Kedves vallásos. Ha a tudás fájáról bűn enni, miért használod a tudomány eredményeit? Miért tetézed folyamatosan a bűnt?

"Kérdésed, illetve felvetésed rendkívüli tájékozatlanságra utal..."

Ahogyan a válaszod is. Az egyház sosem tanította, hogy Föld lapos. A Föld gömbölyűsége a középkorban is ugyanúgy ismert volt. Nem kell hülyének nézni az embereket. Ez egyszerű tengerparti halász tengerparti bámészkodása során rájön a semmiből, hogy a Föld görbül. Ha máshol megnézik, ott is. Ezzel minden normális középkori ember tisztában volt, ahogy a műveltebbje ismerte az ókoriak (pl. Eratoszthenész) becsléseit a Föld méretére.

Másrészt: az ókori gondolkodók filozófusok voltak, nem tudósok. Az, hogy néhányuk valós összefüggésekre hibázott rá, még nem jelenti, hogy az elfogadható lett volna tudományos szempontból. Például Ptolemaiosz geocentrikus világképe a maga módján tökéletes: nagyon jól megjósolja a bolygók helyzetét az égen, kezelhető és átlátható. Az egy helytálló, mérésekkel igazolt "tudományos" elmélet volt. Csak későbbi megfigyelések világítottak rá olyan jelenségekre, amik elavulttá tették. Hiába mennél vissza a X. századba, és mondanád egy arab csillagásznak, hogy márpedig a Föld kering a Nap körül, nem adna neked igazat, mert egyszerűen nem volt oka ilyet feltételezni.

Vidiripi

Kérdező!

"Kérdésed, illetve felvetésed rendkívüli tájékozatlanságra utal..."

Pontosítanál hogy miben is vagyok tájékozatlan?

"A régi vallási tiltásoknak, előírásoknak valamikor nyilván volt értelme, ezért hozták ezeket."

Csak hogy azoknak a régi előírásoknak manapság is van értelme. Csak most már azt is tudjuk hogy miért. De mivel te magad ismered el hogy ebben a kérdésben tájékozatlan vagy akkor milyen alapon ítéled meg ezeket a dolgokat?

"A higiéniát is fokozatosan fedezték fel,...."

De a zsidók nem fedezték fel a higiéniát fokozatosan ,hanem egyszerűen parancsba kapták azt hogy mikor mit kell tenniük. Pl. mit kell tennie annak az embernek aki holttestet érintett meg. S mindezt egy olyan nép aki folyamatosan vándorolt a pusztában. Tehát továbbra is kérdezem honnét szedték az efféle tudásukat?

De ott van a többi dolog is a 8. napon való körülmetélés vagy a kérődző mezei nyúl. De a felsorolás nem teljes.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

Juj, ennyire nem megy?

Vidiripi

Hogyan is írtad? Kérdésed nem de feltevésed rendkívüli tájékozatlanságra utal. :)))) (saját megfogalmazásban)

A kérdés nem arra irányult hogy miért volt a körülmetélés illetve hogy mi az értelme. (bár honnét jöttek rá az rendkívül érdekes téma lehetne)

A kérdés az volt hogy miért a 8. napon végzik azt a beavatkozást.

Válasz: "Az Ábrahámmal kötött szövetség jelével kapcsolatban Isten ezt mondta: "Nyolc napos korában metéljetek körül minden fiúgyermeket " Később ezt a követelményt ismételten előírták Izrael nemzete számára (Móz.I.17:12; Móz.III.12:2,3). Akkor nem fűztek hozzá bővebb magyarázatot, miért a nyolcadik napon kellett ennek megtörténnie, ma már ismerjük az okát. Az orvosi kutatások fényt derítettek arra, hogy a véralvadás egyik faktora, a K-vitamin csak erre az időpontra ér el megfelelő szintet. A véralvadás másik fontos tényezője, a protrombin pedig a születés utáni nyolcadik napon éri el gyermek életében a legmagasabb értéket. Erre a tényre támaszkodva Dr. S. I. McMillen így következtetett: "A nyolcadik nap a legalkalmasabb a körülmetélés elvégzésére." Véletlen egybeesés csupán? Mert ha mondjuk a Biblia nem Isten szava, hanem egy hamisítvány, akkor honnan tudta Ábrahám, és később Mózes azt, hogy a csecsemőknél a 8. nap az, amikor a kicsi nem vérzik el ettől a beavatkozástól, sőt, semmi károsodást nem szenved? Nem valószínű, hogy csecsemők tömegeit gyilkolták le azért, hogy ezt a 8. napot végre kikísérletezzék!"

De itt a link is. [link]

Mezei nyúl.

Nos nem a rendszer tani besorolásán van a hangsúly. Hanem azon hogy a tudományos elképzelések szerint sokáig nem tartozott a kérődzők közé. Mert azt mondták hogy nem kérődző a nyúl. Pedig a Bibliában már évezredekkel ez előtt is írták.

Aztán kiderült hogy tényleg kérődző. Csak nem belső kérődző hanem külső. De tovább nem untatlak a részletekkel.

"De ha Neked szimpatikus, gondold azt, hogy Isten parancsolta meg nekik..."

Nekem ez nem szimpatikus. Hiszem hogy így volt.

"Nagyon tudatlan lehetsz, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, mert még Galileiről sem hallottál.

