Keresztények és Ateisták (és egyéb vallásúak), hogyan döntitek el valamiről, hogy jó-e vagy rossz?

A jó és rossz eldöntésére nincs szükség, a közösség maga alakítja ki és ezt egy egészségesen szocializálódott ember megtanulja. Aki nem képes együtt élni a közösség többi tagjával, azt kiveti magából. Alapvetően helyes úgy élni, úgy cselekedni, amivel egy másik ember szabadságát nem vagy a lehető legkisebb mértékben korlátozod. Aztán a (világi) törvények már ezt hivatottak biztosítani. Olyan mértékben korlátozzák az egyéni szabadságot, hogy lehetőség szerint maximalizálja mindenkiét.

Például nem vezethetsz ittasan autót, mert azzal mások életét is veszélyezteted. Az emberek nagy része persze magától is tudja, hogy tudatmódosítószer hatása alatt nagymértékben nő a baleset kockázata és nem ülne volán mögé, egy másik rész a jogosítványát félti, rájuk hat a törvény korlátja, a harmadik csoportnak meg az sem számítana, ha 20 oldal szólna róla a bibliában.

Aztán vannak vadhajtások, visszamaradt és félreértett dolgok, vagyis számtalam olyan dolgot tiltanak, amit tulajdonképpen nem kellene és fordítva, de a vallásos törvényeknél még így is összehasonlíthatatlanul jobbak.

A jó és a rossz fogalma állandóan árnyalataiban módosul.

Időnként alapvetőek a változások, mondjuk példának:

Kínában lassan bűn lesz a gyerekcsinálás és a háborúban kitüntetik a gyilkosokat.

A keresztény eszmerendszer alapvető módosításokra szorul. Hitler, meg Sztálin messze volt attól, hogy az egész emberiséget elpusztítsa, Jehovának majdnem sikerült, Noét leszámítva, meg aztán elképzelem a végítéletet, amikor a jóságos Jehova szelektál, akárcsak dr. Mengele. Te jobbra, te balra pajtás és ezt a keresztények a legnagyobb mértékben rendben találják.

Jónak!

Én most ateistakén fogok véleményt nyilvánítani, mert úgy érzem, hogy ez az álláspont ebben az esetben kevésbé triviális, szemben egy vallásos helyzetével, akinek "egyszerű", mert neki az istene megmondta.

Szóval azt el kell felejteni, hogy az egyén maga dönti el, hogy mi a helyes és mi helytelen. Habár a beszédre is képtelen csecsemőkben is benne van a morál, tehát, meg tudják különböztetni a "jót" a "rossztól" ez egy nagyon primitív formában van az emberbe kódolva, mi jó nagy adag velünk született "köcsögséggel" is társul. És itt lép be a környezet és a nevelés szerepe. Mivel az emberek nem önálló individumokként léteznek, hanem egy társadalmi háló elemeiként, el kell sajátítanunk a háló által megszabott konvenciókat. Ez teljesen független attól, hogy valaki hisz-e vagy sem, hogy ezek a normák isteni eredetűek-e vagy sem. Amennyiben az ember teljesen más morális ítéletet alkot a dolgokról, mint a társadalom, amibe benne van, akkor a társadalom meg fogja büntetni. Függetlenül, hogy az adott ember hisz-e vagy sem isten létezésében. Pont ezért megbüntetjük azokat is, akik szörnyű tettüket esetleg azzal magyarázzák, hogy isten parancsára tették.

De visszatérve a kérdésre: az emberek másolással tanulják, és a másolások során megtanult mintázatok felismerése segítségével döntik el, hogy mi a jó és mi a rossz. Azok az emberek, akik nem kaptak elég figyelmet és nevelést a szüleiktől, ezen a fronton is hátrányban vannak, mert bennük sokkal kevésbé lesznek erősek azok a kötelékek, amik az általánosan elfogadott morálhoz kötik őket. Ismét teljesen függetlenül attól, hogy az adott személy vallásos-e vagy sem.

""Én döntöm el, hogy mi a jó és mi a rossz" -akkor ez komoly gondokat okozhat társadalom szempontjából is nem? "

Igen, ez komoly gondokat okozNA, többek között ezért nincs így.

"Ha erre az lenne a válasz, hogy ki kell választani az emberek közül egy vezetőt vagy többet, aki(k) irányítja(k) a népet, igen hallottam arról, hogy mit rendezett Hitler és társai németországban (=magát istennek vallva!) "

Nem. Ez így sosem működne, Hitler is beleszocializálódott egy társadalomba, neki sem lehetett kiszakadni belőle teljesen. Egyes emberek valamennyit módosíthatnak az általánosan elfogadott normákon, de a valódi, maradandó változások több generációt igényelnek, és az emberek közti valódi konszenzus mozgatja. BTW, nem hiszem, hogy Hitler magát istennek tartotta volna. Te hol hallottál ilyet?

"Tehát szerintetek megoldás lenne az, ha mi magunk döntjük el, hogy mi a jó és mi a rossz (=magunkat istenné téve?)"

Nem, de mint mondtam, ilyen nincs. Aki magát istennek képzelve, eldönti, hogy mi a jó és mi a rossz, azt vagy elmegyógyintézetbe, vagy börtönbe zárják, attól függően, hogy mennyire különbözik az általa, és a többség által definiált "jó".

