér folyik). Mert könnyebb fölvenni egy maskarát és eljátszani egy szerepet, mint kifejleszteni egy személyiséget.

A reakciódon is látni.

Megpróbálom érzékeltetni: Én Magyarországon élő magyar nemzetiségű vagyok, de ha valaki fikázza a magyarokat, nem veszem fel, mert tudom, hogy a kritika elsősorban olyan magyaroknak szól, akik valamiben vétkesek voltak a kritikus felé. Ha én azonosulnék a magyarsággal, akkor bizony nagyon fájna. Neked is hasonló okok miatt fáj, ha megszólják a sérthetetlen szubkultúrádat, mert elsősorban egy eljátszott szerep vagy, nem pedig Önmagad.

Ismétlem, akinek nem inge, az nem veszi magára, aki viszont magának akaszt céltáblát a nyakába, az ne csodálkozzon, ha rálőnek.

"Ezért mondtam, hogy tisztelet a kivételnek, akinek nem inge, ne vegye magára."

Itt dől be az egész, mert kijelentetted, hogy mindannyian vámpírmániás, gyászruhás hülyék vagyunk, akik a Blahán tarhálnak, aztán meg benyögsz egy olyat, hogy "tisztelet a kivételnek". Ez pont olyan sztereotípia, mint ami a cigányokkal szemben él: a magyarok 99%-a utálja a cigányokat, de persze mindenkinek van legalább egy "rendes cigány" ismerőse, aki a "barátja". Namost, ha majdnem mindenkinek van "rendes cigány" ismerőse, akkor biztos hogy "az összes cigány lop, csal, verekszik"?

A baj az, hogy az ún. "kivételek" többen vannak, mint azok, akik szerinted beleesnek az "alap"-kategóriába. Ezt te nem veszed észre, de így van. Mi is jut eszedbe a metálosokról? Az, hogy a Blahán tarhálnak, ugye? Meg hogy húúú, mert gyászruhában járnak, és vámpírimádók. Rögtön egy negatív dolog, mert szembetűnő...

Elárulok egy dolgot magamról: én Ásatrú vallású vagyok, és egy kulturális hagyományőrző egyesület tagja is egyben. A 30 tagunk 90%-a metálos, és kb. úgy is néz ki, ahogy az általad leírt sztereotipikus "vámpír": hosszú haj, fekete ruha, Mjöllnir, satöbbi.

Az egyik tagunk nemrég egy kellemetlen ügybe keveredett, mert korábban poénból feltett a netre pár véres fotót, meg saját maga által írt vámpír-novellát, valamint azt is megosztotta a T. Nagyérdeművel, hogy érdeklik az okkult dolgok. Erre valami idióta feljelentette a srácot a rendőrségen, miszerint ő egy elmebeteg, aki vámpírnak képzeli magát, és vámpírszektát működtet... Szóval az egyesületünknek a rendőrségen kellett beszámolnia arról, hogy nem, mi nem vagyunk vámpírszekta, nem áldozunk csecsemőket teliholdnál, és egyébként is egy békés baráti társaság vagyunk, akik nyaranta túrázni járnak a hegyekbe, és tábortűznél dalolásznak Korpiklaani-dalokat. Merthogy ez a valóság, és ilyen formában senki sem tud belénk kötni. Normális, felnőtt emberek vagyunk, dolgozunk, tanulunk, szabadidőnkben pedig szeretünk összejárni, és túrázni a természetben. Ennyi. Szerintem ha az illető feljelentő akár csak egy hétvégi túrnkra is eljött volna, látta volna, hogy mi a valóság, de ezt nem tette meg. Talán mert a lelke mélyén ő maga is tudta, hogy csak az alaptalan gyűlölet beszél belőle. Szomorú...

"Viszont van egy olyan sanda gyanúm is, hogy aki egész évben holloweeni jelmezt visel, az csak szeretne egyéniségnek tűnni (mintha nem lenne elég feltűnő, hogy már a csapból is vámpírok meg vér folyik)."

