Ez miért van így vagy csak a környezetemben lévő zsidó vallásúak ilyenek?

"De egyre többször hallom zsidó ismerősömtől hogy utálja a karácsonyt meg nem érti az értelmét (7 aki magát annak is vallja és meri vállalni)Ők keményen szidják a karácsonyt hogy tökre felesleges és hülyeség, semmi értelme. "

én ezt nagyon sok nem zsidótól hallottam már eddig. Egyszerűen a karácsony nagyon sok esetben ma már tényleg csak arról szól, hogy kötelezően bevásárolunk hitelre, és kötelezően letudjuk az ajándékozást. Ebben a formájában pedig sokak szerint nincs értelme, nem csak zsidók szerint (én eddig ezt főleg nem zsidóktól hallottam). És valahol azzal nehéz is vitatkozni, hogy ez így gáz, és nem jó.

Amikor megmaradt valódi családi ünnepnek, nem csak letudandó ajándékozási kötelezettségnek, akkor onnantól kezdve már van értelme persze, hiszen úgy szép dolog.

A hanukka ilyen szempontból sokkal inkább meg tudott maradni valódi családi ünnepnek, hiszen egyrészt ott nincs ilyen kötelező ajándékozás (csak a kicsiknek szoktak adni valami picit), és mivel nem amolyan össznép kötelezően elvárt cucc (pl. akkor is illik valamit adni mondjuk a közelebbi üzletfeleknek vagy dolgozóidnak, ha te magad amúgy nem is tartod).

Bocs, Kérdező, de a környezetedben kötelező a Karácsony ünneplése?

Ha nem, akkor az ismerőseid miért foglalkoznak vele? Vagy az zavarja őket, hogy mások ünneplik meg hogy az utcák-áruházak tele vannak karácsonyi díszítésekkel?

Sajnos ezt el kell fogadniuk, ahogy az izraeli keresztények is elfogadják a hanukai ünnepségeket és velejáróit.

Mély oka van ennek..kockázatos is belemenni. Ami az ókor zsidóságát - nomád törzsek sokaságából - NEMZETTÉ kovácsolta, az a "tóraadás", az isteni - mondjuk így - "intervenció" volt. A Mózes által közvetített erkölcsi parancsolatok mintegy "kiemelték" a zsidó törzseket a nyersebb normák szerint élő (pl. embert áldozó) környező népek tengeréből..és ha már tengert mondtunk, mondjunk hát szigetet: mert EL IS SZIGETELTÉK, megkülönböztették, mássá tették. A másságnak e közös tudata, a minden héber kultúrájú, nyelvű embert kötelező isteni erkölcs-kódex pedig közös öntudatot adott az addig laza kapcsolatban élő számos törzsnek. Ma úgy mondanánk: azonosság-tudatot, nemzettudatot adott nekik: NÉPET teremtett ezzel. Jól megkülönböztethetőt és különállót - mert a Tóra csak rá vonatkozott, őt kötelezte el.

És akkor jött a fordulat: egyszer csak - Betlehemben - világra jött egy gyermek, aki, felnövekedve, azt hirdette, hogy Isten előtt mindenki egyenlő - és a szeretetében mindenki részesül. Gondoljunk csak bele, milyen az EMBER..milyenek VAGYUNK, emberek. Ugye, hogy - a felfuvalkodottság határáig és azon túl - legyezgeti a hiúságunk a (jogos? jogtalan?) kiválóság-, "egyediség-" tudat? Ugye, hogy ferde szemmel nézzük azt, aki a privilegizáltnak tudott státuszunkat..MÁSRA is kiterjesztené..csak úgy, mindenkire, aki pedig nem is élt olyan parancsok szerint, amelyeket mi - nem egyszer vérrel/verítékkel, mert súlyosak! - jól-rosszul betartottunk? Hát hogyne haragudnánk az ilyenre! Nemcsak a kiválóság-érzetünket veszi el, hanem a nemzeti identitásunkat is - hiszen az tett EGY néppé minket, amit EGYEDÜL MI kaptunk a Seregek Urától: az üzenet, a Tóra. És akkor "ez a valaki" minden (érdemtelenre?!) kiterjeszti..azt kérve, ráadásul, hogy ezt fogadjuk el..vagyis: haladjuk meg a NÉPISÉGÜNK, lépjünk túl önmagunkon..törődjünk bele, hogy ezután majd - egy leszünk majd a sok közül, mert mindenki egyenlő Isten előtt.

