Realista, egyetemet végzett, akár műszaki végzettségű emberek mégis hogy lehetnek vallásosak?

Egy tudós azért lehet vallásos,mert ember.

Az ember pedig olyan,amilyen.

Attól mert valamit képlettel le lehet írni,még ésszel nem biztos hogy fel is tudjuk fogni.

Nem mondom,hogy a vallásos ember buta,csak a vallásos ember nem hiszi,hogy ez az egész a véletlen műve.

Én pedig abban hiszek,hogy a véletlen csodákra képes és erre pedig bizonyíték is van. (Nem vagyok tudós)

> Mi köze az iskolázottságnak a valláshoz?

Van hozzá köze. Minél kevesebbet tudsz annál többet kell pótolnod hittel. Valaminek a tudása kizárja azt hogy hited legyen róla. Például a középkori nézet szerint a föld lapos. Ez egy hit volt. Ha tudod hogy gömbölyű akkor a lapos földben való hit nem lehetséges.

Szóval a tudás és a hit között van egy összefüggés. Aki azt állítja hogy a kettőnek nincs hatása egymásra az téved.

A mai modern eszközöket bolondbiztosra csinálják, mintha idiótáknak készülne, a használatukhoz nem kell ész, a megtervezésükhöz viszont igen. Az semmit nem jelent, ha vesz valaki egy telefont, mert az az okos, nem ő.

A tanultság azért akadálya a vallásosságnak, mert egy ismeretekben bővelkedő ember egyrészt nem vesz be akármit, hiszen a Biblia és ezen keresztül a keresztény vallás tanai hemzsegnek a természettudományos tévedésektől, a valószínűtlen naív mesék meg csak mosolyra érdemesek egy értelmes ember számára.

Másrészt viszont aki sokat forgolódik a tudomány berkeiben, előbb, utóbb elsajátít egyfajta gondolkodásmódot, racionális hozzáállást és nem fogad el mindent bizonyítékok hiányában, mivel mindent meg lehet és meg is kell kérdőjelezni.

Két ellentétes felfogás ütközik, két teljesen ellentétes módszer és az általatok emlegetett példák esetén is kizártnak tartom, hogy egy művelt, intelligens ember ugyanúgy elhiggye a vallás maszlagait, mint egy primitív, tanulatlan ember.

Ha vallásos is valamilyen fokon, egészen más nézetei kellenek, hogy legyenek, ha egyáltalán ragadt rá valami az egyetemen és nem libáért vette a diplomáját, vagy pusztán melegedni járt oda.

Szerintem mindenki beszéljen csak a saját nevében.

"Minél kevesebbet tudsz annál többet kell pótolnod hittel."

Minél többet tudsz, annál inkább rá kell jönni, hogy mennyi mindent nem tudsz. Istent létét nem zárja ki semmiféle tudományos elmélet, ismeret.

"Biblia és ezen keresztül a keresztény vallás tanai hemzsegnek a természettudományos tévedésektől"

A vallás nem egyenlő a Judeo-krisztianizmussal. Másrészt a biblia nem tudományos mű. Aki ilyen szempontból nézi az nincs tisztában az egésznek a lényegével. Mondjuk az ószövetség nálam is kiveri a biztosítékot, de nem a mesék miatt, hanem erkölcsi szempontból. Akkor már inkább Magyar népmesét olvasok. Erkölcsi szempontból 1 klasszissal jobbak, emberségesebbek.

"aki sokat forgolódik a tudomány berkeiben, előbb, utóbb elsajátít egyfajta gondolkodásmódot, racionális hozzáállást és nem fogad el mindent bizonyítékok hiányában, mivel mindent meg lehet és meg is kell kérdőjelezni."

Nagyon helyes. A hit viszont nem állítás. Egyik az alma, a másik meg a körte. Van akinél mindkettő jól megfér.

A hit remény valamiben, ami több az anyaginál. Valamiben ami nem kötődik az anyaghoz. Vagy legalábbis a materialista anyag felfogásban meghatározotthoz.

Nagyon széles lehet a vallásosság skálája. Gondolom statisztika nem készült róla, de tudtommal minden valamire való tudós valamilyen szinten foglalkozott istennel. Nem vetették el élből, aztán jutottak amire jutottak. Persze ők komoly embernek számítanak a szakterületükön, nem amolyan felületes szakbarbárok.

"Minél többet tudsz, annál inkább rá kell jönni, hogy mennyi mindent nem tudsz. "

És akkor ? Ezt olyan nehéz elviselni?