Tudod, metál már azelőtt volt, hogy ezt a Tvájlájt-sz*rt kiadták volna. Szerintem a mi fajtársaink 99%-a röhelyesnek tartja ezt az egész vámpír-mizériát, ami nem jó másra, mint hogy páran meggazdagodjanak rajta. Nem szabad összekeverni a dolgokat.A tömeghisztéria-keltés nem újkeletű dolog, és mivel a tinilányok mindig is fogékonyak voltak erre, hát a marketingesek ki is használják. Most éppen a Patiszon az ügyeletes szépfiú, tíz éve, mikor én voltam tini, DiCaprio volt az. Nincs ebben semmi új, most éppen egy vámpírsztorit fújtak fel, korábban ilyen volt a Harry Potter. A téma majdnemhogy mindegy, csak nagyot üssön.

"Mert könnyebb fölvenni egy maskarát és eljátszani egy szerepet, mint kifejleszteni egy személyiséget.

A reakciódon is látni."

Láttál már engem élőben? Meglepődnél... Azon is, hogy mi a szakmám, és azon is, hogy hogy nézek ki. Nem vagyok tizenéves, maradjunk annyiban. Felelős beosztásban vagyok, nyilván nem mászkálok a munkahelyemre Dimmu Borgir-pólóban. Sőt...

A személyiségi része már érdekesebb téma: furcsa, hogy itt mindenki egymásra mutogat a témában. A fekete szín, a bőr és a fémek viselete nem azt jelenti, amit a társadalom nagy része beleképzel. Nem a halálkultusz miatt alakult ki, és semi köze a személyiség kifejezéséhez. Pont ez a lényeg benne: ez egy egyenruha, és azt jelzi, hogy az illetőt nem érdeklik a felszínes dolgok, mint pl. a divat. Rajtunk nem fogják szétkeresni magukat a ruhaboltok, bevásárló-központok...

Az egyenruha nem jelent mást, mint a hátat fordítást az anyagi világ hívságainak. Ilyen értelemben hasonlít a szerzetesrendek egyenruháihoz. Pont ugyanaz a célja: elkülönülés, illetve üzenet a világnak arról, hogy hogyan gondolkodik az illető. A nem-metálosok is ezt csinálják, a különbség pusztán annyi, hogy míg őket a média és a divattrendek irányítják, addig a metálosokat nem.

Ajánlom a témában:

http://www.youtube.com/watch?v=HHe4cjvHejQ&feature=related

Elsősorban 6.00-tól, illetve:

http://www.youtube.com/watch?v=RzYBQ2yctyA&feature=related

Elsősorban 2.20-tól...

"Megpróbálom érzékeltetni: Én Magyarországon élő magyar nemzetiségű vagyok, de ha valaki fikázza a magyarokat, nem veszem fel, mert tudom, hogy a kritika elsősorban olyan magyaroknak szól, akik valamiben vétkesek voltak a kritikus felé. Ha én azonosulnék a magyarsággal, akkor bizony nagyon fájna."

Bocs,de ez önellentmondás. Most vagy azonosulsz a magyarsággal, vagy nem. Ha azonosulsz, akkor neked is fáj az, ha pl. Slota az egész magyarságot kollektíve szidja, amibe te is beletartozol. Amint valaki nem úgy fogalmaz, hogy "XY felvidéki magyar politikus egy idióta", hanem úgy, hogy "minden magyar idióta", az igencsak kinyitja a bicskát, és elkezded védeni a sajátjaidat, azt pedig, aki rosszat mond rád, utálni. Ez a "fordítsd oda a másik orcádat is" egy hülye keresztény módszer, legjobb lenne az egészet elfelejteni. Ninc értelme az olyan sztereotípiáknak, hogy "minden XY idióta, persze vannak kivételek". Ha már vannak kivételek, akkor nem lehet minden egyes XY idióta, ha pedig mégis általánosítasz, akkor te magad is nevetségessé válsz. Számomra nem tud hiteles lenni egy olyan ember, aki "tisztelet a kivételnek, de..."-vel kezdi a mondókáját.

"Neked is hasonló okok miatt fáj, ha megszólják a sérthetetlen szubkultúrádat, mert elsősorban egy eljátszott szerep vagy, nem pedig Önmagad.