A zsidóság, mint nemzet, ettől "sokkolódott" EZT nem tudta befogadni és feldolgozni. Emberi ésszel gondolkodva, teljesen érthető: egy egész népnek kellett volna - kivétel nélkül - zseniálisnak lennie (erkölcsileg és szellemileg egyaránt) ahhoz, hogy felismerje: itt van a pillanat, amikor - ha a kiterjesztő üzenetet elfogadja - betölti a történelmi küldetését, és a szó legnemesebb értelmében a NÉPEK FÉNYE lesz. Mivel azonban emberekből állt (és áll), nem géniuszokból, - emberként reagált. "Felkapta a vizet", tiltakozott és megsértődött, sőt: gyűlölködni kezdett (szellemileg). Tudatosan húzódott vissza abba az izolációba, amelyet eredetileg azért "mért rá" az Isten, hogy aztán - ha megérti, KI támad belőle és miért - a legmagasabb státuszba emelhesse: a LÁMPÁS státuszába. De nem értette meg, hiszen - ismétlem - ember..emberek közössége. Nem tudta meghaladni önmagát. Mások sem tudták volna - épp ezért.

Ez a történet lényege - természetesen az én szemszögemből.

Ezért - finoman szólva - megvetett nap annak a születési ünnepe, aki elvette volna Izraeltől a..kiválasztottságot.

Egyrészt a Hanukát nem tartják meg tömegesen itt, ebben a környezetben.

A Hanuka a második templom felszentelésének ünnepe, erről a Makabeusok könyvében olvashatunk (több Bibliában apokrif irat, így a Károliban sem szerepel). Nem tartozik az ünnephez semmilyen bevásárlókörút, hanem esti gyertyagyújtásokkal, családi összejövetel, meghitt hangulat. Persze ez is benne lehet a karácsonyban, de inkább a pénzköltés, az idegeskedő, világít-e az izzó, nincs kedvem belefaragni a fát a tartóba, kinek mit vegyek, stb hangulat övezi a családok készülődését a karácsonyra. Lehet, hogy mindkettő ünnepnek megvan a maga belemagyarázott jelentése, csak hogy szépítsük az emberi kitalációk hülyeségét, de ha elképzelsz egy hanuka ünnep átélését, készülődését, összevetve a karácsonyi készülődéssel, kevésbé lehet rámondani egy hanuka ünneplő emberre, hogy idegesítene az ő készülődése, mint a karácsonyünneplőre.

És még valamit: utálom a karácsonyt...a hazugságával a bálványozásával és mindennel egyetemben, a hanuka sem kevésbé kitalált ünnep, pusztán többek között az a különbség, hogy néhány évszázaddal régebbre nyúlik vissza. Az Úr pontosan meghatározta azokat az ünnepeket, melyek megtartásával bepillantást nyerhet az ember a megváltási tervbe.

Ezt a IIIMóz 23.részben elovashatja bárki.

A tavaszi ünnepkör - Krisztus első eljövetele - páska, kovásztalan kenyerek ünnepe, zsenge kéve megáldoztatása, Pünkösd

Az őszi ünnepkör - Krisztus második eljövetele - kürtzengés ünnepe, nagy engesztelési nap (az éves ünnepek csúcspontja, maga az eljövetel), sátoros ünnep

;-)

Üdv: L