Az ateista ember életének középpontjában miért a szex áll?
Az kimaradt ebből, hogy én ugyan ateista vagyok, de soha eszembe sem jutna venni egy prostit.
A szexuális kéj finom dolog, nagyon is szeretem, de sajnos nem akárkivel.
Kérlek, számomra egyáltalán nem elég a vonzó külső és elhiheted nekem, hogy voltam szerelmes olyan lányba, akit rajtam kívül mindenki csúnyának talált, megvallom elsőre még én magam is, de fokozatosan megszépült a szememben és megkedveltem.
Még hogy prosti, én még klubtag sem szeretek lenni egy zártkörű exkluzív szívben, számomra ez a dolog sokkal bensőségesebb és ez egyáltalán nem finnyásság, csak egyszerűen egy ilyen emberi kapcsolat, aminek a szex fontos része, számomra mást jelent.
A többi nagy igazságodhoz meg annyit, hogy a szorzótáblát kezded pedzeni a pszichológiából, második osztályba léphetsz...
"Az ateista ember életének középpontjában miért a szex áll?"
- Mert valaki ateista, nem következik egyenesen belőle, hogy az ő élete legfőképp a szex körül forog. Ahogy attól, hogy valakinek barna színűek a szemei, nem feltétlenül szereti csokoládét. Hülye, értelmetlen; előítéletes kérdés, ami általánosít, sarkít, és ráadásul egy hazugságot akarsz vele igaz tényként feltüntetni.
- Istenhívőket ugyanannyira érdekli a szex, mint az ateistákat. Mindkét "táborban" vannak olyanok, kiket jobban, s kiket kevésbé jobban érdekel a szexualitás - minden embernek egyéni habitusa van, függetlenül a meggyőződésétől.
"Az olyanokkal semmi bajom, aki ugyan házasságon kívűl, de normális párkapcsolatban él.
A normális alatt azt értem, hogy nem csalja meg a párját.
Én az olyanokra gondoltam aki ha teheti, minden szívfájdalom nélkül, az első adandó alkalommal rögtön félre kamatyol.
A haverja csaját megdugja, a szekrénybe ottvan elrejtve a guminő, a szoba szex poszterekkel kiplakátolva..... "
- A szarfej, és a hűtlenség nem modern fogalmak. A régi időkben, még a keresztény diktatúra idején, mikor még csak aközött választhattál, hogy keresztény vagy, vagy halott leszel, már akkor is átjárt Pista a szomszéd tyúkóljába, hogy megszámolja a tojásokat. A hűtlenség nem új keletű, ateista fogalom.
- A különböző, szexuális perverziók az elfojtásokból születnek. A gyerek, minél konzervatívabb, "erkölcsösebb" nevelésben részesül, az felnőtt korában annál nagyobbat fog "csattanni", tehát akit szigorúbb vallási normák szerint neveltek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy éjjel elém pattan a bokorból, és széttárja a ballonkabátot. Egyébként Béla vagyok.
"Lényegében, aki erkölcsös az hozzám hasonlóan úgyis keresztény lesz, még akkor is, ha nem hisz Istenben. "
"De ha elég erkölcsös, azt fogja gondolni magában, hogy ez így nem lenne helyénvaló, (Venni egy prostit) és inkább otthon marad.
Aztán eszébe jut a kereszténység.
Tehát azonosul vele, és keresztény lesz. "
- Először is: lennél szíves elmagyarázni, hogy mit jelent az, hogy "keresztény"? Mármint, ha nem azt, hogy valaki hisz Istenben, a Bibliában, és Jézusban, s az ő Isteni mivoltában.
Mert ugye én nem hiszek sem természetfeletti/mindenható/mindentudó lények létezésében, sem a képregényhősöket kenterbe verő szuperképességekkel bíró fiaik Földre születésében; a családi Bibliát meg valahol a gyerekkori mesekazettáim közt tartom, az Utcai Cápák, meg Delfi és barátai közt.
