Lehet, hogy Isten csak emberi elme szüleménye?

Abszolut lehetetlen, hogy csak kitaláció legyen.

Tudod, akkor, ha Isten nem létezne, te sem lennél. Ő A TEREMTŐ. és azt aki teremtett nem tudod kitalálni te magad utólag :)

és más vallásosnak lenni, más hívőnek lenni.

A vallás-ról az embernek a katolikus misék, gyónás, stb jutnak eszébe, ami sokszor nem természetes. (Az ember nem érzi azt a szabadságot, örömöt, biztonságot, amit az Úr valóban adni tud, ha elfogadod személyes megváltódnak Jézust.)

a HIT-ről pedig az, hogy elhiszed, hogy van a Teremtő/Isten/Atya aki a világon az egyetlen igaz Isten, aki volt, aki van és aki lesz.

János 11,25

"Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még, ha meghal is, élni fog."

1 Péter 1,8-9

"Noha nem láttátok, mégis szeretitek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne. De mivel hisztek, ujjonghattok a megdicsőültek kimondhatatlan örömével, mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét."

Hit az kell viszont ki mibe hisz az más kérdés isten elismerése vagy tagadása egyéni dolog.Bizonyítása nem lehetséges, mindenki számára egyértelműen.Az ateisták tagadják a hívők elismerik.Viszont zuhanó repülő gépen

ateistát nemigen találsz.Elérkeztünk ahhoz a ponthoz mikor isten belép a világunkba, amit nem tudunk megérteni,irányítani, uralmunk alá hajtani vagy elpusztítani azt felruházzuk emberfeletti erővel.Ez így volt már 30 000 évvel ez előtt is.Akkor pedig még nem volt számító gép és mi is csak még itt tartunk.Minél többet tudunk annál több a kérdés.

--OFF--

"Erről ennyit" #9-nek:

A "nincs Isten" valóban egy tiszteletreméltó álláspont, de nem abszolút igazság, hanem vélemény.

Ha a #3-as válaszodat megnézed, nemcsak véleményt nyilvánítottál, hanem egyúttal minden más véleményt - kéretlenül - minősítettél is:

"Természetesen. És nem csak a keresztény, hanem az összes isten. Az ember találta ki a megmagyarázhatatlan dolgokra, akár fáj ez egyeseknek, akár nem."

Kifejtetted a véleményedet, és lezártnak tekintetted a vitát, "uff, én beszéltem" alapon: akárhogy is gondolják a többiek, nekem van igazam. Ugyanezt megerősítetted a második (#9) megszólalásodban is.

Én ugyan nem pontoztalak le, de az a véleményem, hogy a lepontozásod valószínűleg nem elsősorban a tartalomnak szólt, hanem a stílusnak. Tudod, néha egy "szerintem" vagy egy "én úgy gondolom" sokat segíthet, különösen, ha mellőzöd az olyan mások véleményét lenéző, nem érv-, hanem kinyilatkoztatás-szerű állításokat, mint "akár így gondoljátok, akár nem", "aki nem így gondolja, az ..." stb.

Ez esetben talán azok is rányomják a zöld kezet a hozzászólásodra, akik egyébként nem értenek veled egyet. Én szoktam ilyet csinálni, s azt kívánom, bár többször tehetném!

--ON--

Szerintem az, aki nem ismeri Istent/nem hisz Istenben, logikusan juthat arra a következtetésre, hogy Istent valójában csak az emberek találták ki.

Az azonban, hogy ennyire sokféle vallás és isten van, csak azt bizonyítja, hogy bizonyosan vannak olyan vallások, melyeket emberek találtak ki, de azt nem zárja ki, hogy létezhet egy "igazi" Isten. (Ezt pusztán logikai alapon, bármilyen hit nélkül is be lehet látni.)

Viszont én keresztényként, hívőként úgy gondolom, hogy az az Isten, akiben én hiszek, és akiről azt is állítom, hogy megismertem (van róla megtapasztalásom), nem kitaláció, hanem valóságosan létezik.

Ugyanis ahogy egy képzeletbeli barátot ki tudok találni az elmémmel, és bizonyos mentális betegségek esetén nagyon is valóságosnak hihetem őket, úgy egy képzeletbeli istent is ki tudnék találni magamnak, való igaz, csakhogy akármit csinálnék, ez az elképzelt isten nem válaszolná meg az imáimat úgy, mint az az Isten, akit nem én és nem is más emberek találtak ki, hanem VAN! :)

Én ezért gondolom úgy, hogy a kereszténység Istene nem emberi elme szüleménye.