Ismétlem, akinek nem inge, az nem veszi magára, aki viszont magának akaszt céltáblát a nyakába, az ne csodálkozzon, ha rálőnek."

Ó, mert te aztán tényleg tudod, hogy ki vagyok, jobban, mint én. Grat az éleslátásodhoz, tényleg.

Ismétlem, ha bajod van valakivel, akkor menj oda hozzá, és kizárólag neki mondd el, mi nem tetszik a viselkedésében (pl. a Blahán a lejmolóknak), ne pedig arctalanul és névtelenül küldj el minden egyes metálost a fenébe, hogyaztán amikor összedől az érvelésed, odabiggyessz egy "akinek nem inge"-kezdetű frázist. Sajnos sok olyan helyzet van, amikor igenis a te inged az egész, mert hiába nem elsősorban neked szól a sértés, mivel te is benne vagy a "nagy kalapban" - legyen szó akár magyarokról, akár metálosokról, akár bármilyen más csoportról - akkor téged is megsért az, aki általánosít. Szóval szerintem takarékoskodj az általánosításokkal.

Ha már így belelendültünk, akkor reagálnék ismét. Az előző alkalommal azt írtam, hogy a "kedvenceim" azok, akik a Blahán "tarhálnak", nem azt, hogy mindegyik.

De ha gondolod, vedd föl ezt is, Te dolgod. Mellesleg, bár semmi nem tartana vissza abban, hogy személyesen őket oltsam le, teljesen fölösleges lenne - ők választották az utcapatkányok életét, ezért őket köpi le a társadalom.

A cigány kérdésbe kizárólag privátban vagyok hajlandó belemenni.

A társaságotok dolgát sajnálom, és elárulom, hogy az ilyen feljelentős dolgokat én sem tolerálom. Szánalmas az olyan ember, aki más tönkretételére fordítja az idejét ahelyett, hogy önmagát építené.

De talán nem sértődsz meg, ha azt mondom, hogy ez, vagy valami hasonló várható volt. Itt önmagamat idézem korábbról: ha valamilyen szerepet fölveszel, akkor a környezeted annak fog látni, akként fog kezelni. Most őszintén, Playboy-os minitopban, nyuszifülekkel táncikáló kislányokról mi jut eszedbe? Valószínűleg nem az, hogy kemény kétkezi munkával keresi a kenyérre valót.

A tvájlájtos szarsággal tisztában vagyok, (most hogy Harry Potter felnőtt és kiderült, hogy kicsi a cerka, Hermionét meg lekapták borotválatlanul, kellett valaki más helyettük:)

Tehát a lényeg a lázadás lenne a média, a divat ellen?

Talán a Manson meg a Slipknot nem egy divat? Szerintem ugyanannyira divat, mint mondjuk egy dj bárány, csak más körökben. És azzal a különbséggel, hogy míg az utóbbi csak önmagában csinál szart, a manson teljesen elmebeteg, és negatív példát mutat elsősorban tinédzserkorú emberkéknek, akikről köztudott, hogy a legbefolyásolhatóbbak. Az kormányok dolga lenne az ilyet elásni a legmélyebb diliház katakombáiba, de pillanatnyilag sajnos a mindent megengedő liberalizmus is "divat".

"Rajtunk nem fogják szétkeresni magukat a ruhaboltok, bevásárló-központok... "

Azért nem hinném, hogy a ruháitokat magatok szövitek a kis házirokkán, meg talán a bőrkabátnak valót sem ti cserzitek.

Ez még apáink generációjának sajátja volt, közöttük is inkább az olyanoké, akik ott voltak Woodstockban, és virágmintás Wolkswagenekkel járták az USA-t.

Amúgy maga a lázadás is érdekes dolog: mivel a lázadó éppenhogy az általa utált dologra, vagy annak kikkerülésére szenteli minden figyelmét, ezért pont az erősödik meg általa. Ezért lehetséges az, hogy sok sztár, "celed" úgy válik ismertté és sztárolttá, hogy közben valójában mindenki utálja őket. Mert birtokolják az emberek figyelmét.

Írásod amúgy alátámasztja azt, amit először írtam, hogy közösségetek igen belterjes, pl: "30 tagunk 90%-a metálos", vagy "fajtársaink".

