Kedves keresztény és Jehovás barátaim! Miért gondoljátok, hogy a Biblia, amire életeteket építitek és amire reményeiteket alapozzátok, isteni eredetű, "igaz tanításokat" tartalmazó mű? Nem pedig egy emberi eredetű legendagyűjtemény?
válasza:Nézd, te kérdezted, hogy "miért gondoljátok" -- vagyis a személyes (és ezért eredendően elfogult -- véleményüket kérted. Ami nem elfogultabb, mint a tiéd.
Az általam felsorolt szempontokat sajnos egyáltalán nem értetted meg, valószínűleg nem vetted a fáradtságot, hogy komolyan el is gondolkodj rajtuk, csak nekiálltál cáfolni, mert úgy tűnik, az igazi célod nem a tanulás, hanem az odamondás, általában szlogenek mentén. Ugyanakkor tény az is, hogy fogalmazhattam volna hosszabban és érthetőbben is.
Ha ezen megsértődsz, azzal csak nekem adsz igazat, mert a fogalmazás most is igen pontos.
Kedves 51-es!
Én úgy gondolom, hogy nem sértődött, hanem -veled ellentétben- udvarias hangnemben válaszoltam az első üzenetedre és válaszolok most is neked. 2X is megköszöntem a véleményed, és elmondtam, hogy tiszteletben tartom azt. Nem arról van szó, hogy nem értettem meg a szempontjaidat, hanem arról, hogy a felhozott érveidet nem találtam meggyőzőnek. Sajnálom, ha a cáfolataim megsértettek téged és a hitedet, nem ez volt velük a célom, hanem hogy elgondolkodj rajtuk. Ha tudsz világosabban fogalmazni, hát tegyed, de akkor már az érveid is legyenek meggyőzőbbek, tényszerűbbek és világosabbak.
Köszönettel
válasza:Kedves kérdező!
Amíg nem ismered meg Istent és nem kerülsz vele 'közeli' kapcsolatba, addig nem fogod megérteni miért hiszünk benne, hogy a Biblia az Isten szava. Ha nem keresed Istent, akkor nem fogod meg tudni soha...
Kedves Kérdező!
36-os válaszoló voltam.
Köszönöm, hogy kifejtetted, így sokkal inkább értem a véleményedet és a kérdésedet is.
Ezt a kijelentést viszont nem érzem magaménak: "Nincs semmi racionális okom, hogy a bibliát bármely más könyv felett állónak tartsam, mégis nekem így kerek a világ, erős a hitem, én ebben hiszek, így vagyok boldog, és a többi könyv nem érdekel, pont."
Egyrészt szerintem szükség van racionális mérlegelésre is ahhoz, hogy az ember a saját hitét más hitrendszerekkel szemben megmérettesse. Javíts ki kérlek, ha tévedek, de úgy veszem észre, hogy szerinted a hit és a ráció kölcsönösen kizárják egymást. Igazad van abban, hogy sok hívő (legyen akármilyen vallású) tudatos átgondoltság nélkül védi a hitét - talán mert inkább gyakorlati beállítottságú és kevésbé elvont gondolkodású, de az is tény, hogy sokan észérveket félretéve ragaszkodnak valamihez. Én úgy gondolom, hogy a ráció és a hit ugyanannak a valóságnak két szelete, és ki kéne, hogy egészítsék egymást. (Jut eszembe egy idézet Einsteintől: A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak.) Nem hiszem, hogy teljes módon szemléli az életet az, aki csak egyikre vagy csak másikra támaszkodik. Egyébként a kérdésedre és egy személyes példához visszatérve, nekem több nem vallásos és más vallású ismerősöm és barátom is van, illetve ha találkozok egy teljesen másféle felfogással, mint az enyém, akkor szeretem azt átgondolni, és akár hagyni, hogy az ’kikezdje’ a szilárd felfogásomat. Én úgy láttam, hogy sok igazság van bennük, de valahogy mindet csak részigazságnak találtam eddig. Ez kőkemény gondolkodási folyamat eredménye is, korán sem csak vak ragaszkodás.