"Istent létét nem zárja ki semmiféle tudományos elmélet, ismeret. " Mivel istent mindig oda rakják,amit nem ér el a tudomány, és valószínű mindig is lesz olyan dolog.

Másrészt viszont isten létét sem indokolja semmi, az ember saját lelki problémáin kívül.

Bár végül nem is tudom mit jelent az,hogy isten,mert maguk a hívők se tudják pontosan megfogalmazni, nincs róla egységes kép.Nem lenne ideje más-más nevet adni,ha már ennyiféle van?

""Minél többet tudsz, annál inkább rá kell jönni, hogy mennyi mindent nem tudsz. "

És akkor ? Ezt olyan nehéz elviselni? "

Nem. Ez válasz volt 1 állításra, amely szerint a tudás hiányát pótolják hittel.

"Másrészt viszont isten létét sem indokolja semmi, az ember saját lelki problémáin kívül. "

Ha ebben illetékes vagy, akkor biztos igazad van. Én ezzel nem így vagyok.

Mellesleg a materialistáknak nincs is lelkük, pusztán kémiai és biológiai folyamatok zajlanak bennük. Lényegében mint a kiborgok minimális gépi implantátummal.

"Bár végül nem is tudom mit jelent az,hogy isten,mert maguk a hívők se tudják pontosan megfogalmazni, nincs róla egységes kép.Nem lenne ideje más-más nevet adni,ha már ennyiféle van?"

Legtöbb fogalmunkkal így vagyunk. Az egész egyszerűekkel is. A lényeg, hogy aki hisz az tudja. Aki meg nem hisz annak tök mind1, hogy miben nem-. Ahány ember annyiféleképpen értelmez fogalmakat. Mindenesetre tényleg jó lenne pontosabban meghatározni, hogy miről is vitázunk. Én mondjuk megtettem itt a valláskritika kat-ban néhányszor, pontosan azért, mert nem követek egyetlen vallást sem.

No, az igen. Tehát aki vallásos = hüly., ostoba, tudatlan, aki pedig ateista = értelmiségi, felvilágosult, értelmes ember?

Ez egy eléggé buta világkép barátom. Attól, hogy calaki vallásos nem lesz buta, és attól, hogy valaki ateista nem lesz okos.

Érvelsz e mellett azzal, hogy ha még véletlenül tanult ember is valaki, akkor sem hisz a teremtéstörténetben, vagy a noé történetében, míg ellenben a tanulatlanok lám mennyien elhiszik.

---

Namost, azt tisztázzuk, hogy az egyetem vagy bármilyen iskola semmiféle tudást nem ad, csak jól informáltságot. Nem fogsz többet tudni iskola után mint előtte, csak több információd lesz, ami alapján a tudásodat felépítheted.

Egészen a felvilágosodás (elsötétülés) koráig ezt minden egyetem és valódi tudós, professzor, bölcs és filozófus hangsúlyozta és beleverte a diákokba. Nem tudást kapnak, csak információt, ismeretet arról, amit eddig megismertünk a világból.

Erre egy jó kis filozófiai bölcselet létezik: Mond el és elfelejtem, mutasd meg, és megjeegyzem, hagyd hogy én csináljam és soha el nem feledem.

Az első kettő az amit iskolában megkapsz, nem több nem kevesebb.

Ezen kívül a hit és a hiszékenység nem ugyan az. A hit egy kapocs, a híd Isten és ember között. A hívő nem hiszékenységre építi ezt a kapcsolatot, mivel az megingathatatlan Tudás, hogy Isten létezik, a hite abban van, hogy Isten figyel szavaira és Isten védelme, áldása, kegyelme őt is eléri.

A noé bárkája, teremtéstörténet, egyéb csodás elemek a bibliában, vagy más vallások ezen történetei sem a hiszékenységre épülnek, hanem tudàsra és a hitre. Az hogy neked az égvilágon semmit nem jelentenek ezek a történetek a te gondod. De a te tudatlanságodat kivetíteni a világra és madat mint a mindenség mércéjét alapul venni, miszerint aki te nézeteidet valja az értelmes, aki nem az buta... Eléggé nagyképűség.

---

Másik csodás kijelentésed:

"Másrészt viszont isten létét sem indokolja semmi, az ember saját lelki problémáin kívül."

Ez a te nézőpontod, csak egyet sosem értek. Ha nem tudsz valamit vagy legalább is nincs információd valamiről, akkor miért vitázól róla, és miért teszel ilyen felelőtlen kijelentéseket.

Lerövidítem neked a dolgot, hogy ne legyen annyira hosszú, remélem így is értrni fogod.