És most jön, amiben tényleg nem értünk egyet.

"Bocs,de ez önellentmondás. Most vagy azonosulsz a magyarsággal, vagy nem. Ha azonosulsz, akkor neked is fáj az, ha pl. Slota az egész magyarságot kollektíve szidja, amibe te is beletartozol."

Induljunk ki abból: azt, hogy én magyar vagyok, nem én választottam. Annak születtem. Úgy gondolom, amit nem én választok, azért nem kell felelősséget vállalnom. Én elsősorban Én vagyok, és csak sokadjára magyar. Számomra a többi általam nem ismert magyar is ugyanolyan idegen, mint bárki más a világon, a közös csupán annyi, hogy egy országban élünk, és egy nyelvet beszélünk. Tehát lehet, hogy verbálisan a szidalom engem is ér, de nekem ezt egyáltalán nem kell magamra vennem.

Arról nem is beszélve, hogy hol érdekeljen az, hogy x kilométerre tőlem, egy másik országban ki mit pofázik. Amíg ő személyesen engem nem kezd el sértegetni, addig számomra minden kollektív szidalom hatástalan. És hogy miért? Íme:

[link]

Ezért nem aktuális a "fordítsd oda a másik orcádat is" beírás, ugyanis az én arcom egyszerűen nincs jelen ebben az ügyben, sőt nem vagyok benne "a nagy kalap"-ban sem, és talán látható, hogy az érvelésem sem dőlt össze, annak ellenére, hogy a nevemet és az arcomat továbbra is megőrizném.

Csak egyetlen mozzanat erejéig szólnék bele ebbe az egyébként valóban érdekes eszmecserébe, mert ez felkeltette a figyelmem, és úgy gondolom, érdemes reagálni rá egy kicsit:

"Talán a Manson meg a Slipknot nem egy divat? Szerintem ugyanannyira divat, mint mondjuk egy dj bárány, csak más körökben. És azzal a különbséggel, hogy míg az utóbbi csak önmagában csinál szart, a manson teljesen elmebeteg, és negatív példát mutat elsősorban tinédzserkorú emberkéknek, akikről köztudott, hogy a legbefolyásolhatóbbak. Az kormányok dolga lenne az ilyet elásni a legmélyebb diliház katakombáiba, de pillanatnyilag sajnos a mindent megengedő liberalizmus is "divat"."

Ezzel csupán annyi a baj, hogy a "negatív példa" meghatározása egy nagyon ingoványos terep, és ha tényleg kormányszintű fellépés lenne az ilyenek ellen, akkor bizony nagyon sokan hullanának a kasza alatt, mindenhonnan. No de menjünk sorban:

Ki is állapítja meg a negatív példát, és mi alapján? Abban gondolom, egyetértünk, hogy az anorexiás p*csavillantó "celebek" és egyéb idióták szerinted is negatívnak számítanak - akárcsak minden olyan illető, aki pusztán azzal lesz "sztár", hogy orbitálisan buta és ezt még hangoztatja is. No, akkor nyilván ezek ellen is fel kell lépni.

Helyes, ebben még egyet is értünk - viszont biztos lesznek, akik védenék még az ilyeneket is, és egyes esetekben tán még lehet is némi igazságuk. Jöhetnének például azzal, hogy aki valóban értelmes, az már tiniként is csak röhög az ilyeneken.

Ez ez érv pedig alkalmazható mellesleg az elborultabbnak látszó (itt a hangsúly) metálbandákra is. Mert bár tényleg van egy-két olyan illető, aki TÉNYLEG zakkant és nem csak megjátssza, a többségnél ez szimpla hatásvadászat. Cannibal Corpse-ék például, akik az undorító albumborítóikról hírhedtek, kereken ki is jelentették, hogy ha egy borítójuk nem vált ki közfelháborodást a nem-metálosok között, akkor az nem egy jó borító. Ugyanakkor viszont a szubkultúra túlnyomó többsége tisztában is van ezzel, meg a többi hasonlóval, és tudja, mire megy ki a játék. Vannak ugyan tényleg zakkantak a metálosok között is - de a többségi társadalomban is. Tartok tőle, ezt nem lehet elkerülni sehol sem.