Én voltam a kilences. Nem vagyok ateista, pogány vagyok. Hiszek olyan dolgokban, amikre a józan eszem azt mondja, hogy csak az emberi elme szüleménye. Mégis hiszek bennük, de egyúttal tisztában vagyok a nemlétükkel is. Tudom, ez önellentmondás.

De akkor mondok mást. Ti keresztények természetesen csak a magatok istenét tartjátok valóságosnak, hiszen az már istenkáromlás lenne, ha hinnétek más istenben is. Viszont a nem keresztényeknek, mint nekem is, rettentően sértő, hogy bűnösnek meg mindenfélének elmondanak azért, mert nem hiszek abban, ami nincs.

S mivel semmilyen természetfölötti nincs, így nem is kell hosszasan gondolkodni a dolgon. Az ember képes teremteni, és ezért teremtette az ember az isteneket. És nem fordítva. Azok már a mesék.

Kedves #15. válaszoló.

Én egyáltalán nem tartlak téged bűnösnek és egyáltalán nem gondolom úgy, hogy rossz ember vagy, ha jó ember vagy.

De hibátlan ember nincs, ezt te is tudod.

Én Istent a szeretet fogalmával azonosítom. A teremtéshez nem tudok hozzászólni, hisz a tudósok sem tudnak mindent, mert óriási a világ, az ember pedig nagyon pici.

Valóban nincs bebizonyítva, hogy van Isten vagy nincs Isten. Így én azokat sem ítélem el, akik semmiben nem hisznek, a számokban hisznek, vagy esetleg több Istenben. De azt elvárom, hogy engem se nézzenek hülyének a hitem miatt. Fogadjuk el egymást, éljünk együtt békében és tegyük szebbé a világot. Ne romobljunk, hanem építsünk.

Ezt kellene tenni mindenkinek vallástól és hittől függetlenül. Valamiért nem szívesen élnek együtt azzal, akinek minden másodpercben az van a fejében, hogy hogyan tegyen valamit tönkre, hogy bántson másokat stb..De ítélni sem az én dolgom. Tudom, hogy sok keresztény, pogány stb... bántják egymást. De általánosítani nem kell.

Főleg nem ártatlan embereket belekverni...

Egyáltalán nem gondolom, hogy te ezt tennéd (ezt a rossz dolgot), csak leírtam, amit gondolok.

"Én Istent a szeretet fogalmával azonosítom."

Bár mindenki így tenne, és nem egyből a bűnökkel jönne! Azért írom ezt, mert ez a tapasztalatom.

Hm... ha már így felvetődött a kérdés én is elmondom, amit gondolok.

Szerintem sincsen Isten. Engem a természettudományos bizonyítékok tökéletesen meggyőznek arról, hogy a világ már több millió, sőt a világegyetem több milliárd éves.

A különböző vallásokról pedig csak annyit, hogy egyszerűen vissza kell tekintünk a történelembe. Én mint racionális ember, inkább a történészeknek hiszek, ők kézzel fogható bizonyítékkal támasztják alá minden állításukat, nem úgy mint a ma jelen levő bármelyik vallás. A történelemből kiderül, hogy az ősembereknek is voltak Isteneik. A mai modern vallások megjelenéséig pedig szintén léteztek különféle istenszerű mitikus feljebbvalók, akiket az emberek tiszteltek.

Amikor az egyszerű ember a múltban olyan eseménnyel szembesült, amelyre nem tudott magyarázatot adni, akkor "talált" "valakit", akit minden okának és eredőjének nevezhetett, akivel minden eseményt megmagyarázhatott magának. Bizonyos emberek pedig, kihasználva ezt a bizonytalanságot, tudatlanságot és hiszékenységet, elkezdték magukat az "Isten" vagy "Istenek" közvetítőjének nevezni. Így a kedvük szerint irányíthatták a népe(ke)t. Persze ez a középkorig még hasznos is volt, mert összefogta a közösségeket, és ez kedvezett a gazdasági, politikai stb. fejlődésnek. Az én elgondolásom szerint tehát, a vallás az emberek irányítására szolgált. (Vajon miért igyekeztek a vallások irányítói "eretneknek" nyilvánítani és kivégeztetni minden tudóst, aki mást állított, mint a korabeli világkép? Véleményem szerint, mert ha bebizonyosodik az igaza a tudósnak, akkor az emberek hite megrendül a vallási vezetőkben, és elveszítik a hatalmukat.)