A szent iratokra visszatérve, szinte biztos vagyok benne, hogy mindegyik vallásnak vannak saját útmutatásai arra vonatkozólag, hogy hogyan kell azokat értelmezni. Szerintem ezek nélkül nem lehet teljesen megérteni, hogy az a közösség, amiben keletkezett az irat, hogyan is értette azokat a dolgokat. Nem tudom, hogy van-e olyan vallás, amelyik közvetlenül az istenségétől származtatja a szent iratait. A katolikus nézőpont szerint a Bibliát isteni sugallatra emberek jegyezték le, és az nem mentes annak a kultúrkörnek a jegyeitől, amiben született. Pl. a zsidóság gondolkodása, kultúrköre tükröződik benne, és hogy értsd, hogy az Ószövetség büntető Istene hogyan férhet össze egy tökéletes és szerető Isten képével, ahhoz ismerni kell adott esetben, hogy ők hogyan gondolkodtak és mit akarhattak mondani egy adott dologgal.
Egyébként tiszteletre méltónak találom, hogy te több vallás szentnek tartott iratát is olvastad. Csak kiegészíteném azzal, hogy értelmezési útmutatás nélkül nem biztos, hogy azt is megismerted, hogy egy vallás pontosan mit ért az iratainak a tartalma alatt.
Kedves válaszolók!
Köszönöm az újabb hozzászólásokat!
53-as!
Válaszod -ha jól értettem- az, hogy addig nem fogom megérteni, hogy a Biblia isten szava, amíg nem hiszek a keresztények istenében. Ezek szerint a Biblia igazságai csak a keresztény hit számára érthető igazságok, az ész, valamint a más istenben hívők számára viszont nem azok. Hát nem mondom, ez aztán az isteni diszkrimináció!
Egyébként én évekig "istenkereső", vagy ha úgy tetszik "istenre nyitott" ember voltam, de a mindenható, tökéletes, jóságos és létező(!) isten helyett csak egy emberi tulajdonságokkal, elképzelésekkel és vágyakkal felcicomázott, ellentmondásos fantomot találtam mindenhol.
36-os!
Azt írod, hogy nem értesz egyet a megállapításommal. Én korábban nem is azt írtam, hogy te pontosan ezt a nézőpontot képviseled, csak azt, hogy a korábbi válaszodban, többé-kevésbé benne volt ez is, és hogy szerintem ez (vagy valami hasonló) lenne a hívők részéről az egyetlen, következetes és őszinte válasz - ezt továbbra is (a keresztények meggyőző, racionális érveinek hiányában) kénytelen vagyok fenntartani.
Igen, valóban úgy gondolom, hogy a természetfelettiben(!) való hit és a ráció kizárják egymást. Hogy miért? Ezt már korábban leírtam:
A HIT: Bizonyítás nélküli meggyőződés. Az a meggyőződés, hogy egy elgondolás úgy van, ahogy gondoljuk, függetlenül annak a fizikai univerzum keretein belüli bizonyíthatóságától.
Az, aki bizonyítottság nélkül hisz "csodákban", valamint "természetfeletti", sőt, a tudományos tényeknek ellentmondó dolgokban (pl. lásd: kereszténység - feltámadás hit), azt -ebből a szempontból- sajnos nem tudom racionálisan gondolkodó embernek tekinteni.
Einsteinnel kapcsolatban -ahogy észrevettem- mind az ateisták többsége, mind a vallásosak tévedésben vannak, és ami még rosszabb, ezeket folyamatosan hangoztatják is. Az ateistáktól nem egyszer olvastam már, hogy Einstein is ateista volt, a vallásosaktól pedig azt, hogy hívő volt. Az igazság Einsteinnel kapcsolatban az, hogy 6 éves korától fogva nem hitt a vallásában (judaizmus), de nem vált következetes ateistává, hanem elvetve minden tételes vallást és kinyilatkoztatást, a panteizmus ( [link] álláspontjára helyezkedett.
Két idézet tőle, forrásmegjelöléssel(!):
"Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát. - Egy coloradói bankárhoz írta (1927 augusztusa); Einstein Archívum 48-380; Dukas and Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 66.o. "
"Én Spinoza Istenében hiszek, aki minden létező harmóniában megnyilvánul, és nem abban az Istenben, aki az emberek cselekedeteivel és végzetével törődik. - Távirat egy zsidó újsághoz (1929); Einstein Archívum 33-272; (Spinoza úgy érvelt, hogy Isten és az anyagi világ megkülönböztethetetlen; minél jobban megértjük, hogyan működik a világegyetem, annál közelebb kerülünk Istenhez.)"
