Hol van itt az Isteni igazságszolgáltatás?

ekkora baromságot...

Mózes már rég nem élt amikor a zsidók Babiloni fogságba kerültek.

A fogság i.e 607 ben volt, Mózes pedig i.e 1537-ben fejezte be a teremtés könyvet.

csatlakozom Töf válaszához.

az állatoknak nem ugyan azt az életet szánta a teremtő, mint az embereknek.

vissza térve a másik válaszolóhoz.

Tévedés, Mózes és a többi Biblia írók pontos dátumokat, a Fáraók királyok neveit, uralkodásának hosszát, tetteit írták le.

Ne mond már nekem, hogy a zsidók ezer év múlva kitalálták a pontos dátumot, ami az ezer év alatt történt, főleg mert a fogságban kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy dátumokon, királyokon neveken törjék a fejüket...

Kérdező a Teremtés, mint aktus, spontán alakult ki, véletlen tapasztalásként s lettek mohák, baktériumok és egyre több és kicsivel nagyobb fejlettebb életformációk-- de a taoastalat a tudat ébredése-- játékosságot adott bele, majd kkiváncsiságot, tudni akarását ennek a csodának ami lett ezen a semmi üres bolygón és végül már tudatosabb alkotássá változott tanulva abból ami elpusztult-- minek okán pusztult?-- talán ezért?-- s lettek az életek úgy megalkotva, hogy mindegyik valamivel jóllakhasson s lettek a növények amely mindeniknek jó lett és változott az élet önmagát szaporítóvá s vele együtt egyre több és bonyolultabb állatfajok az ős hüllőktől kezdve a dinoszauruszokig. aztán a teremtőknek lejárt az idejük mindenik eltávozott a maga helyére és igy lett vége az első élet megalkotásának spontán, játékosan, tanulón majd tudatosan.

azért lettek a növények mert csak ők képesek vízben és földön feldolgozni az ásványi anyagokat amelyet aztán önmagukat feláldozva táplálják a náluk fejlettebb fajokat.

Bár hátborzongató, de az élet már csak így létezhet egyik élet feláldozása által élhet a nálánál fejlettebb erősebb faj.

Sajnos az emberi faj bár a legintelligensebb fajnak lett megalkotva a második teremtő aktus során-- önmagukat akarták emberi testben látni"-- de sajnos az ember nem lett isteni lény igazából, mert akkor is pusztít amikor nem lenne szabad, mert nincs szükség rá és akkor is, ha saját faját pusztítja, csak a hatalomért, a vagyonért mindenen átgázolva... szükségtelenül, istentelenül!

Az ember soha nem lett kiűzetve semmiféle paradicsomból SŐT ellenkezőleg -BELE helyezték a paradicsomba. S minden élet halandó,mert ez a természet törvénye, semmi nem tart örökké, porrá válik vagy átalakul mássá.

Isteni Teremtő ERők valóban hatalmasak, de nem avatkoznak bele soha az élet menetébe. Nem emberek, akik átkozódni képesek, ez is csak az emberi agynak a szüleménye.

Isten Teremtők nem igazságosak. A természetük az abszolút őszinteség és a természeti törvények betartása!

Védeni azt, amit alkottak de csak annyira képesek, amennyi telik tőlük, az univerzum fenyegető természeti erőivel szemben.

S még valami, minden életnek van lelke, mert a lélek által vált élővé a holt anyag, amelyet a teremtők aktusa által kapott.

Nos..

(Prédikátor 3:11) 11 Mindent szépen a maga idejében elkészített. Még az időtlen időket is az emberek szívébe adta, hogy fel ne foghassák a munkát, melyet az igaz Isten végzett kezdettől fogva mindvégig.

Időtlen idők = örökké valóság

Kik kapták?

Az emberek...

Egyedül az emberről írja a szent írás, hogy ilyen reményt kaptak, az állatokról nem, ha így lett volna akkor azt is leíratta volna

Mi után vannak?

