Jézus létezett?

10

Mutass erre linkeket!

Mondani dolgokat könnyű,írni is.

Jézus létezésére, vagyis történetiségére vonatkozóan a nem-keresztény történetírók utalásait szokták felhozni Jézusról, vagyis azokét, akik nem vádolhatók vallási fanatizmussal.

Publius Cornelius Tacitus (1-2. században élt római történetíró): Évkönyvek c. művében Róma felgyújtásával kapcsolatban ezt írja: "Nero másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta azokat, akiket a sokaság bűneik miatt gyűlölt és Christianusoknak nevezett. Christust, akitől ez a név származik, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus procurator kivégeztette,..." ( Forrás: [link] )

Caius Suetonius Tranquillus (1-2. században élt római levéltáros és életrajzíró): Caesarok élete c. művének 5. könyvében ezt írja: "A zsidókat, akik Chrestus bujtogatására szüntelenül zavarogtak, kiűzte Rómából." (Forrás: [link] )

Josephus Flavius (1. században élt zsidó történetíró és hadvezér): A zsidók története c. múvében ezt írja: "Ebben az időben élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk. Ugyanis csodákat művelt és tanította az embereket, akik szívesen hallgatják az igazságot, és sok zsidót és sok görögöt megnyert. Ő volt a Krisztus. És ámbár főembereink följelentésére Pilatus keresztre feszítette, most is hívek maradtak hozzá azok, akik addig szerették. Mert harmadnap feltámadt és megjelent közöttük, mint ahogy Istentől küldött próféták ezt és sok más csodálatos dolgot előre megjövendöltek felőle. S még ma is megvan a keresztények felekezete, amely róla vette a nevét." Máshol pedig ezt írja: "Tehát a nagytanácsot törvényszéki ülésre hívta össze, és eléje állította Jakabot, aki testvére volt Jézusnak, akit Krisztusnak neveznek, s még néhány más embert; törvénysértéssel vádolta őket és végül mindet megköveztette." (Forrás: [link] )

Persze kérdés, hogy hitelesnek fogadjuk-e el ezeket a forrásokat?

Ha nem gondoljuk hitelesnek (és ezzel együtt Jézus, mint történelmi személy létezését csak mesének gondoljuk), akkor a történelemkönyveket mennyivel kevésbé tekintjük mesekönyveknek vajon? Milyen az a forrás, amelynek hitelességét nem kérdőjelezhetem meg?

Ha hitelesnek gondoljuk ezeket a forrásokat, akkor a leírtakat is hitelesnek kellene tekintenünk, mert miért írtak volna történeti műveikben "egy meséről" római és zsidó történetírók?

Ezeket a kérdéseket mindenkinek magának kell megválaszolnia szerintem...

Az archeológiai leletek szintén megmagyarázzák vagy megerősítik azt, amit a Görög Iratokban olvasunk. Például 1961-ben Poncius Pilátus nevét találták meg egy caesareai római színház romjai között egy feliraton.16 Mindaddig ennek a római uralkodónak a létezésére, eltekintve a Bibliától, alig volt néhány bizonyíték.

Tacitus, az i. sz. első század második felében élt római történetíró ezt írta: „Christust [a „Krisztus” szó latin megfelelője], akitől ez a név [a keresztény név] származik, Tiberius uralkodása alatt Pontius Pilatus procurator kivégeztette” (Tacitus összes művei. [Borzsák István fordításában, Szukits Könyvkiadó, 2001] „Évkönyvek”, XV. könyv, 44. rész).

A Britannica Hungarica a Jézusra vonatkozó korai, nem keresztény történelmi utalásokról ezt írja: „Ezekből a forrásokból . . . kétségtelen, hogy az ókorban még a kereszténység ellenzői sem vonták kétségbe [Jézus] történetiségét — ahogy tették azt, megalapozatlanul, a XVII. század végétől a XX. század elejéig némely bibliakritikai irányzatok” (IX. köt., 638. o.).

13

Nézzük csak jobban utána az igazságnak! Könnyen rá lehet jönni, a tanok védelmezői szeretnek pár apró, de fontos részletet elhallgatni az átlag ember elől.

Szerencsére mindig vannak olyanok, akik semmit se hisznek el bemondásra és jobban utánajárnak.

Jó olvasást!

"Az első történelmi feljegyzések melyek Jézust megemlítik, időszámításunk utáni második évszázad elején íródtak, és mindössze csak három van belőlük.