Mindettől függetlenül, bár elgondolkodtató, de igazából lényegtelen, hogy Einstein miben hitt, vagy miben nem hitt. Korszakalkotó fizikus volt, de nem számított (és ma sem számít) sem a filozófia, sem a teológia, sem a vallástörténet, sem semmilyen egyéb (fizikán kívüli) tudományterület szaktekintélyének.
Azt is íród, hogy sokat beszélgettél "más felfogású" emberekkel, de nem tartottad meggyőzőnek ezeket a "felfogásokat". Nem lehet, hogy ez csak a kereszténység teáltalad követett irányzat iránti érzelmi elfogultság miatt történt így, nem pedig a "más felfogások" kevésbé hihetősége miatt? Beszélgettél már a hitedről krisnással, muszlimmal, vagy buddhistával? Szerinted ők miért nem találták meggyőzőnek a kereszténység és a Biblia "igazságait"? Talán gonoszok, ostobák, elfogultak, nem nyitottak, vagy miért? Nem gondolod, hogy ha isten valóban bölcs, igazságos, jóságos és mindenható lenne, akkor olyan "útmutatást", "kinyilatkoztatást" adna (vagy adott volna) az emberiségnek, hogy ahhoz semminemű kétség, kétely, ellenvetés nem férne? Ha azt akarja, hogy mindenki megismerje és szeresse őt, miért nem ad olyan kinyilatkoztatást, amihez semmilyen emberi mű nem fogható, nem hasonlítható, amire nem mondhatja bárki, hogy "ez a másik jobb, igazabb"? Ami tökéletes, ellentmondásoktól mentes, tudományosan megkérdőjelezhetetlen, nem kell magyarázni és az emberiség számára hasznos és meghaladhatatlan tudást tartalmaz. Miért nem ad ilyet? Azt akarja, hogy legyenek kételkedők, ateisták és "idegen isteneket" imádó emberek, vagy olyanok akik egyenesen gyűlölik őt?
Azt is írod, hogy mindegyik vallásnak megvan a maga szent könyvének az értelmezése. Hát pont ez a gond! Nem csak egy ilyen értelmezés van, hanem minden ilyen könyv esetében számtalan. Kérdésedre válaszolva, szinte minden nagyobb teista (istenhívő) világvallás közvetlenül istentől származtatja a "szent iratát", mégsem képesek még vallásokon belül sem megegyezni, hogy hogyan is kéne pontosan értelmezni őket. Ráadásul a tudománytalan, képtelen meséket hogyan lehet értelmezni? Két módon; vagy a tudományt tagadom, hogy szó szerint értelmezzem a könyvet (ezt teszik a fundamentalista szekták), vagy azt mondom, hogy képletesen értelmezem őket, de akkor viszont hol a határ? Istent is lehet csak az emberben rejlő jó szimbolikus képzetének tartani? Minden vallásban vannak olyan tudománytalan, ellenőrizhetetlen és nonszensz tanítások, történetek, amik az adott vallás alapját képezik és ezért képletes értelmezésük nem lehetséges.
Kedves Kérdező!
Azért írtam arra a szerinted egyetlen elfogadható magyarázatra, hogy nem érzem magaménak, mert csak azt akartam pontosítani, hogy nem ezt akartam kifejezni az előzőekkel részemről. És még egy pontosítás a szándékommal kapcsolatban: Nem állítottam semmit Einstein vallásosságáról vagy nem-vallásosságáról, illetve hitéről. Hogy ebben a kijelentésében természetes vagy természetfeletti hitről beszélt, nem tudom. Igazából bármelyikről, számomra akkor is ide kapcsolódott.
Egy másik pontosítás: a Katolikus Egyház (és tudtommal a legtöbb egyéb keresztény egyház sem) származtatja közvetlenül a szent iratát Istentől olyan értelemben, hogy az mondjuk egyenesen az égből pottyant volna. Erre értettem azt, hogy emberi közvetítéssel keletkeztek.