- Másodszor: miféle gyerekes gondolatok ezek? "Venni egy prostit", mintha azt mondanád: "venni egy doboz tejet"; Pénztárnál: kérek két kiló krumplit, fél deka sajtot, meg egy prostit! :)
- Aki prostituáltakhoz jár, az ateista, aki pedig nem, az hívő keresztény? Soha nem voltam prostival, tehát most ateista létemre keresztény vagyok? És aki hisz istenben, de prostihoz jár, az ateista? És még mersz dobálózni a barátoddal, akit úgy hívnak, hogy "Pszichológia"? Szerintem beszélgessetek kicsit többet a barátoddal, mert még vannak szakadékok köztetek!
- Ha nem megyek "venni" prostit, akkor nem szokott eszembe jutni a kereszténység, hisz akkor napi 24 órában a kereszténységre gondolnék. (Ez csak egy röpke gondolat). :)
- A prostitúció meg nem újdonsült dolog. Régebbi, mint a kereszténység, de az utóbbi 2000 év Keresztény-Európájában is előszeretettel igénybe vették az e fajta... "szolgáltatásokat"... mégpedig a hívők, mivel a hitetlen, eretnek démonok (fújj, fújj), igen hosszú időn keresztül, csak jól átsült formában léteztek ebben a térségben! Arról nem is beszélve, hogy a régi szép időkben a prostikból jutott bőven az egyházfőknek is! Tehát, a logikád szerint, egy egykori pápa lehet ateista, de egy mai ateista, akár lehet keresztény is? Mi van?!!!
"A kereszténység mágnesként vonza magához az erkölcsös emberket, az erkölcsteleneket pedig eltaszítja."
- Igen. Pl. ők itt mind keresztények: [link]
"te egy olyan képeségekkel rendelkező ember vagy filoszmen, akiből sohasem lehet mester pszichológus."
- Belőled sem, barátom! Belőled sem! :)
1. Az erkölcs fogalma gumicsont, amivel te önmagadat szeretnéd kiemelni a társadalomból, azt szeretnéd sugallani, hogy értékesebb vagy a többinél, hiszen azok "erkölcstelenek". Idézet (roppant mód sajnálom, nem tudom, kitől): "erkölcstelennek nevezzük azt az erkölcsöt, amely nem egyezik a miénkkel". Ha ezt nem érted, teljesen felesleges is, hogy bármiről tovább beszélgessünk.
A fentiek alapján mondhatnám, hogy sokkal pl. "mjölniresebb" vagyok a többieknél (remélem, nincs valamilyen nyelvben ilyen szó ;-)), a többség pedig szánalomra méltóan "mjölnirtelen", tehát joggal nézhetem le őket.
2. Persze, függően attól, hogy éppen minek a hiánya okoz nagyobb "fájdalmat", mert régóta nem jutottál hozzá, felesleges megkérdezni, hogy egy jót zabálni szeretsz inkább, vagy jól kisz.a.rni magad, hiszen attól függ, hogy nyomja-e a beledet belülről az exkrétum, vagy éppen halál éhes vagy, de ha egy "amúgy minden oké" alapállapotból indulunk ki: mondjon már bárki innen jobb dolgot, mint egy hatalmas orgazmus! Bármit! (Oké, kemény drog nem ér...)
3. #27: az különösen elkeserítő, hogy ennyi ésszel választások esetén urna környékére engednek...
Nincs időm mindenre válaszolgatni neketek, ezért most gyorsan csak a lényeget írom le.
"A különböző, szexuális perverziók az elfojtásokból születnek. A gyerek, minél konzervatívabb, "erkölcsösebb" nevelésben részesül, az felnőtt korában annál nagyobbat fog "csattanni", tehát akit szigorúbb vallási normák szerint neveltek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy éjjel elém pattan a bokorból, és széttárja a ballonkabátot."
Részben igazad van, csak a dolog jóval bonyolultabb mint azt gondolnátok.
Az élet első öt éve meghatározó a személyiség kialakulása szempontjából.
Már kezdetektől fogva van a gyermekeknek szexualitása.
A személyiségfejlődésnek több szakasza van ebben az időszakban.
Ezeket nevezzük pszichoszexuális szakaszoknak.
