Az ateistáknak milyen tévtanításaik vannak?

Kedves dexter morgan!

Válaszomat azon érvrendszer mentén adtam meg, melynek lényege a mindennapok megélése valamely szemléleti rendszerben. A vallásnak minden olyan gondolata tévtanítás, amely létezőnek hisz valamit, ami nincs és szemléletét, mindennapjait - a vallásos ember - e szerint rendezi be. Tehát amiben benne él. Minden politikai rendszer hibás, ami egyoldalúságra, egyneműségre, egyfajta szemléletre törekszik, még a demokrácia is. Ilyen értelemben, a politikai szemléletek, mint ateista szemléletből eredő gondolatok lehetnek tévtanítások, amelyek szerint egy társadalomban élni kell. Mint ahogy a túlzott liberalizmus ugyanolyan káros a társadalom szempontjából, mint egy következetes haszonelvűség, ezért ez is tévtanításnak fogható fel, mint egy keresztényi szemléleti mód. Arisztotelész pl. elítélte a demokráciát, mint olyan államberendezkedést, ahol bárki hatalomhoz juthat, ha elég szavazatot kap. Szerinte a legüdvözítőbb az alkotmányos monarchia, ahol erre kiválasztott emberek gyakorolják a hatalmat a nép fölött, a nép érdekében. Tehát a hibás politikai rendszerek

tévtanításoknak tekinthetők, mint az igazolhatatlan vallási elemek.

Kedves filoszmen!

Én azzal az állításoddal nem értek egyet, hogy a felsorolt politikai eszmerendszerek az ateizmusból erednének. A gyakorlatban megvalósúlt politikai rendszereknek nem az elv a lényegük, hanem a hatalom megragadása és megtartása. Igen, a gyakorlatban is megvalósult az ateizmus egy félreértelmezett változata a kommunizmus ideje alatt, de ettől még az nem a kommunizmus alaptétele.

Ezek a kérdések azért jönnek létre, hogy ne kelljen 1000x ugyanazt leírnunk?

Amúgy praktikus, thx :)

filoszmen

Vmit nagyon kutyulsz. Általad felsorolt politikai eszméknek alapvetően semmi közük nincs isten létéhez vagy nemlétéhez.

utilitarizmus ráadásul egy cselekvéselméleti fogalom,ami szerint az emberek cselekedeteit az örömelv hajtja.Igaz ez a szigorú keresztény etikával szembeáll,de egy utilitarista szellemű ember nyugodtan lehet teista, csak lazábban veszi a tanításokat.

valláshoz max annyiba kapcsolódnak, hogy a keresztény egyház meggyengülése és szekularizmus hozta magával ezeket. szabadelvűség,jogokat a munkásoknak, egyenlő jogokat és bánásmódot a nőknek,haszonelvűség etc.

Igazából van-e isten vagy nem erről nem mondanak semmit,persze konzervatív vallási eszmékkel, hagyományokkal, egyház hatalmával szembeállnak közvetve vagy közvetlenül.Kommunisták is inkább az egyházat nem csípték, mivel az eléggé beleszólt a világi dologba és közvetve lázító tevékenységet is folytathatott. Mivel sztálinizmus és leninizmus is szinte vallás volt, így nem csoda rivális jelenléte csípte a szemüket.

Ezen érdemes mélyebben elgondolkodni.

A kommunizmus a materializmusra épült ugyan, vagyis szorosan összeforrott az ateizmussal, de ne tessék azt gondolni, hogy a kettő egyenlő.

A kommunizmusban erőteljes vallási elemek tapasztalhatók, szinte azt is lehetne mondani, a kereszténység modern változata, hiszen vannak tanítói, szentjei, volt pokolja, a Gulag és menyországa, a soha el nem érhető távoli jövőben, majd ha mindenki jó ember lesz, olyan, amire szükség van. Papjai a párttitkárok voltak és a taggyűlést lehet a miséhez hasonlítani. Még dalai is voltak, akár a zsoltárok, és egy megyei tanácselnök hatalma volt akkora, mint egy püspöknek a régi időkben. A tagdíj megfelelt az egyházi adónak és mindkettő a tömegek életének javítása céljából született, de amikor szorosan összefonódott az államhatalommal, csak elnyomást hozott és visszájára fordult az egész. A Bibliája Marx, Engels művei, de Lenin is írt bele részeket és voltak felekezetek is, Mao, Trockij és társai. Főpapja nem volt, de a CCCP KB első titkára lehetne pápa is és fanatikusai, mártírjai szintén voltak.

Az az apróság, hogy Isten nem létezik benne, szóra sem érdemes csekélységgé változik ennyi egyezőség mellett és ez figyelemre méltó.

Ateizmus azonban a kommunizmus előtt is volt és utána is van, szóval a kettőt nem kell egybemosni.