Ti miért hagytátok el Jehova Tanúi szervezetét?

Nem, hidd el nem vagyok cinikus. Nem rég költöztem el otthonról, és ahol most élek olyan sok vallásfelekezet meg szekta van, amennyiről sosem gondoltam volna, hogy létezik egy helyen.

Szóval akkor az nem vallás, se szekta, csak egyszerűen mivel Krisztusban hiszel, ezért mondtad így - most már tiszta :)

Én azért hagytam el őket, mert túlságosan egy oldalról vizsgálták a tényeket. Utánanéztem jó pár világi irodalomnak, amire az Őrtoronyban, az Ébredjetek!-ben, vagy az Érveljünk az Írásokból c. könyvben hivatkoztak. Többnyire az olyan érvekre reagáltak, amiket meg tudtak magyarázni, a többit ignorálták.

Jó példa erre Jonathan Kirsch: Mózes élete című munkája. Az ateista valláskritikus egy halom érvet felhozott amellett, hogy a Pentateuchus valójában több ember keze munkája, akik egy 6-700 éves intervallumban éltek.

Amikor kértem egy vént, hogy segítsen megválaszolni ezeket, átkutattunk minden kiadványt + a Lybary-t és mint említettem csak egyetlen érv került elő valami 10 évvel ezelőtti írásból. A többire magunk próbáltunk - nevettségesebbnél nevettségesebb - ellenérveket kreálni.

Valaki hivatkozott már a szeretetlenségre. Ezt én nem tapasztaltam, de szerintem azzal magyarázható, hogy a Tanúk roppant dolgosak és elsősorban Jehova érdekeit nézik. Amennyiben valaki képes örömet találni abban, hogy a szervezetet építi (ami elfogadható elvárás abban az esetben, ha tényleg ők az igaz vallás), akkor a munkába bekapcsolódva szeretetet fog tapasztalni. Ellenben, ha arra koncentrál, hogy "rám senki se figyel, folyton elmennek prédikálni, engem meg itt hagynak", akkor elkerülhetetlen a szorongás.

Ez persze szubjektív, gyülekezetenként különböző emberekkel találkozhatunk. Valaki érzékenyebb az egyének érzéseire, valaki teljesítmény-orientáltabb.