Suetonius Caius Trancillus [kb. 75-150] Hadrianus császár levéltárosa írja, hogy i.u. 41-54 között Claudius császár uralkodása alatt Rómából kiüldözték a zsidókat „mert egy idő után állandóan háborogtak, zavarogtak Kresztosz uszítását követve”. Az itt említett ‘Kresztosz' Jézussal történő azonosítása minden alapot hiányol és nemcsak azért, mert Kresztosz általánosan elterjedt név volt hanem, mert a keresztény irodalomban semmi utalás nem található arra, hogy Jézus valaha is Rómába látogatott volna. Ha elfogadjuk és hitelesnek tekintjük Suetonius (Claudius Élete, XXV.-4) bejegyzését, akkor 'Kresztosz', azaz Jézus i. u. 50 körül Rómában volt, tehát akkor nem végezhették ki kb. 20 évvel korábban, és ha nem volt kivégzés, kereszthalál, akkor feltámadás sem volt. A szerző egy másik rövidke feljegyzésében már pontosan nevén nevezi a keresztényeket, hogy “i.u. 64-ben büntetést róttak ki a keresztényekre, kik egy új romlott társadalmi osztályt képviseltek, és babonás hiedelmet követtek”. Evvel a második, rövid bejegyzéssel (XVI.-2) is inkább annak lehetősége áll fenn, hogy ezt is, mint Suetonius másik passzusát (XXV.-4) Sulpicius Severus hamisította, ugyanaz a V. századi ortodox atya, aki felelős lehet a Tacitus hamisításokért is.

Plinius a ‘ fiatalabb' i.u. 61-114 Bithunia kormányzója, kilenc kötetes levélgyűjteményt hagyott az utókorra, köztük Trajanus császárhoz írott híres ‘Keresztényvédő' levelét, melyben utasítást kér a bajkeverő keresztények megfékezésére. Miképp azt írja, „soha részt nem vettem keresztények kivizsgálásában, azt sem tudom, hogy mit kell büntetni vagy megvizsgálni, és hol kell enyhítő körülményeket figyelembe venni”. Sok szakember vitatja a levél teljes eredetiségét, pontosabban az abban lévő ‘keresztény' szót. A szó eredetileg ‘esszénus' volt, és csak később lett kicserélve, átírva keresztényre.

Plinius barátja, Tacitus i.u. 55-117 már több adatot közöl Annales [évkönyvek] című történelmi munkájában, és milyen sajnálatos valóság az, hogy ebből a nagylélegzetű műből pont az i.u. 29 évtől, 32-ik évig terjedő időszakról szóló feljegyzései hiányoznak. Történelmi munkájának hiányzó kötetei pont azért hiányoznak, mert ezekben semmi említés nem volt a csodálatos üdvtörténet eseményeiről Munkájában így ír: „Néró koholt vádak alapján elkezdte üldözni a züllöttségükről hírhedt keresztényeket. Eredeti vezetőjük Krisztus, Tiberius császár uralkodása alatt Poncius Pilátus, Judea helytartója [Prokurátor] által kivégeztetett.” (Tacitus, Annales, XV.-44) Tacitus ezen sorokat az események után kb. 70-80 évvel később vethette papírra – és a részletekre mindig kényesen ügyelő történész -, ebben az esetben nem levéltári adatokat használt forrásként, hanem szóbeszéd, vagy talán valamilyen, általunk nem ismert keresztény vallásirodalomi feljegyzés lehetett közlésének eredete. Jézus nevét nem ismeri csak Krisztust használta, ami 'messiást', [megváltó] jelent. A hivatalos okmányok, iratok, a római pedánsságra jellemzően mindig pontosan betartották hivatalok neveit, címeit, és így tudjuk hogy Pilátus prefektus és nem prokurátor volt. Tacitus idejében már csak a prokurátor kifejezést használták, igaz ismerték a prefektus szót is, de használata már kiment a divatból. Nyelvünkben mindkét szó helytartót jelent, úgy nincs semmi nagyobb jelentősége, mondhatnánk, ám mégis jelzi, hogy a szerző nem nézett gondosabban az események után. Tacitus nem írhatott 'krszisztoszról', mint egy történelmi figuráról, mert az ő idejében még csak a kozmikus megváltó Józsua misztériuma létezett, mely nem volt földrajzi területhez vagy behatárolható időkerethez kötve. A nagyvárosok zsidónegyedein kívül a zsidó megváltó kultusza szinte teljesen ismeretlen volt.

Tacitus a munkáiban máshol, soha nem említ keresztényeket, Krisztust, és így ezen passzus 'krsztosza' magában álldogál. Néró híres minisztere, Seneca rengeteg írott anyagot hagyott az utókorra, ám semmiféle 'keresztény' szektáról (gyülekezetről) nem tud, ha Néró üldözte volna őket, akkor arról Seneca tudott volna. De evvel a tacitusi történelmi feljegyzéssel is van egy kis baj. Mégpedig az, hogy a XV. évszázadig senki sem említi, senki sem tud róla. Euszébiosz atya, aki olvasta, jól ismerte Tacitust, történelmi munkájában (Egyháztörténet), ezt a részt nem említi. Tertullianusz atya [i. u. 160-220] szintén jól ismerte, többször idéz Tacitustól, és mégis ez a bekezdés elkerülte az ő figyelmét is. De, hogy továbbá elkerülte az összes többi korai, és középkori atyák figyelmét is, az már tényleg több mint furcsa, és ami jelenség arra utal, hogy egy közönséges kései hamisítványról szó!

