A rablás nem bűn?

Kik és hol tartják dicséretes dolognak??

Azért megnézném hogy kit és hol dicsérnek meg ha pl a nyílt utcán kirabol egy ártatlan idős nénit, vagy bárki mást.

A történelmet meg ne keverd ide, de azért azoktól is megkérdezném hogy mit gondolnak akit a híres seregek végiggyilkoltak és erőszakoltak.

Nem mindig:

2 Móz. 3,22 "... s így foszszátok ki égyiptomot."

2 Móz. 12,35-36 "...és kifoszták az égyiptombélieket."

Luk. 19,29-34 "[Jézus] elkülde kettőt az ő tanítványai közül, Mondván: Menjetek el az átellenben levő faluba ... találtok egy megkötött vemhet, melyen soha egy ember sem ült: eloldván azt, hozzátok ide. És ha valaki kérdez titeket: Miért oldjátok el? ezt mondjátok annak: Mert az Úrnak szüksége van rá. ... És amikor a vemhet eloldák, mondának nékik annak gazdái: Miért oldjátok el a vemhet? ők pedig mondának: Az úrnak szüksége van rá."

Szia!

Részedről elég bagatell értelmezése, és legálissá gondolása a rablásnak.

Isten nem ért egyet a rablással ami mások tulajdonának (erőszakos elvétele) és a BTK is szankcionálja ez egy polgári társadalomban nem engedhető meg.

Ezek szerint csak a kollektív rablás más vallásúaktól nem bűn. :D

Ez ugyanolyan dolog, mint valamelyik isten nevében megölni a más vallásúakat.

Mond valamit a kérdező.

A tatárjárás szörnyű eseményként él bennünk, de a kalandozások kora, amikor a mi őseink tettek hasonlót, már nem is olyan veszélyes, pedig egy tőről fakad.

A háborúban megengedett általában, munició rablása, rekvirálás, stb...

Hiszen a győzelem a cél, sokan az életüket is adják érte.

A polgári világban is adódhat olyan helyzet, amikor a többség érdekében drákói rendszabályok szükségesek.

Ezt nem csak a kommunisták tették meg a háború után, a beszolgáltatással, hanem a kanadai csendőrség Alaszkában, mikor az aranyásók élelmiszereit elkobozták és elosztották a tömeges éhhalál elkerülésére.

Ez mindenképpen drasztikus dolog és visszaélésre is alkalmat adhat, de néha mégis érthető lehet.

Az egyéni rablás súlyosbűncselekmény, minden esetben...

Van abban ráció, amit mondasz, viszont 1-2 dolog azét nem ilyen egyszerű....

Először is, ennek vajmi kevés köze van a valláshoz. Uralkodókról írsz, akik Isten vagy istenek nevében kirabolták a fél világot, de ez nem egészen van így. A mongoloknak pl. nem voltak vallási indítékaik a hódításokban, pedig echte középkori emberek voltak, ahogy a 20. században a szovjeteket meg kifejezetten vallásellenes célok hajtották részben....szóval azért nem feltétlenül köthető mindez a valláshoz/vallásokhoz....

Másodszor, nem minden hadvezér vagy hódító volt rabló. A jog kérdése ennél jóval bonyolultabb. Vegyük a görög-perzsa háborúkat: a perzsák hosszú évtizedekig kemény adókat fizettettek a görögökkel, sőt, az országot is megtámadták, aztán a támadás vissza lett verve, majd pár évtized múlva Nagy Sándor leigázta egész Perzsiát, s persze zsákmányt is szerzett...de vajon ez rablásnak minősíthető-e, amikor a perzsák már őelőtte sokkal több mindent elvettek a görögöktől, s a szabadságukat is fenyegették? (Mellesleg Nagy Sándornak és a perzsáknak sem voltak vallási indítékaik).

A rablás és a lopás viszonyában viszont helyes a meglátás: a Tízparancsolat etikai/anyagi okok miatt tiltja a lopást és a rablást is, míg pl. a pogány viking hitvilág a rablást nem tiltotta, sőt, erénynek tartotta. Európa népei ezért is tértek meg a kereszténységhez, azért jóval könnyebb egy olyan társadalomban élni, ahol nem a legerősebb uralmán alapszik a biztonságod (a középkor sok kegyetlensége részben abból adódott, hogy a germán pogány hagyományok sok helyütt tovább éltek, pl. a máglyahalál is a pogány germán jognak volt az egyik büntetési formája).

Különben a nagy hódítókat nem a rablásaik miatt tartjuk nagy embernek.

Napoleon kifosztotta ugyan Moszkvát, de mivel akkora távolságra utánpótlást nem szállíthatott, seregét fenntartani nem tudta, hiszen az oroszok mindent felégettek a környéken. Így szinte csata nélkül pusztult el a haderő, amit máskülönben nehéz lett volna legyőzni.

Ugyanezt megtették a keresztesek is, vonultukban raboltak, fosztogattak. Hasonló esetről tanúskodik az a háboró melynek nevét a Vértes hegység megőrizte.

[link]

Minden ami a természet az élet igazságossága ellen fordul az mind bűn. S ez független a vallásoktól független a népi hovatartozástól független minden filozofikus vagy politikai okoskodástól.

Ne hazudj, nem csalj, ne ölj embert és ne pusztítsd a természetet felelőtlenül szükségtelenül.

Gratulálok azoknak, akik a 7. válaszom lepontozták.

Mindez, amiről írtam, történelem, Napoleon közismert, de Könyves Kálmán királyunk esete is, aki a kósza keresztes seregeket kénytelen volt szétverni és a fő erők, a lovagsereg áthaladását is csak hosszas tárgyalás után engedélyezte, túszt kért és seregével követte az átvonulókat. Mindez szintén világszerte ismert, nekünk, magyaroknak saját történelmünk része, akár tetszik, akár nem.

A Vértes legendája is alátámasztott, szóval, mi nem tetszett?