Egyébként pont ráhibáztál a különböző vallású emberek felsorolásával. Beszélgettem már Krisnásokkal nem is egyszer, egyik alkalommal több mint egy órát az utcán, őszinte érdeklődésből (majdnem együtt is ebédeltünk, ha lett volna több időm). Pár éve eltöltöttem egy napot egy muszlim közösségben Németországban (ahová keresztényként érkeztem más fiatalokkal, egymás hitét megismerni és párbeszédet folytatni). Bepillantást nyertünk a mindennapjaikba, beszélgettünk velük a mindennapi életükről, hitükről, felfogásukról. Az egyik jó barátom pedig a buddhizmushoz érzi magát legközelebb. Mint mondtam már, általában nyitottan és a megértés szándékával szoktam állni eltérő gondolkodású emberekhez is. Nem tudom, hogyan lehet mérni az elfogultságot, de az eddigi bármikor folytatott (filozófiai jellegű, akár Istenről, hitről szóló) párbeszédek során, amit a legkülönfélébb emberekkel folytattam, ha jól emlékszek, sosem kaptam még olyan kritikát, hogy nem használnám az értelmi képességeimet eléggé és csak elfogultságból beszélnék. Egyik meghatározó (filozófia) tanárommal például, aki korán sem vallásos, szuper jókat tudtunk vitázni (annak rendje és módja szerint, ésszerűen).
Kérdésedet a visszájára is lehet fordítani. Ha nincs Isten, miért jellemző mégis az emberiség történelmének kezdetétől az, hogy annak van valamilyen természetfeletti hite?
Nem csak a hittel élő, hanem a magukat hitetlennek, ateistának valló emberek nézetei sem egységesek. Ha nincs Isten, miért nem derül ez ki a világból olyan egyértelműen, hogy ne legyen senkinek hite? Tudsz olyan természettudományos bizonyítással előállni, ami konkrétan bebizonyítja, hogy nincs Isten?
(Tudok olyan természettudományos tényeket és fizikusok által képviselt teóriákat sorolni, amelyek nem ellentétesek, hanem egységes képet mutatHATnak egy Teremtő Isten létével.)
Tehát nem csak az a kérdés, hogy miért nincs egységes látásmód a hívők körében, hanem hogy miért nincs egységes, egyetemes látásmód, amiben minden ember osztozna. Erre utaltam az előzőekben, mikor azt kérdeztem, hogy mi vehető biztos tudásnak. Csak hogy kicsit méginkább kikezdjem azt, ami biztos tudásnak tűnik, több olyan ismeretelmélettel foglalkozó (nem keresztény) filozófus is van a filozófiatörténetben, aki feltette a kérdést, hogy honnan származik a tudásunk, és egyenesen azzal állt elő, hogy amit az érzéki világban tapasztalunk, az lehet, hogy mind csak illúzió vagy vetület. Olyan is volt, aki szerint a racionalitás nem feltétlenül vezet biztos tudáshoz önmagában. Csak azért sorolom, hogy lásd, nem olyan egyértelmű az egész.
Hogy szerintem miért van az, hogy nem egységes az emberek hite? Én úgy látom, hogy egyrészt a konkrétumokhoz való kötöttségből és a személy-ességből fakadhat a sokféleség, abból pedig az eltérő látásmód (akár hitet, akár bármit illetően). Nincs két egyforma ember, nincs két teljesen azonos szemlélet, ez szerintem nyilvánvaló. Ez lehet szerintem az ára annak, hogy mindenki egyszeri legyen és megismételhetetlen. De ez csak az én találgatásom az okot illetően.
És hasonlóan az én találgatásom szerint Isten azért nem teszi nyilvánvalóvá és közvetlenül láthatóvá magát, mert szabadságot akar hagyni arra, hogy mindenki dönthessen. Ha úgy rendezte volna be a világot, hogy mindenki csak imádni tudná őt, akkor az nem lenne szabadság, hanem bábok lennénk. Sok rossz származik ebből a szabadságból persze, de a szeretet nem nélkülözheti a szabadságot. Én így látom valahogy.
Kedves 36-os!
Köszönöm az újabb válaszodat.
Nagyon sok újabb "kapukat" nyitottál meg a válaszodba, amikre egyrészt a korábbi kommentjeimben már valamiképpen válaszoltam, másrészt pedig megvitatásuk messzire visz az eredeti kérdéstől, de azért megpróbálok feleletet adni rájuk.
Jó, elfogadom, hogy te nem értesz egyet avval a megállapítással, amit én a korábbi válaszod alapján megfogalmaztam, de addig, amíg nem kapok ellenőrizhető tényeken alapuló, logikus, racionális válaszokat arra nézve, hogy miért ez vagy az a könyv az egyetlen igaz és isteni mű, ami a egyértelműen a többi felett áll, és amire érdemes egy életet építeni, addig továbbra is fenn kell tartanom azt az állításomat, hogy a bármelyik könyv melletti döntés szubjektív, érzelmi és irracionális alapú.