A kérdésre válaszolva, belső meggyőződésből.

Neveltetés, szüleim példamutató élete, tapasztalataim, tanulmányaim, gondolataim...pl., tizenévesen sok haverom bulizott és kocsmázott, én inkább sportoltam és olvastam. Hiába ez nem volt kor-szerű viselkedés, tudtam, hogy ez a helyes és mások véleménye nem izgatott. Ha hibáztam valamiben, annak én voltam az oka és a felelősséget nem toltam másra, a világra. Én is hibáztam, de igyekeztem tanulni belőle, ugyanígy a kudarcokból is. Ez olykor sikerült, olykor nem. A helyes Út megtalálása nem könnyű, Arisztotelész is azt mondja, a cselekedetekben az arany középút megtalálása a nehéz, olykor valamilyen irányban el kell térni, hogy az ember jobban lássa, éppen hol tart. Mindig a görög mitológiák voltak a fejemben és Héraklész, fiatalon választania kellett a könnyű, léha és a nehéz, küzdelmes élet között. Ha az ember mindig a nehezebb utat választja, biztos, hogy a helyes úton van.

Etikus szemlélethez nincs szükség sem vallásokra, sem a Bibliára, a helyes megítélés működik anélkül is, ha meg valaki rosszul dönt, legközelebb jobban megfontolja.

Kedves kis Mukk!

Első mondatodra: ok!, Bocs!

Második mondatodra: A vallás sehol nem volt, mikor az ősközösségi társadalmakat alapelvek irányították. Pl.: ne vedd el a másét, mert akkor a törzsből kivetünk és mehetsz világgá, ne öld meg a társad, mert akkor téged is megölhetnek a többiek...etc. Ha nem lettek volna kimondott és kimondatlan alapelvek, minden emberi közösség felbomlott volna, ezt szerintem nem nehéz belátni. Az a baj, hogy valláshoz köthető erkölcsiség gyanánt mindenki csak a kereszténységben gondolkodik, pedig a természeti vallások,- ha már vallás - több tízezer évvel megelőzik azt, miközben azoknak ugyanolyan erkölcsi elveik voltak, mégha nem is voltak leírva. De alapelvek nélkül nem lehetett volna fennmaradni, sikeresnek lenni a világgal és más közösségekkel szemben. Ergo, azok a közösségek maradtak fenn és szaporodtak, ahol az alapelvek betartása következetes és nem túlbonyolított volt. A vallás is csak egy történelmi képződmény a közösségeken belül, aminek volt formáló, megtartó ereje, de ma már felesleges és inkább bomlasztó, embereket egymástól eltávolító hatása van. Ez a véleményem, adois

"erkölcsiség gyanánt mindenki csak a kereszténységben gondolkodik,"

Nem, kizárólag a keresztény gyűlölők sajátja ez.

58-ez is csak a kereszténygyűlölők sajátja. Nincs értelme felelni, mert ezt a zsigeri gyűlölet úgysem lehet megszüntetni. Mindenki jó, kedves, aranyos ebben a világban, kivéve a keresztény magyarokat.

Kedves,aranyos emberek voltak a vallásgyűlölő komcsik - a szájbavizelő ávósok, akik feloszlatták a szerzetes rendeket (hogy most ne lehessen találni, aki ágytálaz a haldokló szegények öregeknél, betegeknél, jól működő közösségeket, egyleteket robbantottak szét, meghurcolták a papokat, ezek a kedvesaranyosjó emberek. És belenevelték ezeket a kedves ateista elveiket immár két generációba.

Ez már csak így lesz ezután. Öljétek meg ti kereszténygyűlölők, mind, a világ szennyeit.

*

Aki nem ezt gondolja, annak: azért különleges, mert a Logosz testté lett. Ezt éljük meg mindannyiszor, ha a gondolat beszéddé lesz. Ez a világ legnagyobb eseménye -ezer év alatt értették meg - a skolasztikusokat olvasod, megértheted. A skolasztikusokat megtalálod, nevük fennmaradt, az eltorzult inkvizítorok nevét, tettét csak a a kereszténygyűlölők őrzik fekete szívük mélyén.

De mindez, az egész - Istenbizonyíték. Meister Eckhart (XIII.sz.-i domonkos -rendi szerzetes, az inkvizíció halálra ítélte legalább 50 váddal)azt mondta: az Istenkáromlók is Istent dicsőítik (kit is szidnának fekete lelkükkel oly nagyon? ha nem lenne)

Azért látható "hasonlóság" : mert a világnak egy - azaz egyetlen egy - tradíciója van. Egy gyémánt, és ahogy forgatod, más-más a ragyogása.

Az öt világvallás/ hinduizmus, taoizmus, buddhizmus, kereszténység, iszlám / ez az öt ragyogás.

Áldás,békesség! Pax et Bonum! Békesség legyen veletek! Gauranga.

"Azt, hogy az erkölcs a vallás köpönyege alól bújt ki az emberiség hajnalán nem én állítom, hanem a kultúrális antropológia."

Nem hinném, hogy ezt állítaná, de ha mégis ezt teszi, akkor téved. Mint a fenti kommentemben írtam, az emberben van egy veleszületett morális iránytű (kisbabákkal végzett kísérletekkel bizonyítható), amit persze a környezeti hatások és a nevelés formál olyanra, amivel az ember hatékonyan tájékozódik a társadalomban.