Visszatérve pedig az eredeti kérdésre, hogy ki határozza meg a negatívat - vannak ugyan dolgok, amikben úgy-ahogy el lehet érni egy szélesebb konszenzust, de mindig lesznek akár elég sokan is, akik máshogy gondolják, mert ugye ízlések és pofonok. Akkor ugyan hogyan lehetne valóban igazságosan meghatározni, mi is a valóban negatív is tiltandó? A bigottabb keresztényeknek pl. az egész metál, mint olyan, az, és a sátántól való, akárcsak a szerepjáték. Az iszlám szerint minden alkohol és minden szerencsejáték is. Az egyszerű emberek ízlése között pedig ugye szintén nagyon széles eltérések adódhatnak.

Szóval ez itt a baj: hogy tényleg meglepően kevés az olyan dolog, amiben szinte mindenki egyöntetűen egyetért, hogy az bizony tényleg negatív, és kerülendő. Ha pedig nem lehet meghatározni a célcsoportot, fellépni se lehet ellene.

Pardon, ez még lemaradt:

Ellenben az értelmes és józan ember valahogy mégis felismeri a legtöbb kerülendő dolgot, és kerüli is. A leguniverzálisabb megoldás tehát egyszerűen az lenne, hogy mindenkit értelemre és gondolkodásra, józan toleranciára és a megértésre törekvésre, a dolgok átlátására neveljünk, és máris nagyon egyszerűen és frappánsan megoldottuk ezt az egyébként valóban komplex és összetett problémát.

Válasz a mozzanatig beleszólónak tőlem, a kötözködőstől:)

"Ezzel csupán annyi a baj, hogy a "negatív példa" meghatározása egy nagyon ingoványos terep, és ha tényleg kormányszintű fellépés lenne az ilyenek ellen, akkor bizony nagyon sokan hullanának a kasza alatt, mindenhonnan." - "Abban gondolom, egyetértünk, hogy az anorexiás p*csavillantó "celebek" és egyéb idióták szerinted is negatívnak számítanak - akárcsak minden olyan illető, aki pusztán azzal lesz "sztár", hogy orbitálisan buta és ezt még hangoztatja is. No, akkor nyilván ezek ellen is fel kell lépni."

Ez pontosan így van, hullanának mint a férgek. És valóban, mindenhonnan.

"aki valóban értelmes, az már tiniként is csak röhög az ilyeneken."

Ebben nem teljesen értek egyet, mégpedig azért, mert minden embernek más-más életkorban jön meg az esze. Ennek a legfőbb oka az, hogy a közvélekedéssel ellentétben az emberek nagyon-nagyon más szintekről indulnak.

Vannak, akik jó anyagi háttérrel rendelkező családba születtek, kifogtak normális, szeretetben élő szülőket, akik jóesetben bölcsebbek az átlagnál, és nem sztereotípiákra nevelik rá a gyerekeket, hanem valóban az életre készítik fel.

Vannak olyanok, akik a testvéreikkel marakodnak pár falat kajáért, miközben az apa börtönben ül, az anya k.rválkodik, és olyanok is vannak, akik zsarnoki szülők szigora alatt eminens kitűnő tanulókká válnak, de az életről, az élet örömeiről szerzett tapasztalatuk nulla. Én úgy hiszem, ez jócskán kihat az értelemre, mert bár mindenki tiszta lappal születik, a tapasztalatok igen hamar elkezdik alakítani a személyiséget. Egy torzult személyiség pedig egyszerűen nem bír ugyanazzal az értelemmel, mint egy egészséges.

Ezek csak kirívó példák voltak, de a lényeg az, hogy ekkora különbségeket egyszerűen nem lehet tinédzserkorra behozni, és utána is csak iszonyatos akaraterővel, sok éves munkával.

Többek közt ezért is írtam le, hogy mennyire befolyásolható ez a korosztály. Lehet, hogy egy negatív példa az utolsó csepp a pohárban ahhoz, hogy egy bizonytalan, ingatag személyiségű valaki visszafordíthatatlanul káros dolgot kövessen el.