Szinte minden istenhívő vallás egyedül a saját könyvét(!) tartja valamilyen módon(!) istentől származottnak, istentől ihletettnek, vagy isten által valami képen kinyilatkoztatottnak, és ez alapján a saját tanításait, istenképét az egyedüli igaznak, hűnek, pontosnak és biztosan üdvösségre vezetőnek. Az eredeti kérdésem pont arra vonatkozott, hogy milyen tényekre alapozzák a különféle hívők ezt a hitüket.
Einsteinnek és a különféle fizikusoknak igen eltérő a világképe. Lehet, hogy Einstein úgy gondolta, hogy a fizikai világról alkotott képe úgy teljes, ha valami módon beleviszi a világba (panteizmus) isten képzetét, de pl. napjaink "Einsteinje", Stephen Hawking úgy gondolja, hogy a világegyetem megértéséhez nincs szükség semmiféle természetfeletti bevonására. Vannak, voltak és lesznek ilyen világképű fizikusok, meg olyan világképű fizikusok, ez nem fogja eldönteni a kérdést.
A más vallásúakkal folytatott párbeszédeiddel kapcsolatban megkerülted az előző kommentemben feltett kérdéseimet. Ha tudsz, válaszolhatnál rájuk:
1. Milyen racionális tényszerű érv volt az, ami alapján a buddhizmussal, az iszlámmal, vagy a krisna-hittel történt megismerkedésed után úgy gondoltad, hogy ezek a vallások és szent könyvek hamisak, nem isten igazi szavai, tanai, amik követésre, mélyebb megismerésre (esetleg áttérésre) méltatlanok?
2. Mit gondolsz, a más vallásúak mit válaszolnának a előző kérdésemre a kereszténységgel kapcsolatban?
Nem állítottam, hogy egyáltalán nem lehet veled értelmesen és jókat beszélgetni, csak azt, hogy az istenkérdéssel kapcsolatos nézeted irracionális, érzelmi alapú és szubjektív.
Arra a kérdésre, hogy az emberek miért hisznek a természetfelettiben, istenben, már a 38-as kommentemben megválaszoltam, de most ide is bemásolom:
"Az a felvetésed, hogy a sok, létező vallás isten létét bizonyítja, szerintem alaptalan. A sok létező vallás legfeljebb azt bizonyítja, hogy az ember, az ösztönvezérelt állatvilágból kiemelkedve, komoly egzisztenciális kihívások elé került (pl. mi értelme az életnek?, mi a jó-rossz?, miért kell meghalni?, miért kell szenvedni?, miért van a villámlás?, stb.). Ezek szorongást keltettek benne, és magyarázatokat keresett a kérdéseire. Mivel ezekre kézzel fogható, természetes magyarázatot nem talált, ezért megpróbált az absztrakt gondolkodás segítségével értelmet adni nekik, és ezáltal elfogadhatóbbá tenni őket. Erre voltak jók az isten, ördög, túlvilág stb. természetfeletti(!) képzetek. De mivel minden nép a saját története, kultúrája, törvényei és fejlettségi szintjei szerint, hosszú időn át alakította ki a maga képzelet és -hiedelemvilágát, ezért ez a sokféle vallás."
Azt írod, hogy valamiképpen be kéne tudnom bizonyítani, hogy nincsen isten. Nos, ezt én már szintén a 38-as kommentemben megtettem:
"Szerintem az igazság kritériuma, a tárgyak és a tudattartalmak egyezése. Ezt pedig a tapasztalat és a tudományos, kísérleti vizsgálat dönti el. Ezek alapján pedig isten képzetének nincs "megfelelése" a világban, csak a hívő emberek tudatába."
A tárgyi világ és a tudattartam egyeztetése az egyetlen járható út arra, hogy eldönthessük, hogy a fejünkben lévő képzetek közül mi bír önálló léttel, és mi az ami csak hamis tudattartalom.
Azzal az állításoddal, hogy isten "természetfeletti" lény, lehetetlenné teszed, hogy isten létéről vagy nemlétéről, természetéről, tulajdonságairól objektív, tényszerű módon beszélgethessünk. Így az emberi agy bármely "produktuma" cáfolhatatlanná válik; pl. cáfold meg, hogy létezik a rózsaszínű, virágillatú, aranyszőrű unikornis! Azt mondod, hogy ilyen sem az állatkertben, sem a természetben nem található csak az én fejemben. Én erre azt mondom, hogy ez az unikornis "természetfeletti" lény, akiről "kinyilatkoztatást" kaptam és az nem érv a létezése ellen, hogy a természetben nem találod. Na és akkor most hogyan tovább? Pont így járnak el a hívők is istenképzetükkel kapcsolatban.
