Ez nem bálványimádás?

1. A szobrok és képek vallási célú használata:

Amikor az úr a kivonulás ideje alatt az izraelitákat a kígyók csapásával akarta megbüntetni, azt parancsolta Mózesnak: “Csinálj egy tüzes kígyót, s erősítsd egy póznára. Akit marás ért és rátekint, életben marad!” (Szám 21:8-9).

Mindenki, aki csak ránézett a bronzkígyóra, meggyógyult, s ez bizonyítja, hogy a szobrok rituális célú használata is megengedett, nemcsak a díszítés céljaira való használat.

A katolikus templomokban azért vannak szobrok, festmények és más művészeti alkotások, hogy eszünkbe juttassák az ábrázolt személyt. Mint ahogy édesanyánk arcát is könnyebben vissza tudjuk idézni, ha a fényképére pillantunk, épp így jobban az emlékezetünkbe tudjuk idézni a szentek példáját, ha ábrázolásaikat szemléljük. A katolikusoknál a szobrok használata hitoktató célzatú is. A korai egyházban különösen hasznosak voltak a szobrok az írni-olvasni nem tudó emberek oktatására.

2.Mi van a meghajlással?

Az antikatolikusok néha a MTörv 5:9-ből idéznek, ahol az Úr a következőket mondja a bálványokkal kapcsolatban: „Ne borulj le ezek előtt a képek előtt!”. Mivel sok katolikus meghajol vagy letérdel Jézus vagy a szentek szobrai előtt, az antikatolikusok összezavarják a szakrális ábrázolások megengedett hódolatát a bálványimádás bűnével.

Bár a meghajlást úgy is fel lehet fogni, mint egy imádsági testhelyzetet, nem minden meghajlás jelent imádást. Japánban az emberek meghajlással fejezik ki tiszteletüket a köszönésnél (ez az európai kézfogás ottani megfelelője). Vagy valaki letérdelhet egy király előtt, anélkül, hogy azt mint istent imádná. Ugyanígy, amikor egy katolikus letérdel egy szobor előtt, hogy imádkozzék, ezzel nem imádja azt, még csak nem is a szoborhoz imádkozik.

3. Az alapgondolat az, hogy amikor az Úristen az Újszövetséget kötötte velünk, Jézus Krisztusban látható alakban nyilatkoztatta ki magát nekünk. Ezért lehet Krisztus alakján keresztül az Úristent ábrázolni. Még a protestánsoknál is megvannak ugyanezek az ábrázolási formák. Számtalan Bibliában, képeskönyvben, trikókon, ékszereken, autósmatricán, üdvözlőlapon, cd-n, és betlehemi jászoloknál ábrázolják Jézust és más bibliai személyeket. Még Krisztus szimbolikus ábrázolása is megjelenik a halat ábrázoló “Ichtus” emblémákon.

A józan ész azt diktálja nekünk, hogy mivel az Úr különböző alakban nyilatkoztatta ki magát nekünk, különösképpen pedig Jézus Krisztus megtestesülésének alakjában, nem válik kárunkra, ha ezen ábrázolási módokat arra használjuk fel, hogy ezáltal elmélyítsük Isten iránti szeretetünket és Róla való tudásunkat. Ezért nyilatkoztatta ki magát az úr látható alakban és ezért készít az ember vallási tárgyú szobrokat és képeket.

4. Az Egyház mindig elítélte a bálványimádást!

Az apostolok ideje óta a Katolikus Egyház következetesen elítéli a bálványimádást. A korai egyházatyák is óvtak ettől a bűntől, és az Egyház zsinatai is foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

A II. Nikaiai Zsinat (Kr.u. 787), amely főleg a képek és ikonok vallási célú használatával foglalkozott, kimondta : „Az, aki a bálványimádás esztelen sötétségéből kiszabadított minket, Krisztus, a mi Istenünk, amikor a Szent Katolikus Egyházat menyasszonyaként magához emelte….. megígérte, hogy óvni fogja azt, és erről biztosította szent tanítványait, amikor azt mondta: „én veletek vagyok mindennap, a világ végezetéig.”. Voltak, akik figyelmen kívül hagyták ezt a nagylelkű áldozatot, s az álnok ellenségtől félrevezetve elhagyták az ésszerű következtetés útjait… S nem voltak képesek megkülönböztetni a szentet a profántól, azt állítván, hogy a mi Urunk és szentjeinek ikonjai semmiben sem különböznek a sátáni bálványok faragott szobraitól.”

A Tridenti Zsinat Katekizmusa (1566) azt tanítja, hogy bálványimádást követünk el, ha „képeket és szobrokat istenként imádunk, vagy azoknak isteni tulajdonságot vagy hatóerőt tulajdonítunk, s ezáltal feljogosítva érezzük magunkat arra, hogy imádjuk azokat, imádkozzunk hozzájuk, vagy higgyünk azokban.” (374)

„A bálványimádás az ember veleszületett vallásos érzésének eltorzulása. Bálványimádók azok, „akik az Istentől a lélekbe vésett istenfogalmat nem őrá, hanem bármi másra alkalmazzák” (KEK 2114)

Az Egyház egyértelműen elismeri és elítéli a bálványimádás bűnét. Amit az antikatolikusok nem vesznek figyelembe, az az a különbség, amely a között áll fenn, hogy egy kő- vagy gipszdarabot istenként imádunk, vagy a között a vágyakozás között, hogy a mennybéli Krisztusra és a szentekre emlékezünk, és ezért tiszteletükre szobrokat készítünk. A vallási tárgyú ábrázolások készítése és tisztelete százszázalékosan a biblikus alapon nyugszik. Aki ennek az ellenkezőjét mondja, nem ismeri kellőképpen a Szentírást.

