Az ateista ember életének középpontjában miért a szex áll?

A kérdés egy olyan hívőt feltételez, aki meg van győződve róla, hogy hit nélkül nincs erkölcs.

Elmondom: Van.

És az, hogy egyesek bűnnek fogják fel és elfojtják magukban, még sokkal rosszabb, mint ha erkölcsi normák között egészségesen kezelnék, tabuk nélkül.

Akik meg nem ismerik az alapvető társadalmi normákat, azokból hívő és ateista oldalon is ugyanannyi van.

Elnézést, mi áll az én életemnek a központjában? Ennyire ismersz minket? Te most komolyan azt hiszed, hogy az ide járó ateisták mind szexbárokban punnyadnak?

Na kérj szépen bocsánatot ezért a feltételezésért.

Ezer meg egy dolog van az életben, munka, család stb. ami sokkal fontosabb.

Ha érdemes ezt firtatni, akkor nekem inkább talán fordítva jön ez le.

Egy normális ateista szexuális élete is normális.

Márpedig ki gondol mindig a szexre? Természetesen az, aki kielégületlen, elfojtja a vágyait, esetleg azért, mert a vallása tiltja neki, mondjuk házasság előtti nemi élet, vagy egy pap esetében, stb...

Szerintem inkább ettől függ ez a dolog és hasonlítva az evéshez, ahol a bulémiát betegségként tartják számon, hiszen az állandó zabálási kényszer szintén nem egészséges, azzal is van valami probléma, aki mindig csak a szexre gondol és ez véleményem szerint nem hit kérdése.