Ma mi a vallás értelme?

A buta ember inkább a templomba járjon, mint rossz társaságba, ilyen szempontból pozitív hatása van. Amíg kontroll alatt lehet tartani az egyházat, addig nincs különösebb probléma a vallásokkal. Akkor van gond, ha az egyház a kezébe kaparintja az irányítást is - lásd európai középkor, vagy egyik-másik arab vagy perzsa állam a közel-keleten.

Olyan szempontból viszont negatív, hogy mindenféle sületlen meséket hitet el a gyengébb reálképességűekkel a valóság megismertetése helyett. Még ez sem lenne baj, de az ilyen emberek szülőkként a gyermeküknek is ezeket a vallási mítoszokat tanítják, mint egyetemes igazságot.

Ugyanaz ma is a szerepe, reményt ad az embereknek és hitet, hogy nem egy káoszban élünk, hanem minden tudatosan felépített, a világ nem csak bűn és fertő, ott van az isteni jó is. Emellett pedig még mindig szerepet játszik egy-egy közösség, gyülekezet összetartásában.

Igen, valóban sok háborút vívtak vallásos indíttatásból, de a legtöbbjüknek igazából köze sem volt a valláshoz, ugyanamiatt a kapzsiság miatt vívták, mint az összes többit, csak ráhúzták, hogy 'mi most téríteni megyünk', mert a 'megyünk gyilkolni és lopni' nem hangzott volna olyan jól.

Én személy szerint nem vagyok vallásos, de meg tudom érteni azt, aki igen. Ha úgy vesszük, én is hívő ember vagyok. Hiszek a biológiában, az evolúcióban és a körforgásban.

Szerintem először is fontos leszögezni, hogy a vallás nem összekeverendő a hittel. A vallás az ami megmondja, vagy meg szeretné mondani hogyan kell hinned. Inkább egy kontrolláló tényezőnek írnám le, mint a hit kiteljesedésének.

A baj szerintem azzal van, hogy mindegyik vallás túlságosan szélőséges nézetekhez ragaszkodik és tele van dogmákkal, nem beszélve az ellentmondásokról, amikre hiába hívja fel az ember a figyelmet, a butaság(mert nem érti/nem látja át) vagy az önteltség(én nem tévedhetek) nem engedi, hogy reálisan vizsgálják a dolgokat. A probléma gyökerét pedig az okozza, hogy szentül meg vannak győződve arról, hogy amit régen emberek írtak le az 100%-ban pontos és hiteles és ezen szent iratokat mind a mai napig nem vizsgálták felül. Az ember ugye NEM tévedhetetlen, ezért nem is értem miért veszik biztosra, hogy a régi iratok megbízhatóak, ha még csak arra sem veszik a fárdatságot, hogy felül vizsgálják a felmerülő, általában ateistáktól származó (milyen ironikus:) kritikákat, kérdéseket.

Sok vita után gondolom te is hasonló megállapításra jutottál, mint én: A logika és érvelés nem igazán az erőssége a vallásos embereknek (tisztelet a kivételnek!) ami újfent csak alátámasztja és elősegíti a tévhitek terjedésének lehetőségét. Úgy vélem ezen emeberek csak a logika megismerése útján léphetnének ki a mókuskerékből és döbbenhetnének rá: A vallás megvezeti őket. Hangsúlyoznom kell, hogy NEM a hittel van a probléma, hanem az azt irányítani(méghozzá elég rosszul) próbáló szervezetekkel, a vallásokkal.

Ezzel el is érkeztünk a kérdésedhez: mi értelme a vallásnak? Igazából lehetne értelme, ha nem ebben a formában működne, mint most. Lehetne a hitre építve egy jó kis közösséget kialakítani, akiknek egységesen ugyan azt tanítanák. Ha minden rosszat elveszünk a mai vallásokból vajon mit kapunk eredményül?: Erkölcsös életfilozófiát. Ez szerintem nem olyan rossz dolog, de a mai vallási nézetek ezt beszennyezték olyan logikátlan ellentmondásokkal, amit csak azzal tudnak megvédeni, hogy ki ne vegyék belőle, hogy dogmatizálták őket. Aki ezeket piszkálja az bűnt követ el minden vallásban, ezt pedig egyetlen hívő sem szeretné önként vállalni. Viszont kívülállókra a vallásosak nem hallgatnak. Egész okosan ki van ez találva...

Ha jobban megvizsgáljuk a dolgokat, észrevehetjük, hogy az ellentmondások mind visszavezethetőek egy-egy dogmára.

Az erkölcsi gondolatokat senki sem vitatja, ezzel senkinek nincs semmi baja, ezek lehetnének egy új hit alapjai. A többi mind mehet a kukába, mert nyilvánvalóan emberek tették bele - megjegyzem nem véletlenül - és az esetleges hibáikat egy mindet felülbíráló rendelettel próbálták elfedni, melynek neve: Dogma.

Ha jobban meg szeretnénk érteni a vallás lényegét, szerintem ketté kelle választani a már korábban említett

vallási dogmákra és erkölcsi életfilozófiára. Az erkölcsöt nem kell magyarázni. A dogmák pedig, miről is beszélnek? A keresztényeknél:

- Nem vagy szabad és soha nem is leszel

- Nincs szabad választásod semmiben

- Bűnben születtél és vezekelned kell egész életed alatt azért amit el sem követtél, ráadásul az idő ami alatt helyre kell hoznod a "bűnöd" korlátozva van. És még ő a szeretet Istene? :)

- Az életet élvezni bűn

- Ne légy egyéniség, a tömegből kilógni újfent bűnnek számít

stb...

Mind azt próbálja az emberekbe súlykolni tudat alatt, hogy ők nem szabadok, soha nem is voltak, ne legyen saját véleményük, tegye mindenki azt amit a másik. Az életet nem élni és élvezni kell, hanem túlélni és közben szenvedni, mert akkor érzed igazán, hogy élsz... :(

Ezeket megkérdőjelezni pedig bűn, mert állítólag Isten így rendelet és kész, ami valójában azért jó a vallási vezetőknek, mert befolyásolhatják az embereket vele és félelemben/kétségben tarthatják őket.

Nekem ez a véleményem a vallásról, bár az előttem szólókkal is részben egyetértek.