Az ember a teremtés koronája.

az állatokat más oknál fogva teremtette, ők nem képesek az Isteni tulajdonságokat vissza tükrözni, nincsen értelem bennük ösztönből bölcsek ahogy Jehova bele programozta a génjeikbe.

az állatokat az embernek teremtette, hogy gyönyörködjék benne. Használja őket a munkához, stb. Bölcs Salamon kifejtette, hogy csak az embernek tárta fel az örök élet reményégét és ezt a gondolataikba bele is plántálta.

ezért is fáj az embernek amikor valakit elveszít, nem természetes, ha az volna nem fájna.

az állatoknak nincs ez az érzésük, nekik természetes ha szabad ilyen szót használni.

Wans 9500-nak:

A Biblia 1. könyve — 1Mózes (Genezis)

Író: Mózes

Írás helye: Puszta

Írás befejezése: i. e. 1513

Megírt időtartam: „kezdetben”-től i. e. 1657

Nem kétséges, hogy ki írta a Genezist. A „Mózes törvényének könyve” hivatkozással és a Biblia első öt könyvére — amelynek egy részét a Genezis alkotja — történő hasonló utalással gyakran találkozunk Józsuénak, Mózes utódának idejétől kezdve. Valóban, Mózesre való hivatkozást, mintegy 200-at, találhatunk a Biblia későbbi 27 könyvében is. A zsidók sohasem vitatták Mózes szerzői voltát. A Keresztény Görög Iratok gyakran említik Mózest mint „a törvény” íróját, a végső tanúbizonyságról pedig maga Jézus Krisztus gondoskodott. Mózes közvetlenül Jehova utasítására és az ő ihletése alatt írt (2Móz 17:14; 34:27; Józs 8:31; Dán 9:13; Luk 24:27, 44).

A Biblia 2. könyve — 2Mózes (Exodus)

Író: Mózes

Írás helye: Puszta

Írás befejezése: i. e. 1512

Megírt időtartam: i. e. 1657—1512

Mózes az Exodus írója. Ez kitűnik abból, hogy a könyv a Pentateuch második kötete. Maga a könyv három ízben is megemlíti, hogy Mózes Jehova utasítására írásos beszámolót készít (17:14; 24:4; 34:27). Westcott és Hort bibliakutatók szerint Jézus és a Keresztény Görög Iratok írói több mint 100 esetben hivatkoznak az Exodusra vagy idéznek belőle, mint például amikor Jézus így szól: „Mózes adta nektek a Törvényt, ugye?” Az Exodust Mózes a Sínai-pusztában írta i. e. 1512-ben, abban az évben, amikor Izrael fiai elhagyták Egyiptomot. Az Exodus 145 éves időszakot ölel fel, József i. e. 1654-ben bekövetkezett halálától i. e. 1512-ig, Jehova imádatát szolgáló sátor felállításáig (Ján 7:19; 2Móz 1:6; 40:17).

*** si 25. o. A Biblia 3. könyve — 3Mózes (Leviticus) ***

A Biblia 3. könyve — 3Mózes (Leviticus)

Író: Mózes

Írás helye: Puszta

Írás befejezése: i. e. 1512

Megírt időtartam: 1 hónap (i. e. 1512)

Nem kétséges, hogy Mózes írta a Leviticust. A könyv befejezése vagy kolofonja ezt mondja: „Ezek azok a parancsolatok, amelyeket Jehova adott Mózesnek” (27:34). Hasonló kijelentést találunk a 3Mózes 26:46-ban. Az előzőleg már ismertetett bizonyítékok igazolják, hogy Mózes írta a Genezist és az Exodust, ugyanez bizonyítja, hogy ő írta a Leviticust is, mivel nyilvánvalóan a Pentateuch eredetileg egy tekercs volt. Ezenkívül a Leviticus egy „és” kötőszóval kapcsolódik az előző könyvekhez. A legerősebb bizonyíték abban a tényben található, hogy Jézus Krisztus, valamint Jehova más ihletett szolgái gyakran idéznek belőle vagy hivatkoznak a Leviticusban előforduló törvényekre és alapelvekre, és ezt a könyvet Mózesnek tulajdonítják (3Móz 23:34, 40–43 — Neh 8:14, 15; 3Móz 14:1–32 — Máté 8:2–4; 3Móz 12:2 — Luk 2:22; 3Móz 12:3 — Ján 7:22; 3Móz 18:5 — Róma 10:5).