A mai korban tehát, szerintem, már nem lenne szükség vallásra. Hiszen minden kétes dologra van már (szinte) magyarázat: a Föld gömbölyű, a napfogyatkozás nem hoz világvégét, és pl. megmagyarázhatatlannak tűnnek a bűvész trükkjei is, mégis tudjuk, hogy csak illúzió.

De mivel a vallás történelem, ezért nem irthatjuk ki az emberekből. Akit így neveltek, vagy felnőttként így vélekedik, nem fogja megmásítani a véleményét.

Igazság szerint nem tudom, hogyan férnek meg a vallás és a természettudományos, történelmi tények egymás mellett. Számomra a kettő kizárja egymást.

S van még egy másik dolog, amiért nem hiszek a keresztény Istenben(eddig csak ezzel a vallással találkoztam a környezetemben). Ha felteszem, magamban, hogy Isten létezik, és végig gondolom, hogy milyen ember vagyok, akkor tulajdonképpen Isten mintapéldányának nevezhetném magam. Kérdem én akkor, Isten miért nem ad valami jutalmat(jaj, bocsánat, az lenne a Paradicsom?)? Vagy.... nem értem! Miért csak a hívő emberek lelhetnek nyugalomra, boldogságra az életükben? Ez miért csak Isten által létezik? Ha pedig, mondom, ha ennyire jó ember vagyok(és ezt most nem egózásból mondom), Isten miért nem lép velem kapcsolatba? Miért nem enyhít a bajaimon? stb... stb... Ilyen kérdések kavarognak a fejemben. Szóval nem értem Istent.

Volt egy felvetés az egyik előbbi hozzászólásban: az a zuhanó repülős példa.... Arra gondoltam, hogy nyilván én is elkezdenék mindenféle imákat mondogatni, kérlelni egy rakás Istent, hogy mentsen meg. Ez szerintem nem bizonyítja azt, hogy Isten létezik. Csak azt bizonyítja, hogy a vallás mennyire szoros kapcsolatban van a társadalommal. S mivel a nyugati kultúrában a kereszténység a legelterjedtebb vallás, ezért egyértelmű, hogy egy ilyen helyzetben, Istenhez kezd el mindenki fohászkodni. Hiszen ez az a "lény", akiről tudjuk, hogy sokan hiszik, hogy meghallgat minket, segítségünkre lehet - s mivel az emberben nagy a túlélési ösztön, ezért mindent megtesz azért, hogy túléljen: "ha arról van szó, egye fene, imádkozom, csak ne dögöljek meg".(elnézést a durva kifejezésért)

Végezetül a személyes tapasztalataim: Nekem például vannak olyan barátnőim, akik az angyalokban(és természetesen ezek negatív ellentéteikben) hisznek. Ez is vallásnak tekinthető mostanában. Amikor egy helységben voltunk, és megmozdult egy zacskó a szobában, ők azt mondták szellem, én azt mondtam fuvallat.

Egy osztálytársam katolikus, azt mondta, hogy "a természet önmaga hogyan alkothatott ilyen tökéletes külsőt, ilyen csodálatos teremtést, mint az ember? Erre csak Isten képes". Erre azt mondtam, "gyönyörű állat a farkas, a gepárd, a delfin - ezek is tökéletes élőlények és egyáltalán nem vagyunk felsőbb rendűek náluk. S ha a cselekedeteit nézzük az élőlényeknek, akkor az ember a legmocskosabb teremtmény. Egy elefánt jobban megérdemelné a tiszteletet, mint az ember. Egyáltalán nem olyan "csodálatos" az ember, mint Te mondod".

A végső következtetésem az eddigi tapasztalataim alapján, hogy azok az emberek "hajlamosak" vallásosnak lenni, akiktől távol állnak a természettudományok(fizika, kémia, biológia, földrajz) és a történelem. Hiszen, mint említettem, ezen tudományágak módszereivel meg lehet cáfolni (szinte) az összes vallás tanításait. Akiknek túl bonyolultak ezek a tudományok, nem akarják ezeket a tudományokat megismerni, azok pont ezért hisznek Istenben vagy másban. Mert nekik még mindig Isten(vagy más) ad magyarázatot bizonyos jelenségekre. Én ha különös jelenséget, eseményt tapasztalok, tudom, hogy annak van valami kézzelfogható magyarázata. S ha elkezdek rajta gondolkodni, akkor tudok rá magyarázatot találni, ha nem magamtól, akkor pl. egy kémia- vagy fizikakönyvből.

Nem tudom, hogy ez valóban így van-e. Érdekelne a vallásosak véleménye, hogy hogy állnak a hozzászólásomban felvetett érvekhez.