Mit tegyek? Folyton dühös vagyok emiatt, és teljesen elveszi a kedvemet (bővebben lent)?

Most mit mondjak? Te legalább látod azt, amit a többiek nem vesznek észre, vagy nem akarnak észrevenni.

Én azt javasolnán Neked, hogy olvasd el Jankovich István: Túléltem a halálomat című könyvét.

A hajdani budapesti építészmérnök, Jankovich István, 1964-ben súlyos autóbalesetet szenvedett a luganoi országúton. Hat percet töltött el a klinikai halál állapotában. Ez idő alatt lelke elvált a testétől, és önálló "lényként" szemlélte az odalenn játszódó eseményeket. A szerző részletes, tárgyilagos leírást ad az olvasóknak arról, mi zajlott le benne a klinikai halál hat percében, beszél az Istennel való személyes találkozásáról is. Szerintem ez könyv ad megfelelő választ a kérdésedre.

Úgy néz ki, hogy itt le is lehet tölteni:

*****

(már több helyen ajánlottam olyanoknak, akiknek hasonló kérdéseik vannak)

Ember nem élhet Istennek tetsző módon. Persze lehet rá törekedni, de tudni kell, hogy lehetetlen. Isten nem azért vesz majd maga mellé az örök életbe senkit, mert neki tetsző életet élt. Akkor nem lenne szükség a Krisztus megváltására, elég lenne csak jónak lenni. Az ember a bűneset óta csak könyörületből él a Földön, már abban a pillanatban Istennek joga lett volna eltörölni az embert a Föld színéről. De akkor nem lett volna értelme a teremtésnek, ezért elküldte Jézust, aki megváltja a haláltól azokat, akik elfogadják az ajánlatát.

Ha neked nem tetszik az a gyülekezet, nem szeretsz oda járni, akkor ne járj oda. Ha oda jársz, akkor sem kapsz Istentől piros pontokat. Ha pedig nem jársz oda, akkor sem ír be fekete pontot. Ez neki nem számít semmit és neked sem. Keress egy olyat, ahová szeretsz járni, ha van rá igényed, de ha nem jársz sehová az sem baj. Én sem járok sehová sem. Segíthet az életben, van akinek segít is, de ha neked nem, akkor ez van.

Amit leírtál az szerint megtetted az első lépést, igen fiatalon, ami nem mindenkinek adatik meg. Irigyellek egy picit. Figyelsz, gondolkodsz, ítéled magadat. Azt teszed, amire Isten tanított. Ne térj le erről az útról. A többieket ne ítéld, csak vond le a következtetést.

Nem vagyok semmilyen gyülekezet tagja, Énok sem volt, Ábrahám sem volt, Izsák sem volt, Jákob sem volt, Mózes sem volt, Krisztus sem volt, Péter sem volt, Pál sem volt.

Krisztus feltámadása utáni gyülekezeteknek mi volt a jelük? Semmi. Mi volt a pontokba szedett hittételük? Nem volt. Mi volt a nevük? Jehova? Adullám? Hit? Adventista? Katolikus? Evangélikus? Református? Nem. Tudod, hogy mi? Efézusi...Szmirnai... Pergánumi... Római... stb. Van itt olyan, hogy New Yorki gyülekezet? Székesfehérvári gyüleketzet? Kapolcsi gyülekezet? Nincs, mert amik vannak, azok mind azt hiszik, hogy az igaz, a szent, a tökéletes, az egyetlen, az üdvözűlt mind, mind a saját gyülekezetük. Hiszen ha nem ezt hinné magáról, akkor másról hinné ezt, de akkor miért nem ahhoz megy?

Krisztus mit mondott? Csatlakozz egy emberek által vezetett gyülekezethez, tedd, amit mondanak neked, és üdvözűlsz?