1. Orális szakasz
(0-18 hó) – Ebben az időszakban a csecsemő interakciója a külvilággal túlnyomórészt a szájon keresztül valósul meg, és a libidinális (nemi vágy) kielégülés fő forrása a táplálkozás.
A száj a feszültségcsökkenés és a kellemes élmények fő forrása.
2. anális szakasz
(18-36 hóig) – Ebben az időszakban tanulják meg a gyerekek szabályozni a székletürítést, így ennek a szakasznak a meghatározó testtája a végbél (anus).
Ilyenkor tanulják meg azt a gyerekek, hogy nem könnyíthetnek magukon ott és ahol akarnak, hanem mindennek megvan a maga meghatározott helye és ideje.
3. fallikus szakasz
(3-5 év) – Ebben az időszakban a libidinális izgalom áttevődik a nemi szervekre.
A szexuális érdeklődés először a gyermek saját testére irányul, majd fokozatosan tolódik át a másik nem felé.
A kisfiúk érdeklődni kezdenek az anyjuk, a kislányok az apjuk iránt.
Gondolom mindenkinek ismerős az a szituáció, amikor a kislányok az apukájukhoz akarnak feleségül menni, a kisfiúk pedig a mamájukat akarják elvenni feleségül…
Ebben az időszakban a gyerekek ellenségesek lesznek az azonos nemű szülőjükkel, mert úgy gondolják, hogy versenyezniük kell az ellenkező nemű szülő szeretetéért.
A gyerekeknek ezt a vágyát, hogy birtokolják az ellenkező nemű szülőjüket nevezzük Ödipusz-komplexusnak.
A fallikus szakasz konfliktusa szerencsés esetben a saját nemű szülővel való azonosulásban oldódik fel.
6-12 éves kor szexuális szempontból csendes időszak.
Nem minden egyénnel megy simán ez a fejlődés, és ilyenkor vagy rendellenesség jár a nyomában, vagy hajlamosság arra, hogy az egyén később visszafejlődés (regresszió) útján megbetegedjék.
Megtörténhet, hogy nem minden részösztön veti alá magát a genitális zóna uralmának; az ilyen, függetlenségét megtartó ösztön azután nem más, mint az, amit perverziónak szoktunk nevezni; a perverzió a normális nemű cél helyett a saját külön célját tudja érvényesíteni.
42es bizonyára arra gondolt, mikor egy általános iskolás 8. osztályos diák vonzalamt kezd érezni valamelyik társa iránt, és keresztény nevelése miatt elnyomja magában ezt az érzést.
Ám valójában a gyermek inkább lemond a szex miatt Istenről, és így ateista lessz.
Ezt a folyamatot már fentebb említettem.
Amivel itt most ki fogom pótólni az a tudatalatti.
Az emberi lélek olyan, mint egy jéghegy – a vízből kiálló része a tudatos és tudatelőttes (vagyis az az információ, amely bármikor tudatossá tehető), a „víz alatti” része a léleknek, a tudattalan jóval nagyobb.
Itt találhatók a késztetések, a vágyak, és a hozzá nem férhető emlékek, amelyek számunkra rejtetten befolyásolják cselekedeteinket.
A lélek három részből áll. Id(ösztön én), egó(én), és szuperegó(én felettes).
Az id a személyiség legprimitívebb része, az ösztönkésztetések alkotják, és ezek azonnali kielégítésére törekszik.
Az ego ezzel szemben már a valóság követelményeihez igazodik – addig vár az id ösztöimpulzusainak kielégítésével, amíg a megfelelő környezeti feltételek nem adottak.
Még ha a feltételek meg is vannak, a szuperego még mindig megakadályozhatja a cselekvést.
A szuperego a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője, az egyén lelkiismerete.
Az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére.
Amikor az Ösztön-én túl nagy harcban áll a Felettes-énnel, akkor az Én és a Felettes-én eltávolítják az Ösztön-ént, úgy hogy a tartalmát a lélek tudatalatti részébe nyomják.
Az elfojtott tartalmak bizony rejtett módszerekkel hatnak ránk.
Na már most, hiába nem kapott a gyermek keresztény nevelést, kezdetben még jelen van benne az erkölcs, a bűntudat.