Egyébként -mint azt már szintén írtam- a teológia az egyetlen "tudomány", amiben valaminek a létére már az is meggyőző bizonyíték, hogy nem lehet (a fentiek okán) tökéletesen megcáfolni a létét.
A fizkában pl. a Higgs-bozon(a hipotézis 1960-ban született) bár teljesen beleillett a részecskefizika addigi elméleti rendszerébe, egészen 2012-ig a hivatalos fizika számára nem létezett, ugyanis csak ekkor tudták a milliárdokért felépített hadronütköztetőben BEBIZONYÍTANI!!, hogy létezik. Ellentétben a vallás és a teológia nyugodtan hirdetheti "természetfeletti" bebizonyíthatatlan és cáfolhatatlan istennének létezését, a szkeptikusokra tolva a bizonyítás terhét. Higgs nem mondhatta azt, hogy van egy hipotézisem a bozonról (ami ráadásul illik is a részecskefizika rendszerébe) tehát, ergo létezik is. Aki pedig mást állít, az bizonyítsa be hogy nincs. Egyébként még ez is tisztességesebb lett volna, mint amit a teológia csinál, hiszen Higgs nem "űzte" a "természetfelettibe" (tehát nem tette volna kutathatatlanná, bizonyíthatatlanná) bozonjának létezését, így elvileg meghagyta volna a hipotézis cáfolhatóságát ill. bizonyíthatóságát.
Azt írod, hogy az ateista emberek is sok kérdésben eltérő álláspontot képviselnek.
Ennek elsősorban az az oka, hogy az ateizmus -most meg fogsz lepődni- nem világnézet!
Az ateizmus csak bizonyos fajta világnézetek következménye.
A filozófiai világnézet alapkérdése, hogy mit tartasz elsődlegesnek, dominánsnak; az anyagot, vagy a szellemet (tudatot, "lelket")?
Ha úgy gondolod, hogy az anyag az elsődleges (a tudat az anyag valamilyen tulajdonsága, "terméke"), akkor materialista vagy (én ezt vallom) és ebből következően ateista is vagyok (mivel istennek nincs az anyagi világban megfelelője, csak a hívő emberek anyagi alapú(!) tudatának a produktuma).
Ha úgy gondolod, hogy a szellem (tudat "lélek") megelőzi, dominál az anyag felett, akkor idealista vagy.
Ezen belül gondolhatod úgy, hogy a saját tudatod (szellemed "lelked")"teremti" a világot, tehát az egész csak illúzió, ezt szubjektív idealizmusnak hívják (pl. buddhizmus, egyes hindu irányzatok, Berkley, Schopenhauer, Fichte stb..), és ettől még lehetsz ateista.
Vagy gondolhatod úgy, hogy az anyagot egy rajtad kívülálló szellem (lélek)"isten" hozta létre (ide tartozik a teizmus, deizmus stb.).
Ezen világnézetek részletes kritikájára itt nincs hely.
Azt is írod, hogy isten azért nem nyilvánul meg, hogy "szabadon dönthessünk mellette" és ne legyünk "bábok".
Én úgy gondolom, hogy ahhoz hogy valami mellett vagy ellen dönthessek, legalább annyit kéne tudnom, hogy mi mellett vagy ellent döntök. Isten esetében ez nincs így. Még azt sem lehet tudni, hogy létezik-e, ha pedig létezik akkor mit vár el és mit ad. Így nem lehet ésszerűen dönteni!
Azzal még, hogy egyértelművé tenné létét és szándékait még nem változtatna egy akaratlan bábbá, hanem legalább tiszta döntéshelyzetet teremtene; végre nyilvánvaló lenne, hogy mi mellett vagy mi ellen is kell dönteni - ez csak így lenne korrekt és fair! Ha e nélkül, az alapján ítéli el/meg majd meg az embereket, hogy ki mit HISZ vele kapcsolatban, és nem az alapján, hogy az illető milyen életet élt, akkor nem egy "jóisten", hanem egy, az emberiséggel inkorrekt, igazságtalan és kegyetlen játékot játszó szörnyeteg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!