Forrás: [link]

A Tridenti Zsinat Katekizmusa (1566) azt tanítja, hogy bálványimádást követünk el, ha „képeket és szobrokat istenként imádunk, vagy azoknak isteni tulajdonságot vagy hatóerőt tulajdonítunk, s ezáltal feljogosítva érezzük magunkat arra, hogy imádjuk azokat, imádkozzunk hozzájuk, vagy higgyünk azokban.” (374)

Csak egy kerdesem van az egyhaz a kisertes mellet van vagy elene?? Ha mellete ertheto a kereszt ikonok csokolgatasa hajlongas elotte es az az elvaras hogy kozben ne tulajdonist semmi jelentoseget neki mert kulombnen balvanyimadas.Ha pedig ellene van akkor nem kisert ikonokkal szobrokkal es nem borulnanak le hivei semmi ilyesmi elott.Valamint Isten szerintem a kisertes ellen van ezert nem irja elo szobrok ikonok kultikus hasznalatat.Az emlitett peldat pedig egyszeri volt nem jogositja fel az egyhazat szobrok keszitesere.Erre inkabb az a magyarazat hogy az Ur viszajara forditotta abalvanyt keszitetetett egy rezkigyot es igy gyogyitotta meg a hivoket de ez nem azt jelenti hogy kedvezne faragot kepmasnak......

Ugyanugy szakralisan tilos volna hasznalni a halotti ereklyeket de a zsinat mint fentebb irtam megkoti a katolikusok kezet.

"

Ne őrjíts már meg, azért van sok templomban a szobor előtt a térdeplő, igaz? Azért borúlnak le emberek más emberek előtt, csak mert reverenda van rajtuk, igaz, azért imádkoznak fadarabhoz, melynek egyik feléből billiárdasztalt csinálnak, hogy azon pornófilmet forgassanak, a másik feléből keresztet csinálnak, hogy leborúlva imádkozzanak előtte. "

Oké, akkor n-edik alkalommal leírom: nem imádkoznak szobrokhoz, tárgyakhoz, fadarabokhoz. Istenhez imádkoznak, mint minden keresztény. Akkor is, ha elöttük ott van egy szobor. De ha nem hiszed, menj oda egyhez, és kérdezd meg bátran, kihez imádkozik éppen.

"És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon."

Tüzes kígyó: שָׂרָף (śáráp')

Jelentései: 1) mérgeskígyó-fajta

2) szeráf, angyali rend tagja Isten közvetlen környezetében, hatszárnyú angyal

Puff...

Gondolkodjunk egy kicsit.

Engedetlen volt a nép, bocsájtott kígyókat a népre Isten.

Meghaltak sokan, biztos, mert nem hitt immáron megint a nép az Úrnak.

Megijedt a nép, és kérte Mózest, hogy kérje az Urat, hogy bocsásson meg nekik.

Mi történt utánna? Az Úr elvitte a kígyókat onnan? NEM! Miért nem? Mert próbára tette a népet, hogy vajon hisz-e a nép Izrael Istenének? Vajon elhiszik-e, hogy Isten megmentheti-e az embert a halál torkából? Aki hitt Istennek, túlélte, aki nem, az nem.

Nézzünk egy párhuzamos példát Krisztustól!

"Ezeket mondván, a földre köpe, és az ő nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,

És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva."

Halottakat támasztott fel szavával, az asszony, aki megérintette ruhája szélét, mi érte? Rögtön meggyógyult. Miért? Miért kellett megmosnia a tóban magát? Miért nem küldte el a kígyókat Isten? Gondolkodjatok! Biztos, hogy bálványépítés történt? Miért nem vitte magával a póznát Mózes népe, hátha megmar a kígyó a későbbiekben valakit.

Ezért probléma, ha katolikus deposium szerű olvasmányokat bújunk, és elfogadjuk, hogy Mózes is csinált bálványszobrot, akkor eltévedünk.

Itt nem bálványcsinálásról van szó, hanem hitpróbáról.

Szerintem teljesen rendben van a cikk, azért ezt linkeltem, mert világosan, érthetően fogalmaz.

Írhattam volna magyarázatot a hivatalos Katolikus Katekizmusból is, ha valaki egyszerűen NEM AKAR elfogadni semmilyen magyarázatot...

összegezem az eddigi komenteket, a kérdés így hangzott:

A Biblia tiltja a bálványimádást. De a templomban mindenki letérdel a kereszt előtt. Ez nem bálványimádás?

A komentekből egyértelműen kiderül hogy:

ez nem bálványimádás,

hanem a hit erősödését, és az elmélyült imádkozást elősegítő gyakorlat.

Mintahogy a Budha, és Krisna képek sem bálványok.

összegezem az eddigi komenteket, a kérdés így hangzott:

A Biblia tiltja a bálványimádást. De a templomban mindenki letérdel a kereszt előtt. Ez nem bálványimádás?

A Bibliából egyértelműen kiderül hogy:

igen, ez bálványimádás,

nem szolgálja a hit erősödését, és az elmélyült imádkozást. Hanem menjetek be ti a belső szobátokba, és ott imádkozzatok. Mert az Isten lélek és igazság. És nem kereszt és bábu.

Mintahogy a Budha, és Krisna képek is csak bálványok.