Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Van-e isten bizonyítás, amit...

Van-e isten bizonyítás, amit a megfigyelésen, kísérleteken alapuló tudomány eszközeivel mutattak fel? Ha vannak, kérnék link-eket, konkrét leírásokat, szerzőket, címeket stb.

Figyelt kérdés
Minden kutakodó válaszát szeretettel várom!
2011. júl. 16. 21:01
1 2 3 4 5 6
 31/52 anonim ***** válasza:
51%
*mágneses tér nélkül nincsen.
2011. júl. 18. 21:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/52 anonim ***** válasza:
Az a baj a te "logikai" érveléseiddel, hogy csak olyat lehet tőled olvasni, hogy "ha... akkor" és olyat egyet sem, hogy "ha... akkor, és csakis akkor". Na ezért szar az egész. Azt még én sem olvastam tőled, hogy ha Isten mindig is létezhetett szerinted, akkor az univerzumot alkotó energia miért ne létezhetett volna mindig is.
2011. júl. 18. 21:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/52 anonim ***** válasza:
61%

"Az első út a változásból adódik:"

Mivel a második pont foglalkozik az okokkal, olyan alapszituációt választok, ami ezzel nem törődik. Tehát adott egy heterogén, a természetben előforduló elemekből álló elegy. Minden elem egymástól azonos távolságra van. Az elemek tömeggel rendelkező részecskék, így vonzani fogják egymást, mások radioaktívak, így bomlanak, ami energiafelszabadulással jár, a hasadvány elemek, amik szintén lehetnek radioaktívak, de stabilak is, így mozgó részecskék lesznek. A nemesgázokat leszámítva az elemek kémiailag nem stabilak, így kötésekbe rendeződnek. Egy mozdulatlan alapállapotból külső beavatkozás nélkül minden mozgásba jött. És meg szó sem esett a szubatomi szinten uralkodó határozatlanságról.


"A második út a létesítő okságból indul ki:"

Most tegyünk fel egy teljesen üres térrészt. A vákuumfluktuáció következtében külső beavatkozás hiányában folyamatosan keletkeznek részecske-antirészecskepárok, majd annihilálódnak. Ennek a jelenségnek nincs szüksége kiváltó okra, egyszerűen végbemegy.


"A harmadik út a létezők esetlegességéből adódik."

Az előző két pontból adódik, hogy ez sincs egészen rendben. A második leírja, hogy nincs szükség külső beavatkozásra, hogy a "semmiből valami" legyen. És ez még nem tartalmazza az általam nem ismert, vagy a még egyáltalán nem ismert, a jövőben felfedezendő létező és vizsgálható folyamatokat.


"A negyedik út a léttökéletességi fokokat veszi alapul."

Erre nem is fecsérelnék szavakat, mert teljesen értelmetlen. Felruházza a dolgokat valamivel, amiről nem bizonyítja, hogy valóban rendelkeznek vele, majd bizonyítékként lobogtatja.


"Az ötödik út a létezők célra irányultságára támaszkodik."

Ez már pszichológiai kérdés. Az ember olyan dolgokkal veszi körbe magát, amikkel célja van, így az a tévképzet alakul ki benne, hogy a világon minden létezőnek célja van, és kell legyen valaki/valami, aki/ami ezt a célt meghatározza.

2011. júl. 19. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/52 anonim ***** válasza:
92%

"Az elemek tömeggel rendelkező részecskék, így vonzani fogják egymást, mások radioaktívak, így bomlanak, ami energiafelszabadulással jár, a hasadvány elemek, amik szintén lehetnek radioaktívak, de stabilak is, így mozgó részecskék lesznek."


Ezzel az a gond, hogy a rendszer eleve nem mozdulatlan, vagyis a változás már elemi része. Ezzel nem adsz magyarázatot, mivel a kölcsönhatás eredetére nem ad választ (éppen itt bukik a tudomány létfilozófiai kérdésekben. Nem tudja megválaszolni a kölcsönhatások eredetét).


"Most tegyünk fel egy teljesen üres térrészt."

A tudomány jelenlegi állása (általános relativitáselmélet) szerint ilyen nem létezik. az anyag és a tér egymást nem nélkülözhetik, nincsen anyag tér nélkül, és nincsen tér anyag nélkül. Vagyis a vákuumfluktuációk nem teremtenek anyagot, pusztán átalakítják másfajta anyaggá a már létezőt (mivel a vákuum egy nagy fotonleves, egyáltalán nem üres).