Alapvetően minden élőt a dns határoz meg. Az embert is. A dns nem élő, az egy nagyon is materiális dolog, voltaképp egy rendkívül bonyolult, tömörített információ. Az élet van belekódolva. Két kérdés merül fel: véletlenül létre jöhet e ilyen bonyolult információ, és ha igen, akkor ez önmagában elég e?

A helyzet az, hogy arról beszélünk, hogy egy shakespear mű jöhetett e véletlenül létre, tehát a betűket dobáljuk és sorba rendeződhet e ilyen formában?

Jön a tudós: Igen hisz statisztikailag lehetséges....

És elkezd értekeznina végtelenről, mintha tudna a végtelenről bármit is. Ha a hívőnek Isten az adu, akkor a materialistának a statisztika és a végtelen.

Ok, legyen, végtelen próba és összeáll. Elég e ez önmagában?

Kiderül, hogy nem elég. A dns-hez olyan kiszolgáló környezet kell, amit ma sejtnek hívunk. A kettőnek egyszerre kellett megjelennie. De a sejt léte kizárja a végtelen próbálgatást, mert jó dns nélkül elpusztul és oda az élet.

A tudomány persze erre nem válaszol, lógva hagya a kérdést, hogy most akkor Isten vagy földönkívüli idegen lények teremtették e az életet.

Tök mindegy. Az élet nem alakult ki véletlenül. És bármi amihez hozzányúlunk a tudomány területèn nincs olyan dolog, ami ne vezetne el egy Inteligens tervezettséghez.

Azok a tudósok lesznek vallásosak, akik a jól informáltságot tudásra váltották. Nem tud elmenni mellette, mert mindenhol intelligenciába botlik.

Anonymus

Kedves Anonymus, látványosan nem értesz az abiogenezis kérdéséhez, úgyhogy inkább olvasd el előtte innen a 69. választ

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Másrészt, ha a tudománynak az abiogenezis leírására nem is lenne semmiféle hipotézise (ami nincs így), akkor sem lenne ez érv isten mellett, mivel ez egész egyszerűen a rések istene, továbbá nem feltétlenül célszerű, ha egy kérdés magyarázatánál nem a meglévő adatokból indulunk ki, hanem újabb, teljesen igazolatlan ámde még komplexebb folyamatok, entitások létezését vetjük fel.

Mit jelent a "látványosan nem értesz hozzá", miből szűrted ezt le? Csak mert röviden írtam le amiről mondtam, hogy röviden lesz leírva? Vagy mert nem írtam neked egy 180 oldalas doktori disszertációt a gén működésérő, teológusi szemléletmóddal?

Tènyleg kíváncsi vagyok.

Egyébként mellébeszéllsz. A beidézett szöveg mire pedig hivatkozol, nos lehet, hogy a linkelt témában odaillő volt, de itt mellébeszélés.

Mivel nem az a lényeg, hogy a sejt vagy a dns hogy működik, ez csak egy szemléltető példa volt arra, hogy a tudós ember folyamatosan az inteligens tervezettségbe botlik. És a dnstől elindulva az ember rendkívül bonyolult felépítettségéig túl sok a véletlen.

Véletlenül felrobbant valami lett az univerzum, véletlenül csillagok keletkeztek a gázfelhőkből, véletlenül ezek köré bolygók rendeződtek, véletlenül megfelelő távolságba kerültünk a naptól, véletlenül volt víz, véletlenül megjelent az élet, véletlen, véletlen, véletlen...

Mi pedig igazi mázlistának érezzük magunkat, hogy ennyi véletlen ellenére még itt vagyunk.

És mindezen rengeteg véletlent persze bizonyítani nem lehet, mert ezek hipotézisek, mondjuk magyarul, találgatások. Higyem ezt el egy világban, amely a hazugságra épül és ez alól nem kivétel a tudományos közélet sem.

Persze mindezt úgy hidjem el, hogy nem a hírnévért találnak ki dolgokat, hogy nem a szenzáció hajtja őket, hogy nem a pénzért csinálják. Ellenben a vallás az milyen piszkos és csúnya.

Tudod a kettő között az a különbség, hogy a tudomány ellenőrizhetőség nélkül tud hazudni, a vallás viszont az emberben él, bármelyik ember ki tudja javítani a vallási hibákat, merrt minden emberben ott van az Isteni erkölcs, amelyeket olyan "buta kitalációk" adnak át többségében mint a noé történet, vagy a teremtéstörténet. Ez emberi, ezért nem lehet kiirtani.