Amikor az ember komolyan megkíván valakit, elkezd róla szexuálisan fantáziálni, ám ilyenkor bűntudatot érez.
Ez akkora feszültséget gerjeszt az emberben, hogy már maga a mentális folyamat sem igazán tudatosul benne.
Amikor már úgy dönt, hogy önkielégítés közben kiszemeltjére gondol, már a feszültség olyannyira felnövekedett benne, hogy az egész folyamatot a tudatalattiba süllyeszti, és vele együtt erkölcse nagy részét is.
A feszültség még számos más úton is felnövekedhet, amire itt most nem kezdek még több példát írni.
Akiben ez a mentális folyamat már lejátszódott, és később megismeri a kerszténységet, már nem valószínű, hogy kersztény lessz belőle.
Viszont ha nem kezd el olyan dolgokba belemenni, ami gerjesztheti benen a feszültséget, akkor az erkölcsét nem fogja lenyomni a tudatalattijába.
Így később már könnyen azonosulni tud a kereszténységgel.
Hasonló a helyzet, ha egy olyan emberről van szó aki már keresztény, csak annyi különbséggel, hogy a folyamat végén már az tudatosul benne, ő nem is igazán hisz Istenben.
Ez a mentális folyamat általában már a serdülőkorban lejátszódik az emberekben.
Fontos megjegyezni, hogy ezek az emberek lemondtak spirituális szükségleteik kielégítéséről, ami újabb feszültséget gerjeszt bennük.
Kell az embernek, hogy szeresse Istent, rágondolhasson, imádkozzon hozzá, hogy azt érezze törődik vele, vagy büszke rá.
Az ateista ezt már nem kaphatja meg, és ez frusztrálja.
Nem az számít, hogy tényleg létezik Isten, vagy nem létezik, hanem a tőle származó érzés ami valóságos.
A keresztények ezeket az érzéseket mind valóságosan megélik, tehát lényegében maga az érzés létezik.
Bizonyára ezért hiszik az ateisták, hogy a vallás elmebaj, mert a hívők a nemlétezőt szeretik és érzik, és érzik, hogy a nemlétező is szereti őket.
Ez nem elmebaj, hanem lényegében spirituális kielégülsés.
És akkor most fogok rátapintani az egész lényegére.
Az ateisták úgy gondolják, hogy a keresztények annyira buták, hogy becsapják magukat egy mesével, meg hazugságban hisznek.
De miért zavarja ez annyira az ateistát?
Hát azért, mert szerintük mocskos hazugság az egész, és az hogy ők ebbe nem mennek bele, valahol a tudatalattiban erkölcsöt jelent nekik.
Tehát a tudatalattiba merült bűntudat, erkölcs így tevékenykedik tovább.
"Fontos megjegyezni, hogy ezek az emberek lemondtak spirituális szükségleteik kielégítéséről, ami újabb feszültséget gerjeszt bennük.
Kell az embernek, hogy szeresse Istent, rágondolhasson, imádkozzon hozzá, hogy azt érezze törődik vele, vagy büszke rá.
Az ateista ezt már nem kaphatja meg, és ez frusztrálja."
Tudnál nekem erre, valamilyen kutatási eredményt, vagy alátámasztható megfigyelést másolni? Mert eddig minden, amit csak leírtál, az egy feltevés, egy következtetés.
"És akkor most fogok rátapintani az egész lényegére.
Az ateisták úgy gondolják, hogy a keresztények annyira buták, hogy becsapják magukat egy mesével, meg hazugságban hisznek.
De miért zavarja ez annyira az ateistát?
Hát azért, mert szerintük mocskos hazugság az egész, és az hogy ők ebbe nem mennek bele, valahol a tudatalattiban erkölcsöt jelent nekik.
Tehát a tudatalattiba merült bűntudat, erkölcs így tevékenykedik tovább."