Ha pedig valaki tudományosan akarná cáfolni Isten létét, akkor legjobb ha letesz róla. Bármilyen állítás, ami az összes létező dologra vonatkozik, tudományosan értelmezhetetlen. lehetetlen tudományos állítást megfogalmazni minden létező dologra, ez csakis filozófiai szempontból értelmezhető, ahol nem rögzítenek a tudományos metódus rigid szabályai, mivel a tudomány a filozófia egy nagyon specializált gondolatrendszere.

2011. júl. 19. 19:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 35/52 anonim ***** válasza:
48%

"éppen itt bukik a tudomány létfilozófiai kérdésekben. "


Bemondtad a tutit, te filozofálsz, és nem a tudománnyal foglalkozol. Ráadásul borzasztó felületesen is olvasol, mert fentebb ott a válasz a kérdésedre.


"mivel a vákuum egy nagy fotonleves"


Mivel nettó hülyeség, amit írsz, ennek azért még nézz utána.


"az anyag és a tér egymást nem nélkülözhetik"


Az energiának az anyagon kívül még nagyon sok megnyilvánulási formája van, de sebaj, nem gond hogy csak egy dimenzióban tudsz gondolkodni.


"ez csakis filozófiai szempontból értelmezhető"


Ott kellett volna kivégezni az összes filozófust, akiknek a marhaságai a mai napig mérgezik az emberek agyát.

2011. júl. 19. 19:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 36/52 anonim ***** válasza:

"Mivel nettó hülyeség, amit írsz, ennek azért még nézz utána."


Ezt bárki írhatja. Cáfolj meg, ha tudsz, de ennyivel ne intézd el, hogy "nem igaz", mert ezzel csak azt támasztod alá, hogy nem tudsz válaszolni.


A vákuum nem üres. Állandóan fotonok szaladgálnak benne, ami mező típusú részecske, de már általános iskolában megtanítják, hogy a mező is anyag. Hordozhat impulzust és energiát.Tökéletes vákuum nem létezik és nem is létezhet, ellentmond a termodinamika harmadik főtételének. Ha a vákuum tökéletes, akkor 0 K hőmérsékletű, ez pedig fizikailag elérhetetlen. Ha nem 0 K hőmérsékletű, akkor jelen van benne a hőmérsékleti sugárzás, ami elektromágneses sugárzás, vagyis anyag.


"Az energiának az anyagon kívül még nagyon sok megnyilvánulási formája van"


Nem az anyag az energia megnyilvánulási formája, hanem az energia az anyagi létezőket jellemző mennyiség. Tiszta energia nem létezik, mindig csak anyag jelenlétében értelmezhető ez a mennyiség. Az energia az anyag egy mérhető tulajdonsága, nem önálló létező.


"Bemondtad a tutit, te filozofálsz, és nem a tudománnyal foglalkozol."

Nem, én csak egyértelműsíteni próbálom a kérdés megválaszolhatóságát. Tudományos szempontból az olyan jellegű kérdések, amik minden létezőre vonatkoznak, értelmetlenek. És miért? Mert a tudomány nem ezzel foglalkozik. A tudomány mindig a létező dolgok egy pontosan körülhatárolt részével foglakozik, és egész fogalom- és gondolatrendszere arra épül, hogy meghatározott érvényességi körrel rendelkezik. Minden természettudományos állítás mellett ott van, hogy mi az érvényességi köre, amin belül értelmezhető.

Ez pedig azért van, mert a tudomány nem arra rendeltetett, hogy ilyen jellegű kérdéseket megválaszoljon. A tudomány az ember életében előforduló konkrét helyzetek uralmát segíti elő, ezzel javítva a fennmaradás esélyeit. Ugyanis a konkrét helyzetek folyamatait jól ismerjük, akkor azt (technológia megalkotásával) a javunkra fordíthatjuk.


"Ott kellett volna kivégezni az összes filozófust, akiknek a marhaságai a mai napig mérgezik az emberek agyát."


A tudomány a természetfilozófiából nőtte ki magát. Ha nincs filozófia, nincsenek természettudományok sem. Többek között.