Mind a három közlés felületes, szegényesen sovány, és túl későn lett ahhoz írva, hogy bármi kézzelfogható bizonyítékot szolgáltatna Jézus történelmi valóságáról. Még az is nehezíti a dolgot, hogy a háromból kettőt kései hozzátoldásnak tart sok vallástörténelemmel foglalkozó szakember. Továbbá szem előtt kell tartani még, hogy ezek a szerzők egyáltalán nem használhatták a 'keresztény' kifejezést, mert annak első dokumentált használata az Apostolok Cselekedeteiben lelhető fel (11:26), és mivel a Cselekedetek később lettek megírva – kb. a II. sz. közepén –, így a korábban alkotó pogány szerzők ezt a kifejezést nem ismerhették, nem használhatták.

Kiművelt, sokat olvasott korai egyházatyák mint pl. Jusztinosz, a 'vértanú' (kb. 100-165) áttanulmányozták, átkutatták a levéltárakat, könyvtárakat abban a reményben, hogy korábban élt szerzők munkáiban határozott történelmi bizonyságot találjanak Jézusra vonatkozóan és boldogan megragadtak volna bármilyen adatot - ha ilyen lett volna."

[link]

Gondolj arra, hogy az Újszövetségben leírt könyveket azok írták részben akik személyesen ismerték Jézust amíg testben járt. Szóval majdnem 2000 évvel ezelőtt lettek ezek a szövegek leírva. Azoknak az embereknek írták akik abban az időben éltek és sokan közülük, akik akkor éltek amikor Jézus, és hallották, olvasták ezeket az írásokat plusz még Jézussal is találkozhattak, tudatában lehettek annak, hogy mi igaz ebből és mi nem. Ebből kiindulva nem hiszem, hogy megpróbáltak volna olyat leírni az apostolok ami nem igaz mert az akkor élő népeket nem tudták volna becsapni mert azok is ott voltak. Ők is láthatták Jézust, és ők is láthatták a csodákat.

Egyik apostol pedig egyig arról ír, hogy 500 ember előtt jelent meg Jézus a Feltámadása után. Te ilyet le mernél írni mondjuk egy neves újságban amit bárki olvashat hacsak tényleg nincs másik 500 tanúd akik bizonyítani tudják az igazadat, hogy Jézus feltámadt? Abban az időben ilyen Istenkáromlásért hogy mindenfélét összehordanak egy emberről akit Jézusnak neveznek halálra kövezés járt.

Te szerinted, ha valaki ténylegesen nem hisz ebben akkor megkockáztatta volna a halálra kövezést? Mert szerintem nem hacsak nem épelméjű. De ehhez túl szépen és túl lélekhez szólóan fogalmaznak a Bibliában.

Szóval csak próbálj meg belegondolni szituációkba és meg fogsz világosodni. Tudod aki keres az talál. Ha Jézust keresed, meg is találod.

"Gondolj arra, hogy az Újszövetségben leírt könyveket azok írták részben akik személyesen ismerték Jézust amíg testben járt."

ez közismert tévedés,pontosabban nincs fenti állírásodra bizonyíték, csak a hit!

Első ismert töredékek Jézus halála után jóval 100 évvel keletkeztek.

Mégha kortárs írta, nem bizonyíték hogy a főszereplője élő ember volt valamikor.

Sőt még ha élő ember volt, arra végképp nincs bizonyíték hogy tényleg úgy történtek a dolgok mint le van írva és nincs valójában jól ki van színezvevagyis egyszerű tanítóból csináltak egy Isten fiát, sőt még egy vallást is sikeresen.

Tényleg. Tök jó.

Érdekes, hogy pont azt nem lehet bizonyítani és pont azt nem lehet elhinni, amihez HIT kell. Minden más történelmi eseményt elhisznek az emberek, de pont ezt nem amiben hinni kellene.

Továbbá oké, ne hidd el. Nekem mindegy. Én hiszek benne. És nem én veszitek vele hanem az aki nem hisz benne. Mert ha viszont minden igaz, akkor te komám nagy carban leszel halálod után. Én viszont akkor sem veszitek, ha nem igaz.

Csak az a baj, hogy ez az igazság. Persze nem nekem, hanem neked. :)