Ha a pápa elismerte az evolúciót, akkor ő mitől keresztény?

Látom kérdező, te azt se tudod, hogy mi a kereszténység, meg azt sem, hogy mit tanít az egyház...

A keresztény azt jelenti, hogy krisztusi, tehát Jézus tanítását követi. Ennek semmi köze az evolúció elfogadásához vagy a nem elfogadásához.

Azt meg már vagy tízszer leírtam én is és mások is az itteni kérdésekhez, hogy a Teremtéstörténet nem egy természettudományos szempontú írás, és soha nem is volt az. A Biblia pedig nem egy könyv, hogy akkor ez alapján semmi minden allegorikus, hanem több könyv alkotja, rengeteg szerzővel és más-más műfajokkal. Ehhez még hit sem kell, csak egy kis jártasság az irodalomban.

09:35-ös válaszoló

"Aha! Szóval az a keresztény, aki szerint nincs evolúció. Világos.

Ezek szerint Darwin előtt az egész kereszténység értelmetlen volt, mert akkor még nem lehetett az evolúcióról vitatkozni. Az első keresztény pedig Darwin egyik tanára volt, aki szerint hülyeség volt az egész elmélet, amit a tanítványa kitalált."

----------------------------------

-->Nézzük a feltevéseidet sorjában.

1. A "keresztény" szó görög eredetije a "Christianos", aminek jelentése: Krisztus-követő. Aki pedig Krisztus követője, az hisz Neki - aki a Szentírás tanítása szerint a Teremtő Isten, (Ján 1,1-3; Kol 1,16). A Szentírás szerint Krisztus a szavával teremtett, a semmiből. Amikor a Mester a földön járt, akkor az életében is bebizonyította, hogy neki elég pusztán a szava ahhoz, hogy valamit el tudjon érni. Javaslom, hogy olvasd el Máté evangéliuma 8. fejezetét ezzel kapcsolatban. Egy pogány ember - egy római százados - ismerte ezt el, és meg is indokolta, hogy miért hisz benne. Nos, ha valaki nem hisz abban, hogy Krisztus szavában teremtői erő van - ami a bibliai hit alapja, - akkor miben hisz, ha ő kereszténynek tartja magát, miben áll az ő kereszténysége? Jézus maga mondja: "Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, a ki az igazságból való, hallgat az én szómra." (Ján 18,37). Egyébként meg ami még rácáfol az evolúicióra, az magának a Teremtéstörténetnek a szövege. Ha figyelmesen elolvasod, akkor ott az mondja az Ige, hogy "Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat" (Gen 1,21 - SZIT). A "fajtájuk szerint" kifejezés ismétlődik még ugyanebben a versben mégegyszer. Szerinted véletlen, hogy így ihlette a Szent Lélek Mózest? Szerintem nem, mert Krisztus előre látta, hogy kétségbe fogják vonni a teremtést, ezért már itt jelezte, hogy kiforrott fajokat teremtett, és nincs átmenet köztük!

2. Ami pedig Darwint illeti: Ő csak eleinte volt keresztény, de fokozatosan eltávolodott Istentől. Amikor már evolúcionista lett, akkor teljesen ateista volt, véleménye tehát nem mérvadó. A Szentírás nem tanít az évmilliós evolúciós-folyamatról, sem pedig a fajok közötti átmenetről.

Parcipan bizonyára a Jelkenések könyvét is szó szerint veszi, különben, aligha méltó a keresztény névre. Ha a hétfejű fenevad és társai nem jönnek ki szó szerint a tengerből, akkor hazug az egész Biblia.

Én valószínűnek tartom, hogy Parcipan véleménye nem feltétlenül ügydöntő a kereszténység fogalmának meghatározásában.

A katolikus dogmatikának nincs és soha nem is volt gondja a Szentírás nem szó szerinti értelmezésével. Mi több, a szó szerinti értelmezés elsősége kifejezetten modern (XIX. századi) jelenség, ami jellemzően az Egyesült Államokban elterjedt fundamentális protestáns felekezetekre jellemző.

Ezzel szemben a katolikus egyház akkor is és most is a Biblia exegézisének legalább négy különböző szintjén értelmez:

– szó szerinti,

– allegórikus/szimbolikus

– erkölcsi

– eszkatologikus

A fentiek közül általában a szó szerinti számított e legkevésbé fontosnak. Továbbá ebből az is következik, hogy egy adott szöveg értelmezésének több szintje is lehet, mindegyiken más és más jelentéstartalommal, még akár az is előfordulhat, hogy szó szerinti értelmezés nem is lehetséges adott esetben, tisztán átvitt értelmű.

Vagyis az egyháznak általában nincs problémája azzal, hogy az ismeretek bővülésével a Szentírás egy adott részének értelmezése megváltozik, a katolikus teológia nyitott a változásra, ahogyan az újonnan szerzett ismeretek új megvilágításba helyezik a szöveget.

Vegyük például Bellarmin Róbert bíboros 1616-os kommentárját Galilei írásairól:

„Ha valóban létezik hiteles bizonyítása annak, hogy a Nap helyezkedik el a világ középpontjában, a Föld pedig a harmadik mennyben, és hogy nem a Nap kering a Föld körül, hanem a Föld a Nap körül, akkor az ennek ellentmondani látszó szentírási szövegek értelmezésénél nagy gonddal kell eljárnunk, és inkább mondjuk azt, hogy nem tudjuk értelmezni azt, mintsem, hogy a bizonyítás téves. Ám ez nem egy olyan dolog, amit elkapkodhatnánk, és a magam részéről nem fogok hinni ezen bizonyítékok létezésében, míg azt meg nem mutatják nekem.”

@szp72

A Jelenések könyvét nem szerencsés felhozni példának, mert az apokaliptikus mű, ami köztudottan szimbólumokkal dolgozik. A vadállatok az apokaliptikus irodalolomban mindig valamilyen hatalmat, birodalmat jelképeznek. De ezt nem én találom ki, hanem magukban az iratokban van meg ez a magyarázat. A tengerből feljövő hétfejű vadállat minden esetben Rómának volt a jelképe.

#36-nak

Az őstörténet képletessége mellett legalább ugyanannyi érv szól.

1. Önellentmondó: Mikor történt az állatok megteremtése az asszony előtt vagy után?

2. Mesés: beszélő négylábú nagyon ravasz álnok kígyó.

3. Vicces: Isten kisérletezik, nem tud egyből jó segítőtársat teremteni az embernek.

4. Az ókori világképet tükrözi, a világ nem ilyen. Lásd a képet:

[link]

#38 Hasonló gondolatok merültek fel bennem is.

A poén az, hogy ha megkérdezed őket külön-külön, mindkettő azt fogja mondani, hogy a Biblia egyértelmű és félreérthetetlen. ( ͡° ͜ʖ ͡°)

Sziasztok!

Nagyon érdekesek a válaszok.

Az jutott az eszembe, hogy ugyanezért a kijelentésért még régebben pont az egyház küldte volna máglyára az embert.

Érdekes, hogy mi - mennyire tud változni.