2011. júl. 20. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/52 anonim ***** válasza:
0%
Nem kívánom minden egyes mondatodat megcáfolni, ezt VI. osztálytól tanítják, olvastál valamit felületesen és visszafröcsögöd a hülyeséget, ráadásul az iskolára hivatkozol, ami szemmel láthatólag kimaradt az életedből. Teljesen nonszensz minden, amit írsz, semmi értelme nincs. Menj és kezeltesd magad, mert nagyon súlyos problémáid vannak.
2011. júl. 20. 11:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 38/52 anonim ***** válasza:
46%
Aranybogaram, de azt már több ezer éve ismeri az ökörborjú is, hogy - legyen előítéleteid a vitapartnerről vagy sem - ne vitapartnert kritizáld, hanem a véleményét. Ez az agymenés - tetszik, vagy sem - az emberi gyengeség nonplusultrája.
2011. júl. 20. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 39/52 anonim ***** válasza:
48%

Pontosan, hogy őt kritizálom, hiszen olyan terminusokkal érvel, amelyek egyszerűen nem léteznek. Pl. a teljes vákuum hőmérséklete abszolút nulla fok kéne legyen szerinte, és ez lehetetlen. Ez már csak azért is hülyeség, mert ahhoz, hogy a hőmérséklet fogalma értelmet nyerjen, hővezető közegről kell beszélnünk, ami esetünkben nincs.


Neki nem véleménye van, csak behányja ide, hogy 1+1=3, aztán hátradől a székben, és várja a cáfolatot. Ez nem vélemény, amit ír, hanem nonszensz az elejétől a végéig.

2011. júl. 20. 12:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/52 anonim ***** válasza:

"Ez már csak azért is hülyeség, mert ahhoz, hogy a hőmérséklet fogalma értelmet nyerjen, hővezető közegről kell beszélnünk, ami esetünkben nincs."


Eddig nem akartam ad hominem, sem tekintélyre vonatkozóan érvelni, de hogy tudd, fizikát hallgatok az egyetemen.


Amit írsz, hogy hőmérsékletre hővezetés szükséges, badarság. Hőmérséklet a vákuumban (korpuszkuláris anyagtól mentes térben, vagyis nincs hővezető) is értelmes, ez nem más, mint amivel hőmérsékleti sugárzások révén a vákuumba helyezett hőmérő termodinamikai egyensúlyba kerül. Ha kihelyezel egy testet a csillagközi térbe, lehetőleg távol a csillagoktól, hogy csak a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást érje, akkor a test sugárzás formájában elkezdi leadni a hőjét, egészen kb 3 K-ig. Tovább nem fog, mivel a kozmikus háttérsugárzás 3 K hőmérsékletet biztosít neki sugárzás formájában, ennél jobban nem tud lehűlni. Ezt hívják feketetest-sugárzásnak.


De hogy alátámasszam, ímhol a Planck-görbe:

[link]


Ezen látható, hogy a hőmérséklettel rendelkező test egy megadott spektrumú (intenzitás-hullámhossz függvényű) sugárzást bocsát ki. Az így kibocsátott fotonok energiát közvetítenek, amit a test belső energiája fedez, vagyis a test hűlésnek indul egészen addig, amíg a testet érő és a test által kibocsátott fotonok energiája egyensúlyba kerül. Ez lesz a vákuum hőmérséklete.


Ami pedig a kvantumfluktációt illeti, a kvantumelmélet szerint eleve nem lehetséges teljes információt szerezni a részecskékről, a kvantumfluktuáció során nem a semmiből lesznek virtuális részecskék, hanem nem megfigyelhető állapotból kerülnek megfigyelhető állapotba. De ez magának a mérésnek köszönhető, vagyis hogy hatással vagyunk a vákuumra. Fizikában ezt úgy mondják, a Hamilton-operátor (energiamérés) és a részecskeszám-operátor (részecskeszám-mérés) nem kommutálnak, vagyis nem felcserélhető a hatásuk a rendszeren. Ha oda-vissza méregeted a kettőt (márpedig kvantumfluktuáció mérésekor ezt tesszük), akkor a részecskeszám és az energia értéke mindenfelé ingadozni fog. De ez abból adódik, hogy a nem tudjuk leválasztani a megfigyelést a megfigyeltről, vagyis, hogy nem tudjuk

Márpedig ebből az következik, hogy egy elméletileg teljesen üres (0 K-es) vákuumra elvégzed a mérést, kvantumfluktuációt fogsz tapasztalni, de ez nem a vákuum saját tulajdonsága, hanem a vákuum és a környezete együttes eredménye, vagyis nem a semmiből való születésről van szó.

2011. júl. 20. 15:14
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!