Nem azt mondta, hogy aki hisz őbenne, örök élete van? Nem azt mondta, hogy ha hiszed, hogy ő van, ha meg is halsz, élsz? Nem azt mondta, hogy hidd, hogy feltámadt testben, felment a mennybe, és eljön az utolsó napon megítélni mindenkit?

Nézz körűl a világba, ki ad életet mindennek? Ki gondoskodik a legkisebb kis bogárról? Ki ad enni a fecskének nap, mint nap? Tedd a kezedre a szíved, mitől dobog? Kémiai reakciók egyensúlya tartja fenn az életed nap, mint nap? Az élet ura, a világ teremtője, ki az életet adta neked, ő ad életet mindennek, mit látsz. A gyülekezeted felfuvalkodottnak mondott tagjainak is. Mert felhozza napját jókra és gonoszakra, esőt ad igaznak és hamisnak egyaránt. Légy te is éppoly tökéletes, mint a te mennyei atyád. Figyelj, tanulj, szeress. Nem olvastad talán, hogy Isten nem lakik kézzel csinált templomokban. Mi vagyunk Isten templomai. Jó az út, mire ráléptél, de vigyázz, mert szűk. Gyűlölettel, ítélettel nem maradsz meg rajta. Kövesd Krisztust, mert ő az út, az igazság és az élet. Krisztust, ne az emberi dogmákat.

Remélem nem tűnik nagyon álszent dumának, mert a te bűneid amit te annak érzel az enyéimhez képest csak egy kavics a folyó mélyén szerintem.

Üdv: én lászló

Teljesen igazad van.

Jártam olyan családnál, akik tényleg hívők voltak, evés előtt imádkoztak, stb. De soha egy szóval nem akartak téríteni, soha nem mondták vagy utaltak rá, hogy az ő hitük értékesebb lenne, nem kérkedtek azzal, hogy mikor és hányszor járnak templomba, mikor és mennyit adakoztak, csak csendben élik az életüket. Velük jó volt beszélgetni bármilyen témáról, mert nem azzal kezdték minden második mondatukat, hogy a "Biblia szerint.."

Persze a leghangosabbak a "díszkeresztények", akik nagy hangon mesélik, hogy mennyit dobtak a perselybe, kinek mikor segítenek, másokat folyton bírálnak.. Az ilyenektől kinyílik a bicska az ember zsebében, és vérig vannak sértve, ha az ember kikéri magának a beképzelt stílusú kinyilatkoztatásaikat.

Sajnos semmit nem tudsz tenni, éld az életed ahogy jónak látod és keress más közösséget, ahol jól érzed magad.

Képmutató emberek sajnos mindenhol vannak, akármilyen vallást választasz is. Én is undorítónak tartom ezt a viselkedést, és megrémít, mennyire elkorcsosult a kereszténység. Visszataszít, mennyi ferdítés, és széthúzás van azon belül is, de, hogy ki nevezi magát kereszténynek, és ki nem, illetve ki hogy éli meg a vallását, úgy gondolom, csak a saját lelkiismeretén múlik.

Mindennek ellenére kereszténynek vallom magam. Sokszor elfordultam már Istentől, és tisztában vagyok a hibáimmal, azzal, hogy a tökéletességnek még csak a közelében sem járhatok soha. Próbálom elviselni Isten próbatételeit, amiket rám mér az életben, élvezni az ajándékait, és a belé vetett teljes bizalommal járni az úton, amit kijelöl nap mint nap. Az egyetlen, amit mindenképp el akarok kerülni, az a képmutatás.

Te is jól látod a lényeget, bár némi kamaszos lázadásra, és akaratod ellenére vallásos neveltetésre gyanakszok a leírásodból (javíts ki, ha tévedek). Meg kell tanulnod különválasztani Istent az egyháztól. Ő nem egy emberek által létrehozott intézmény, tele szabályokkal, és előírásokkal. Isten maga a teljes szabadság, de nagyon sokan nem látnak túl az emberek által létrehozott intézményeken...