Ha a zsidó vallás terjedt volna el annyira a világon, mint a kereszténység, hogyan lenne megoldva a világ nagyrészének élelmiszer-ellátása?

Az emberiség nagy része ma is legalább ilyen finnyásan étkezik.

Ha azt veszed, hogy az iszlám étkezési előírásai elég sokban hasonlítanak a zsidó előírásokra, muszlimból meg elég sok van, akkor látjuk, hogy fenntartható a dolog nagyobb léptékben is, értelemszerűen az iszlám országokban nem a disznó a fő tenyészállat, hanem mondjuk a marha.

És akkor még nem vettem végig a többi vallást, ahol másfajta étkezési előírások vannak, pl. a hinduknál, ahol még bizonyos szempontból durvábbak is a korlátozások, elég ha csak azt említem, hogy ott a disznó mellett a tehén is tiltott.

És még mindig nem beszéltünk a buddhistákról, akik nagy része egyszerűen nem eszik húst, vagy csak nagyon kis mennyiségben.

Nem sokkal enyhébb.

Az iszlámban szintén tilos a sertés, a vér (tehát ugyanúgy ki kell véreztetni az állatot), bármiféle ragadozó, a kétéltűek, rovarok.

Abban megengedőbb, hogy a kóserságnál csak a pikkellyel és úszóval rendelkező halak megengedettek, a muszlimok többségénél meg nem él ez a megkötés (kisebb részüknél viszont ugyanez megvan).

Másik enyhítés, hogy nem kell párosujjú patásnak lennie az állatnak, így pl. a teve is megehető az iszlámban.

Azért ezek nem akkora nagy engedmények, hogy ezen álljon vagy bukjon a dolog fenntarthatósága.

egyrészről a kóser szabályok nem légbőkapottak, hanem kifejezetten indokoltak. mindegyik az élelmiszerbiztonságot, a higéniát szolgálja. a kivéreztetés az eltarthatóságot növeli, véres húst, főleg olyat, amiben már megalvadt vér, nagyon rosszul lehet tartósítani. a disznóban olyan paraziták élnek, amik az emberbe is átmehetnek, ha elfogyasztod a fertőzött húst. a tejtermékek és a hús különválasztása szintén az eltarthatóságot befolyásolja (a modern közegészségügyi szabályok pl. az éttermektől is megkövetelik ezek külön tárolását)

egyes vélemények szerint a tuzedik csapás (az elsőszülöttek halála) is ezekre a szabályokra vezethető vissza. a zsidóknál az is előírás, hogy aratás elött tisztára kell söpörni a magtárakat, abban tavaji gabonaféle nem maradhat. az egyiptomiaknál viszont ez nem volt. az elképzelés a következő:

1. rossz termés volt, ezért az egyiptomiak bennhagyták a magtárakban az előző évi termés maradékát.

2. a maradék termés gombafertőzött volt.

3. az egyiptomi hagyományok szerint az elsőszülöttek a fontosak, azért ők jóllakhattak, a többiek csak utánuk következtek.

4. az elsőszülöttek bezabálhattak a fertőzött gabonából, ezért meghaltak.

5. a zsidóknak kevés volt ugyan a kaja, de az övék nem volt tele az előző évi fertőzöttel és ők egyenlően osztották el egymás között az ételt. ők köszönik, jól voltak.

másrészről a kereszténységnek is voltak ilyen előírásaik, pl. szabályozták, hogy mikor volt szabad állatot levágni (akkor, amikor még nem voltak legyek, csak ez nem így volt megfogalmazva), csak a kereszténység a reformációval, egészen pontoan a biblia lefordításával elkezdett szétesni, mert minden idióta magának értelmezhette a szabályokat.

ez az araboknál nincs meg, mert a korán nem csak egy mesekönyv, mint a biblia, annyira nem, hogy a mezei hívő nem is azt olvassa, hanem a vallási vezetők által írt és folyamatosan aktualizált magyarázatokat, a zsidóknál meg a tóra mellé ott van a talmud is, meg egyébként is, ők egy vérségi alapon elkülünölő csoport, azaz jóval könnyebben tartják meg a hagyományaikat.

valójában inkább csodájáta kellene járni annak, hogy megkérdőjelezhetetlen vallási előírásokká tettek olyan szabályokat, amiket bármelyik modern élelmiszerbiztonsági szakember, mirobiológus is javasolna az adott körülmények közötti biztonságos élethez.

Hogy a kérdésre válaszoljak, a kóservágás már ipari méretekben is történik ugyanúgy, mint a nem kóser esetben, hiszen ha nem is milliárdok, de milliók élnek kóser étrenden.

Egyszer láttam felvételen kóser vágóhidat. Beterelnek egyszerre több marhát egy sorba, egyesével rekeszekbe egymás mellé, fejüket felpeckelik, majd - mint az Indiana Jones-ban - végigszáguld egy penge a soron és elvégzi, amit el kell (nem kívánom részletezni).

nem akarlak elkeseríteni, de az tuti nem kóservágás volt, mert az előírások ezt nem engednék (az állat levágása igen komolyan szabályozva van, és csak megfelelően képzett ember végezheti, nem lehet így automatizálni, mert az nem garantálná, hogy megfelelően vágták le az állatot)

Viszont a nem kóservágásban is egyesével vágják le az állatokat, ott sincs ilyen módon gépiesítve a dolog.

Munkaidőt figyelembe véve nem igazán van sok különbség a kóser és nem kóser vágás között, a feldolgozásnál van annyi, hogy a kóser húst a vágás után talán egy napig még sóba kell rakni, hogy a maradék vér is kijöjjön belőle, de ez megint olyan, hogy ettől még nagyüzemben is megoldható lenne a dolog.

Egyébként meg a muszlim állatvágás eléggé hasonló a kóservágásra, szóval megy ez már milliárdos nagyságrendben is.