A Biblia 4. könyve — 4Mózes (Numeri)

Író: Mózes

Írás helye: A puszta és Moáb síksága

Írás befejezése: i. e. 1473

Megírt időtartam: i. e. 1512—1473

A Numeri nyilvánvalóan része volt az eredeti öt kötetnek, amely a Genezistől a Deuteronomiumig bezárólag tartalmazta a könyveket. Első verse „és” kötőszóval kezdődik, amely a történetet összekapcsolja azzal, ami előzőleg történt. Így Mózes kellett hogy az írója legyen, minthogy ő írta az előző beszámolókat is. Ez kitűnik a könyvnek ebből a megállapításából: „Mózes állandóan feljegyezte”, valamint a könyv kolofonjából: „Ezek azok a parancsolatok és bírói döntések, amelyeket Jehova Mózes útján elrendelt” (4Móz 33:2; 36:13).

Az izraeliták Egyiptomból valamivel több mint egy évvel az e könyvben feljegyzettek előtt indultak el. A beszámoló a kivonulás utáni második év második hónapjában veszi fel az esemény fonalát. A Numeri az ezt követő 38 évet és kilenc hónapot öleli fel i. e. 1512—1473-ig (4Móz 1:1; 5Móz 1:3). A 4Mózes 7:1–88., valamint a 9:1–15. terjedő versekben elmondott események nem illeszkednek ebbe az időszakba, de mint hátteret adó tájékoztatások, bele vannak foglalva. A könyv korábbi részei kétségtelenül akkor íródtak, amikor az események történtek, de az is nyilvánvaló, hogy Mózes csak a 40. év vége felé, az i. e. 1473. naptári év elején tudta befejezni a Numeri megírását a pusztában.

A Biblia 5. könyve — 5Mózes (Deuteronomium)

Író: Mózes

Írás helye: Moáb síksága

Írás befejezése: i. e. 1473

Megírt időtartam: 2 hónap (i. e. 1473)

Mivel ez a könyv a Pentateuch ötödik tekercse vagy kötete, az írója nyilván ugyanaz, mint a négy előző könyvé, tudniillik Mózes. A megnyitó kijelentés azt árulja el a Deuteronomiumról, hogy ezek „Mózes szavai, amelyeket szólt az egész Izraelnek”. A későbbi kifejezések is, mint például: „Mózes megírta ezt a törvényt” és „Mózes megírta ezt az éneket”, világosan bizonyítják Mózes írói voltát. Neve csaknem 40-szer szerepel, rendszerint azzal kapcsolatban, hogy ő tette ezeket a kijelentéseket. Az első személy használata végigvonul a könyvön, és ez Mózesra utal. A befejező verseket Mózes halála után írták, minden valószínűség szerint Józsué vagy Eleázár, a főpap (1:1; 31:9, 22, 24–26).

Egyébként pedig Jób könyvét is Mózes írta.

A Biblia 18. könyve — Jób

Író: Mózes

Írás helye: Puszta

Írás befejezése: i. e. kb. 1473

Megírt időtartam: Több mint 140 év i. e. 1657 és 1473 között

Miért állíthatjuk azt, hogy Mózes írta a könyvet? Mivel ezt tartotta a legrégibb hagyomány és ezt tartották mind a zsidó, mind a korai keresztény hittudósok. A héber költészet élénk, eredeti stílusa, amely a Jób könyvében megfigyelhető, azt mutatja, hogy a könyvet héberül, azaz Mózes nyelvén írták. Nem lehetett volna azt más nyelvből, például arabból így lefordítani. A prózai részek is igen erős hasonlóságot mutatnak a Pentateuch könyveivel, erősebbet, mint a Biblia bármely más írásával. Az írónak minden bizonnyal izraelitának kellett lennie, mivel „Isten a szent kijelentéseit” a zsidókra bízta — és Mózes izraelita volt (Róma 3:1, 2). Mózes, miután elérte az érett férfikort, 40 évet töltött Midián földjén, nem messze Úztól, ahol hozzájuthatott a Jób könyvében leírt részletes információhoz. Később, amikor Izrael negyvenéves pusztai vándorlása alatt elhaladt Jób szülőföldje mellett, Mózes újabb részleteket tudhatott meg és jegyezhetett fel a könyv befejező részében.

28/28

privátban küldtem egy kérdést, légyszíves olvasd majd el! :)