Köszike! :D Mivel minden 3. keresztény beleszól a nem hívők életébe (az egyházzal együtt) nekem azt jelenti, hogy az erkölcs a keresztényeknél is zavaros ;)
"Ám valójában a gyermek inkább lemond a szex miatt Istenről, és így ateista lessz. "
Jajj ugyan már. Az ember a szex miatt lemond Istenről? Ezért, olyan nagy hülyeség keresztény nevelésben részesíteni a gyereket. Miért nem lehet békén hagyni, és tisztességesen, normális körülmények között felnevelni? Amúgy tök jó, hogy ennyire tudod, hogy mitől lesz ateista az ember. Az ateizmus nem egy egyszerű döntés, ahogy a hit sem az, ahogyan azt te sugallod. Miért kell minden bajt, visszavezetni, arra, hogy "azért ilyen meg olyan, mert nem keresztény" ?!
Egyébként is, mi, vagy ki szabja meg, hogy mi a normális szexuális érés, illetve felnőtté válás?! A statisztikák azt mutatják, hogy a hívőknél drasztikusan nagyobb számban fordulnak elő bűnözések, rossz maga viseletek, előítéletek szexuális zavarok stb. stb. és még, ezek fényében is megvagytok győződve arról, hogy a hit hiánya, ilyen katasztrofális következményekkel jár, miközben erre nincsenek gyakorlati példák?
Szerintem te még azt is bemagyaráznád, hogy az összes politeista agybajos lesz felnőtt korára, a túl sok spirituális kielégüléstől XD
Kedves tatti, neked már harangoztak...
Kissé elkámpicsorodtam a felismeréstől, hogy nagy általánosságban többé, kevésbé őrültekkel állok le vitázni, de mindenesetre tanulságos volt olvasni az "eszmefuttatásod" és belátom, nem szép dolog az ateistáktól, hogy cukkolják a hibbantakat, én részemről le is szokom erről...
Szia(sztok)!
(Jó kis polémia ez... ;-))
Az látszik, hogy tanult, értelmes emberek vagytok: kevesen képesek a helyesírás akár csak közepes szintjére is, a tiétek gyakorlatilag hibátlan!
Ezért különösen elkeserítő, hogy te, kérdező (Hol látszik a nicked? Nem találtam...), ilyen következtetéseket vonsz le. Az ok-okozati összefüggés a hozzászólásod több helyén vérzik, - ettől függetlenül sok jó gondolat van benne, csak hát hibásan használod fel őket, de olyan kényelmetlen ebben a pici ablakban gépelni, hogy inkább a lényegre szorítkozom ;-) - de a legdurvább a legvége, ezért erre reflektálnék.
Írod:
"És akkor most fogok rátapintani az egész lényegére.
Az ateisták úgy gondolják, hogy a keresztények annyira buták, hogy becsapják magukat egy mesével, meg hazugságban hisznek.
De miért zavarja ez annyira az ateistát?
Hát azért, mert szerintük mocskos hazugság az egész, és az hogy ők ebbe nem mennek bele, valahol a tudatalattiban erkölcsöt jelent nekik.
Tehát a tudatalattiba merült bűntudat, erkölcs így tevékenykedik tovább."
Nem, az ateistákat nem ez zavarja! Az zavarja, hogy a keresztények miatt nem tudják a maguk szabadságában élni az életüket. (Pl.: kikérem magamnak, hogy a gyermekem - egyébként nincs - kötelezően vagy hittant vagy erkölcstant tanuljon. De ez nagyon hosszú vitára alkalmas, nem ez a lényeg, példaként hoztam fel. Sok ilyen van.) Egy ateistát nem zavar, hogy templomba jársz, imádkozol, hiszel istenben, amíg nem akarod, hogy mindenki ezt csinálja. Én hadd k.u.r.vázzak - egyébként sosem csináltam -, te meg nyugodtan elégülj ki spirituálisan otthon az isteneddel, és hagyjuk egymást békén.
És pont ez a "két tábor" között a különbség: a hívők jó része (nem midegyik, persze, de a többsége) szeretné, hogy az ateisták is "önkorlátozó" életet éljenek, - amíg egy ateistát nem zavar, hogy spirituálisan kielégülsz, - és efelé a tendencia felé tartunk. Hát persze, hogy zavar minket!
"Teccikérteni"?...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!