Őt kifejezetten ezért ítélte el az egyház."

Egyrészt nem ítélte el, házi őrizetben kellett tartózkodni a sienai érsek püspöki palotájában (mecsoda rossz sors!), másrészt ez sem ezért történt, hanem mert gúnyt űzött a pápából, amiért az az egyoldalú érvelés helyett arra kérte, hogy mutassa be az érveket a geocentrikus világkép mellett is.

"Továbbé Giordano Bruno neve sem lehet előtted ismeretes."

Giordano Brunót nem tudós volt, hanem egy kuruzsló. Az egy dolog, hogy zavaros állításai közben ráhibázott pár olyan állításra, ami később igaznak bizonyult, de mindeközben vallási kérdésekben vallott nyilvánvalóan eretnek tanokat, és őt ezekért ítélték el (olyanokat állított, hogy Jézus nem Isten Fia volt, hanem egy nagy varázsló).

"Bizony, még őutánuk is sokáig laposnak gondolta az egyház a földet, akadályozva a csillagászat fejlődését. Előtte még természetesen a római korig visszamenőleg.! "

Ez egyszerűen nem igaz. Volt egy időszak még valamikor az V. századtól, amikor voltak ilyen felvetések, de sosem hirdették ezt. Tessék elmenni a parlamentbe, a magyar koronaékszerek közt ott van a legnyilvánvalóbb bizonyíték: az Országalma, ami a gömbölyű Föld felett uralkodó krisztusi hatalom jelképe. Vagy tessék elolvasni Dante Isteni színjáték című művét, ami szintén a gömbölyű Föld ismeretére épül: mikor Lucifert a mennyből levetették, egy nagy krátert ütött a Földbe, ott jött létre a Pokol, míg a Föld túloldalán egy kitüremkedés, egy domb jött létre, ami pedig a Purgatórium.

"Az arabok élen jártak a tudományokban a középkorban.

Ez azért volt lehetséges, mert a mohamedán vallás még fiatal volt, nem került összeütközésbe a saját tanaival, míg a keresztény egyház már igen."

Inkább azért, mert az ókori tudósok művei elég sok esetben az arab másolók művein keresztül maradt fenn, mert az arab gondolkodók értékesnek tartották az ókoriak műveit, és ezt egyébként az Iszlám még támogatja is (amíg nem jött egy Al-Ghazali nevű fickó, és nem állított, hogy az ókori filozófusok munkái haszontalanságok).

"Talán tudsz róla, hogy arab számokkal írunk, a kémia, az orvostudomány is sokat köszönhet nekik."

Bár az arab számokat az indiaiak találták ki, az arabok csak közvetítették. De kétségtelen, hogy ezekben valóban élen jártak.

"Az ókori görögök között számos tudós is volt, Arisztotelészről, Pithagoraszról Te ezek szerint nem is hallottál.

Vagy a többi matematikusról.

Euklidesz, Thalesz nevét mai is mindenki ismeri. "

Ez még nem változtat azon a tényen, hogy mai tudományos szemmel mérve az ókoriak filozófusok voltak, nem tudósok. Igen, nagyot alkottak a matematikában, ahogyan az egyiptomiak is. Csak egy dologban vétettek: a földet nézték, miközben a csillagokon gondolkodtak, mivel a kísérletezést, mint kétkezi munkát lenézték. De ettől még nagyot alkottak, elismerem.

Az elmúlt olyan egy-másfél évezred volt az, aminek köszönhető volt a modern tudományos forradalom létrejötte, s ez ugyanúgy köszönhető a kereszténységnek, mint az ókoriaknak.

A görögöket és hellenisztikusok már említettük, és hogy hol tévedtek ők. Ők elmélkedni szerettek, és olyan tisztán elméleti rendszerekben, mint a matematika, ez bizony hatékony is tud lenni, de gyakorlati dolgokban olykor félrevezet. Ettől még ők voltak az alapok első lefektetői. A gyakorlatias rómaiak kellettek ahhoz, hogy ez megváltozzon, ők viszont a Világegyetemet egy nem megérthető, felfoghatatlan zűrzavarként látták, és nem foglalkoztak vele igazán.

A zsidó és keresztény kultúra kellett ahhoz hogy jó irányba terelje az ókori természetfilozófiákat. A monoteista istenkép szerint a világ igába hajtható és megérthető, s ez a fajta egészséges gőg az, ami arra ösztönözte a gondolkodókat, hogy egyáltalán megpróbálják. A felfedezett dolgok nem váltak imádat tárgyává, mert a világtól elvitat minden isteni természetet. A tudományban minden jó, de semmi sem szent.

A keleti kultúrák például ezért nem tudtak tudományosan fejlődni, mert nincs ilyen emberközpontú világképük, az ember elvész az Univerzum körforgásában.

Eközben a keresztény világban szépen megszűrték más kultúrák hasznos eredményeit, és fel tudták azokat használni. Ebben volt élenjáró Aquinói Szent Tamás, aki Arisztotelésznek, az arab Avicennának és Szent Ágostonnak egyaránt lelkes követője volt. Talán sokaknak érdektelennek tartják a tudomány szemszögéből a teológiai megközelítést, de kardinálisnak bizonyult a világkép fejlődésében. Nem véletlen, hogy egyedül a keresztény kultúrkörben történt meg a tudományos forradalom, s rajtuk kívül minden más kultúrában elmaradt.