Ehhez csak egy plusz megjegyzés: az ember felelőssége a saját sorsa iránt az életkorral fokozatosan növekszik, a teljes tehetetlenségtől a teljes önállóságig. Többek közt ezért is mentem bele ebbe a vitába, hogy elmondjam, aki egy beszabályozott közösség eszméitől várja a boldogulást, legyen az nemzet, szubkultúra, satöbbi, az még korán sem ért el ennek a személyiségfejlődésnek a csúcsára.

"Szóval ez itt a baj: hogy tényleg meglepően kevés az olyan dolog, amiben szinte mindenki egyöntetűen egyetért, hogy az bizony tényleg negatív, és kerülendő. Ha pedig nem lehet meghatározni a célcsoportot, fellépni se lehet ellene."

Ez kérlek azért van, mert az emberiség elfelejtette, hogy honnan jöttünk. Mindenféle isteni próféciával próbálja megmagyarázni, hogy az ember isten különleges műve, aki több, felsőbbrendűbb az állatnál, a korona legékesebb gyémántja. Szerintem ez nem így van. Ezen bolygón bizony minden ember ugyanúgy része az állatvilágnak, ugyanazok az ösztönök, vágyak, indulatok vezérelnek, mint bármelyik másik fajt, avagy a különböző embertípusokat. Kizárólag az intelligencia és a tudatosság magasabb szintje különböztet meg bennünket tőlük.

Ezzel azt akarom mondani, hogy a fő szabályok minden esetben ugyanúgy érvényesek.

A hiba a Mátrixban ott van, hogy a különböző vallásokat és kultúrákat nem ezekhez igazították, hanem az embert próbálják olykor megalapozott, olykor légből kapott szabályokhoz igazítani.

Tehát ha rá akarunk jönni, hogy mi a helyes, akkor egészen a gyökerekig kell visszamennünk, lekaparva magunkról minden tanult és berögződött szokást, vallást, reakciót és világképet, és a legbelső ösztönökből építeni újjá mindent.

Ezért nem értek egyet ezzel a "mindenkinek más a helyes" liberalista dologgal, mert valójában mindössze egyetlen helyes út létezik. Lehet persze más irányba is próbálkozni, a kísérlet úgyis be fog dőlni. "A törvény nem ismerése nem mentesít a felelősségvállalás alól."

Ha van időd olvasgatni, ajánlom figyelmedbe a következő linket:

[link]

Talán ez az egyetlen dolog, amiről valóban azt gondolom, hogy kollektív.

Válasz a közbeszólótól :)

Teljesen igazad van abban, hogy mindenki más körülmények között nő fel, és ez kihat az értelmi szintjére. Ezért is mondtam, hogy "az értelmesebbek" - valamint azt is, hogy ezért lenne a legjobb, leguniverzálisabb megoldás, ha mindenkit egyszerűen értelemre és józanságra nevelnénk.

Amihez persze gyökeres változások kellenének mindenhol, és éppen ezért egyhamar sajna nem lehet számítani rá.

Ettől függetlenül azonban továbbra sem hiszem, hogy a kaszálás lenne a célravezető, mert ha nem a megfelelő ember lövi be a célcsoportot, akkor mint már mondtam, sok olyan célpont is kieshetne, akikkel pedig TÉNYLEG nem volt gond, csak az adott illető begye nem bírta.

Egyetértünk abban is, hogy a boldogulás és önállóság kinek-kinek a saját dolga. Nemzet, szubkultúra, miegyéb, amiket felsoroltál, ötleteket, fogódzkodókat, útbaigazítást adhatnak csak, de végül mindenkinek magának kell összeállítania magát. :)

Egyetértünk az emberiség helyét illetően is ezen a bolygón, viszont ebből az még nem derült ki, hogy szerinted melyik is az az egyetlen helyes út? A könyvajánlót köszönöm, mindenképp el fogom olvasni elejétől a végéig, mert érdekesnek tűnik az egész, ahogy elnézem, de most itt együltő helyemben ez nyilván nem fog menni. :) (Viszont hogy jön egy amúgy látszólag értelmes könyvbe Ron Hubbard neve? Vagy ez nem _az_ a Ron Hubbard?)